A téma jellemzői
Az általános iskola 1. - 4. évfolyamának matematika tantárgya az új ismeretek megszerzésének reális megközelítésén, valamint a tanulók kézi és szellemi tevékenységének felhasználásán alapul. Az új matematikai ismeretek valós helyzetekben való alkalmazása ugyanazon az elven alapul. Az így megszerzett alapvető matematikai ismeretek lehetővé teszik egy új minőségű matematikai műveltség elsajátítását, amelynek kereszteznie kell az egész matematikai alapképzést, és előfeltételeket kell teremtenie a matematika további sikeres tanulmányozásához és az egész életen át tartó tanuláshoz.
A matematika tantárgy az általános iskola 1. szakaszában a következőket tartalmazza:
- elemi matematikai ismeretek, készségek és tevékenységek matematikai tárgyakkal, amelyek fejlesztik a következő életben szükséges kompetenciákat (személyes, polgári, munka stb.),
- pontos tanulási szokások megteremtésével a tanulók képességeinek fejlesztése, a pontos gondolkodás és az érvelés kialakítása különböző környezetekben, algoritmikus gondolkodás fejlesztése,
- a megfelelő matematikai és számítógépes ismeretek korának összefoglalása, amely a kulturális ember általános műveltségének alapját képezi,
- a társadalom számára a matematika és az informatika iránti igényt dokumentáló információ.
A téma látása
A matematika oktatási tartalma az 1-4. Az általános iskola éve öt tematikus területre esik, amelyet az oktatás más szintjei is fenntartanak, miközben az egyes szinteket nem kell minden egyes szinten kifejezetten képviselni:
- Számok, változók és számértékek számokkal.
- Szekvenciák, relációk, függvények, táblázatok, diagramok.
- Geometria és mérés.
- Kombinatorika, valószínűség, statisztika.
- Logika, ok, bizonyíték.
Tanterv a tematikus területen Számok, változók és számértékek számokkal fontos helyet foglal el az általános iskola 1. szakaszában a természetes szám fogalmának megalkotásában, a numerikus teljesítmények ezekkel a számokkal és a betű (változó) bevezetése előkészítésében egy szám értelmében.
A következő tematikus területen Szekvenciák, relációk, függvények, táblázatok, diagramok, a diákoknak a valóságban meg kell fedezniük a kvantitatív és térbeli összefüggéseket, valamint szisztematikus változásaik bizonyos típusait. Táblázatok, grafikonok és diagramok formájában ismerkednek meg a mennyiségekkel és kezdeti ábrázolásukkal. Egyszerű esetekben ezeket grafikusan is ábrázolják.
A tematikus területen Geometria és mérés, a hallgatók térbeli geometriai alakzatokat készítenek bizonyos szabályok szerint. Megismerkednek a leghíresebb síkalakzatokkal, valamint rajzukkal. Megmagyarázzák a geometriai alakzatok alapvető tulajdonságait. Megtanulják összehasonlítani, megbecsülni és mérni a hosszúságot, megismerkednek az egyes hosszméretekkel. Megoldják a megfelelő metrikus problémákat a hétköznapi valóságból.
A tanulók matematikai oktatásának egy másik része az általános iskola 1. szakaszában az Kombinatorika, valószínűség, statisztika. Ez a tematikus terület az általános iskola 1. szakaszában csak feladatok formájában jelenik meg. A tanulók az általános iskola 1. szakaszában ilyen feladatokat oldanak meg konkrét tárgyakkal végzett manipulatív tevékenységgel, miközben bizonyos szabályok szerint különböző tárgycsoportokat hoznak létre (különböző módon szervezik, csoportosítják őket). Megfigyelik bizonyos jelenségek, események előfordulási gyakoriságát és rögzítik azokat.
Tematikus terület Logika, ok, bizonyíték az 1. szakaszban az általános iskola csak feladatok formájában jelenik meg. A tanulók olyan feladatokat oldanak meg, amelyekben az igazság és a valótlanság szempontjából megfelelő matematikai és élethelyzetbeli megállapításokat értékelnek.
A tanév során a diákok a pénzügyi műveltség fejlesztésére összpontosító feladatokat oldanak meg (szöveges problémák, problémás feladatok, logika, gyakorlati életből származó feladatok).
A tanfolyam céljai
Az 1. - 4. általános iskola matematika tantárgyának célja, hogy megtanítsa a tanulóknak azokat az ismereteket, amelyekre a továbbtanulás során és a mindennapi életben szükségük lesz, valamint hogy fejlesszék a tanulók azon készségeit, amelyek önálló ismereteket készítenek elő. E cél elérése érdekében olyan tapasztalatokat kell szerezniük, amelyek a hallgatók életkorának megfelelő kognitív módszereket eredményeznek.
A matematika oktatásának elsősorban a következő célok és általános követelmények megvalósítására kell irányulnia a hallgató személyiségének fejlesztésére:
Oktatási stratégia
A matematika oktatása az általános iskola 1. szakaszában annak biztosítására irányul, hogy a matematika kulcskompetenciájából, a tanulók általános oktatásából és képzéséből eredő fent említett célok megvalósuljanak a tanulók egyes tematikus területeken történő oktatásában. Tanítással elsősorban a numerikus készségek fejlesztésére fogunk összpontosítani, különös tekintettel a mindennapi életben való alkalmazásra, amelyhez verbális, motivációs, írásbeli, demonstrációs, gyakorlati módszereket, problémamódszereket, ötletbörzét fogunk használni. Egyéni, csoportos, frontális munkaformákat fogunk használni, beleértve a PC osztálytermi rendszeres látogatásokat.
Kompetenciák, amelyeket a tanuló az általános iskola 1. szakaszának kimenetén elsajátít a tanterv egyes tematikus területein
Számok, változó és numerikus erők és számok
A hallgató által megszerzendő kompetenciák:
- ismeri a természetes számok tartalmát és formális oldalát a 10 000-ig terjedő terepen, és felhasználhatja őket a valós helyzetből adódó problémák leírására és megoldására,
- memorizál, megírja az alapvető numerikus előadásokat, és az összeadás és szorzás kommunikativitását és asszociativitását használja a számítások racionalizálására, a számok tízesre kerekítésére, becslések végrehajtására, a numerikus teljesítmények pontosságának ellenőrzésére,
- megoldja és létrehozza a valóságon, a képi helyzeten és a mennyiségek számértékeinek megadásán alapuló numerikus és kontextuális problémákat, amelyekben helyesen alkalmazza a megszerzett ismereteket a számokról és a numerikus erőkről.
Elért hozzáállás
- a hallgató megszűnik "félni" a számoktól,
- a tanuló bátran számszerűsíti a körülötte lévő valóságot,
- a hallgató magabiztosan hasonlítja össze az embereket, a dolgokat és az eseményeket a számok felhasználásával,
- a hallgató elégedett az eredmény numerikus kifejezésével, mivel szükség esetén ellenőrizheti a számítás pontosságát.
Szekvenciák, relációk, függvények, táblázatok, diagramok
A hallgató által megszerzendő kompetenciák:
- egyszerű szekvenciákat hoz létre objektumokból, rajzokból és számokból, felismeri és létrehoz egy növekvő és csökkenő számsort, felfedezi a szekvencia létrehozásának szabályát és folytatja más elemek létrehozását,
- az egymáshoz tartozó adatokat táblázatba rendezi, az ezen adatok közötti kapcsolatok felfedezése alapján,
- fejleszti képességeit és kreativitását a feladatok és problémák megoldásának értelmezésével, elemzésével és modellezésével,
- ellenőrzi a feladatok megoldásának helyességét a munka hatékonyságának meghatározása érdekében.
Elért hozzáállás
- a hallgató megfigyeli, felkutatja és felfedezi a számok és a mennyiségek közötti összefüggéseket,
- a hallgató az önállóság szükségességét látja az eredmények felfedezésében és verbális kifejezésében,
- a hallgató úgy látja, hogy fokozatosan megfelelő nézeteket kell kialakítani a matematika és a valóság kapcsolatáról,
- a hallgató érdekelt a logikai gondolkodás fejlesztésében, annak folyamatos bővítésében és elmélyítésében (válogatás, elemi algoritmusok használata stb.) a kritikus gondolkodás elemeivel,
- a hallgató pozitívan motivált arra, hogy megalapozza személyes fejlődését.
Geometria és mérés
A hallgató által megszerzendő kompetenciák:
- felismeri, megnevezi, modellezi és leírja az egyes térbeli geometriai alakzatokat, a valóságban megtalálja azok ábrázolását,
- ismeri, le tudja írni, megnevezi és felvázolja az alapvető síkalakzatokat,
- egyszerű szimmetrikus alakzatokat ismer fel és modellez síkban,
- ismeri a hossz mérési eszközeit és mértékegységeit, önállóan tudja használni a gyakorlati mérések során.
Elért hozzáállás
- a tanuló nem közömbös a környezete iránt,
- a hallgató képes koncentrálni a geometriai alakzatok felfedezésére a környezetében,
- a hallgató megpróbálja bevinni a geometriát a megfelelő gyakorlati problémákba,
- a hallgató egységben hajlik a mérés és a számítás használatára,
- a hallgató a mérések és számítások pontosságára törekszik,
- a hallgató saját térképzeletének fejlesztésére törekszik,
- a hallgató saját térképzeletének fejlesztésére törekszik.
Alkalmazási problémák megoldása és specifikus matematikai gondolkodás fejlesztése
A hallgató által megszerzendő kompetenciák:
- játékok és manipulatív tevékenységek révén tapasztalatokat szerez a témák meghatározott csoportjainak megszervezéséről a választott tetszőleges és előre meghatározott bizonyos kritériumok szerint,
- egyszerű esetekben megkülönböztet egy bizonyos és lehetetlen jelenséget a valóságtól és a matematikától,
- rögzíti bizonyos események számát, megjeleníti azokat, és egyszerű következtetéseket von le a kapott és képviselt eseményekből,
- egyszerű esetekben a helyes igazságértéket hozzárendeli a közeli környezetéből és a matematikából származó állításhoz, hiányos mondatokat fejez ki, hogy igaz (hamis) állításokat tegyen.
Elért hozzáállás
- a hallgató megkülönbözteti és osztályozza a körülötte lévő világot a jelenségek valóságtartalma és valótlansága szerint,
- a hallgató elsajátítja a környezete jelenségeinek számszerűsítésének szükségességét,
- a hallgató tisztában van a jelenségek és dolgok rendezésének fontosságával,
- a hallgató felismeri annak szükségességét, hogy igazolni tudja állítások, helyzetek (képi vagy szituációs) valóságtartalmát vagy valótlanságát.
Módszerek és formák
Azok a módszerek, amelyek megközelítik a felfedezés folyamatát, és fejlesztik a hallgatók önállóságát, aktivitását és kreativitását, a kezdetektől fogva nemcsak az oktatás, hanem az oktatás tartalma is. A tanítás során ezeket a módszereket a leghatékonyabban alkalmazzák a hallgatók önálló munkájában, tankönyvvel, munkafüzettel és taneszközökkel. Az 1. évtől fokozatosan fokozni kell a munka terjedelmével, minőségével és függetlenségével szemben támasztott követelményeket az iskolai füzetekben, hogy a munka fókusza fokozatosan átkerüljön a munkafüzetekről a tankönyvvel és az iskolai füzettel való munkavégzésre.
A tankönyvek és a munkafüzetek, valamint a szokásos iskolai füzetek fontos eszközei az osztályban való munkavégzésnek a házi feladatok elvégzése és az órára való felkészülés során. A tanár informálisan bízza meg a házi feladatokat, és csak olyan feladatokat oszt ki, amelyekről tudja, hogy a hallgatók saját maguk is elvégezhetik adott időpontban. A házi feladatok odaítélésekor differenciált megközelítést is alkalmaz. Néhány házi feladat önkéntes lehet és problematikus, támogatva a kezdeményezést, a képességek fejlesztését és a tanulók matematika iránti érdeklődését. A tanár megfelelő módon figyelmezteti a hallgatókat arra, hogy további ismereteket szerezhetnek a matematikai és találós részekből a gyermekmagazinokban és a gyermekek népszerű tudományos szakirodalmában.
A taneszközök hatékony eszközök a matematikai tananyag megértéséhez. A tanár taneszközöket használ mind a matematikai fogalmak létrehozásához és a közöttük lévő kapcsolatok tisztázásához, mind a tanterv megszilárdításához. Gondoskodik arról, hogy helyesen alkalmazzák a szemléltetés elvét az osztály intellektuális szintjétől függően, hogy ne akadályozzák absztrakt gondolkodásuk fejlődését, amely a matematika tanításának egyik legfontosabb végső célja.
Ahhoz, hogy a hallgatók a környező világot konkrétan megismerjék, egységes tudásrendszert kell felépíteni nemcsak a matematika külön didaktikai rendszerén belül, hanem a matematika más tantárgyakhoz való viszonyában is. Jelentős összefüggések vannak a matematika és az anyanyelv, a természettudomány, a honismeret között, mind az alkalmazások, mind a motiváció területén.
Értékelési szempontok
Az évfolyam értékelése mellett szóbeli értékelést és önértékelést is alkalmazunk, amely figyelembe veszi a tanulók képességeit, az iskolai munkához való hozzáállást, az elkötelezettséget, az aktivitást, az egyéni viselkedést, a tantárgyhoz való hozzáállást. Pozitív megközelítést és megfelelő motivációs formát választunk. Inkább az olvasott és a beszélt beszédet, mint az írást. Minden osztályozási időszak végén a tanulókat az érvényes osztályozási skála szerint osztályozzuk - 1, 2, 3, 4, 5. 22/2011 az általános iskolás tanulók értékelésére.