A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, amely márciusra vagy áprilisra esik. A keresztények számára a húsvét a feltámadás, Jézus feltámadásának ünnepe a keresztre feszítés után. Mivel ezek az események és értelmezésük szorosan összefügg a húsvét fontos zsidó ünnepével, amelyet nagyjából egy időben ünnepelnek, a görög katolikus és az ortodox egyház páskaként emlegeti ezt az ünnepet. Magyarországon a lakosság eltérő vallási megosztottsága miatt a húsvéti ünnepeket, valamint a böjtöt különböző módon ünneplik.
Hogyan lehet böjtölni?
A böjt olyan időszak, amikor részben vagy teljesen lemondunk a szilárd táplálékról.
A böjt a vallásokban és a kereszténységben is a bűnbánat és a belső megtisztulás, de a felkészülés és az elvárás jelentőségét is jelenti. Nagyon fontos tény, amely a múltban gyorsá tette az embereket, a fokozott érzékenység a spiritualitás iránt. Különböző spirituális hangok kerültek a felszínre, amelyek imádságba vonták a törekvőt és segítették a magasabb tudatállapotok felé vezető úton.
A római katolikus templomban a húsvéti nagyböjti időszak hamvazószerdán kezdődik és nagypénteken ér véget.
Az éhomi rend szerint vannak napok, amikor elrendelik, hogy hagyja el a húsételeket, és csak naponta egyszer szabad enni. Akkor is csak bizonyos megengedett élelmiszerekből, például halból vagy tojásból, tejtermékekből és zöldségekből.
A hagyományos éhomi ételek ezért különféle levesek voltak - gabonafélék, káposzta, hüvelyesek, fokhagyma, gomba, gyümölcsök, hüvelyesek, káposzta, burgonya és liszt- vagy búzadara. A gyümölcs liszt volt - tészta, palacsinta és kenyér.
A 19. század végéig tartó böjt alatt a magyar falvakban csak halat, száraz növényi ételeket, kenyeret és sót fogyasztottak. A nagyböjti ételek régiónként is változtak. Egyéb ételeket a római katolikus egyház tagjai és a református egyház többi tagja, protestánsok ettek. Valahol növényi olajokat és speciális edényeket használtak kenőcs helyett. Míg valahol tejterméket ettek, máshol nem voltak hajlandók. Például Nyugat-Magyarország (Őrség) területein reggelire kenyérrel főztek tejet, ebédre bablevest krémmel, néha tejszínes szilvalevest vagy mákhajdint. Az ország középső részén, a Tápió folyó környékén, annak ellenére, hogy a terület halban gazdag, tojás- és tejételeket ettek, például tojáslevest, burgonya- és hüvelyes leveseket, salátákat.
Már a 17. században megoldották az egyháziak közötti vitákat arról, hogy mi a böjt és mi nem a böjt. A ferencesek elutasítottak minden állati eredetű dolgot (tejet, tojást, húst), a jezsuiták pedig mindent engedélyeztek, kivéve a húst.
Az állati étrendből főleg a gyors vérű halak voltak éhező jellegűek, de békákat és rákokat is ettek. Az italokból nagyböjt idején pálinkát, bort és sört lehetett inni, de például tejet nem.
Húsvéti ünnepek és étkezések
A húsvéti napokon a nagycsütörtökön, nagypénteken és fehér szombaton kívül a húsvét vasárnap is szerepel. Ezek a napok pontosan meghatározott és előírt cselekedetek és szokások, nagyszámú egyházi szertartás, valamint a tavasz beköszöntével és a paraszti év új szakaszával kapcsolatos hagyományos szokások voltak, utalva a kereszténység előtti szertartásokra, gyakorlatokra és tiltásokra. A víz, a tűz, a növényzet és a tojás fontos szerepet játszott bennük.
Érdekes, hogy Magyarország nagy részén a vízzel és a vízzel kapcsolatos szokások a mai napig megmaradtak. A Korbáčovanie, azaz a šibání nem népszerű, annak ellenére, hogy a felhasznált zöld növény húsvéti része fűzfa gallyak formájában, amelyet a papok május vasárnap szenteltek fel. A fonott fonott fonatokat inkább a Dunántúlon használják. Állítólag át kellett adniuk a természet erejét az emberre, miközben húsvét hétfőn csókolóztak.
Sonka torta medvehagymával
A tésztához: 50 dkg sima liszt, 1 dl tej, 2 dl víz, 0,5 PL kristálycukor, 40 g friss élesztő, 4 PL olívaolaj, 1 egész tojás, 1 tojásfehérje, 2 KL só
Töltés: 1 térfogat medvehagyma, 1 köt. újhagyma, 25 dkg főtt sonka, 1 húsos pirospaprika, 10 dkg eidam sajt (ementál)
Dörzsöléshez: 1 tojássárgája, 1 PL édes tejszín
Sütőpapír, kerek torta vagy tortaforma
A hozzávalókból előbb elkészítjük az élesztőt a tésztához, majd a tésztát, amelyet 5 percig hagyunk erjedni, majd ismét összekeverjük és 10 percig pihentetjük. Közben a medvehagymát apróra vágjuk a töltelékre, az újhagymát vnatával, sonkával és borssal kockákra. Tekerje a tésztát tepsi nagyságúra és ujjnyi vastagságúra. Megszórjuk reszelt sajttal, sonkával, paprikával, medvehagymával és hagymával. Tekerj rétest és süteményt vagy tortaformát papíron, és tedd koszorúra. Megszórjuk a sárgájával, amelyet összekevertünk a tejszínnel, és 180 percig fűtött sütőben 40 percig sütöttük. Sütés után hagyjuk egy kicsit kihűlni és vágjuk.
Jó étvágyat!