A kemoterápiának számos mellékhatása van, amelyek közül sok szerencsére ritka. Egyetlen beteg sem tapasztal minden mellékhatást egyszerre. A kemoterápia kockázatának felmérésekor mindig figyelembe kell venni azt a kockázatot, amellyel a beteget nem kezelik. Míg sok indolens limfómában szenvedő beteg hónapokig vagy évekig követhető kezelés nélkül vagy minimális kezeléssel (Watch and Wait), a kezeletlen agresszív lymphomák néhány héten vagy hónapon belül halálhoz vezetnek.
BETEGSÉG ÉS Hányás
Az émelygést és a hányást maguk a citosztatikumok vagy a kezelés során fellépő nyálkahártya károsodás okozza. Számos hatékony gyógyszer kapható manapság, és bármely limfómás orvos célja az, hogy a beteg teljes mértékben megszabaduljon az émelygéstől és a hányástól. Ez az első vonalbeli kezeléssel kezelt betegek körülbelül 80% -ánál és a mentési kezelésekkel kezelt betegek felénél sikeres. Más betegeknél ezek a tünetek enyhíthetők, így tolerálhatók. Az émelygés és a hányás azonban nem mindig kapcsolódhat a kemoterápia mellékhatásaihoz. Ez a gyomor-bél traktus rendellenességének megnyilvánulása vagy a nem megfelelő étkezés következménye is lehet.
HAJHULLÁS
Általában citosztatikumok okozzák, néha a fej besugárzása is okozhatja. A kezelés után a haj visszanő. Természetesen kérésre van recept a parókákra, ami különösen fontos a nők számára. Az egészségbiztosító társaságok részben megfizetik a paróka árát.
Nyálkahártya károsodás
A nyálkahártyákat gyorsan növekvő sejtek alkotják, amelyek ugyanúgy pusztulnak el, mint a tumorsejtek a kezelés során. A nyálkahártya károsodása gyakoribb az intenzív kezeléseknél, és nagyon egyedi (minden betegnek különböző gyógyszerei vannak és ugyanaz az adagja). Vannak hatékony gyógyszerek, amelyek enyhítik a fájdalmat és más problémákat. A szájüreg és a végbél környékének higiéniája szintén fontos a másodlagos fertőzés megelőzésére ezeken a területeken. A szájüreg károsodása általában nyelési fájdalommal, ínyfájdalommal, aphtheával vagy vérzéssel jelentkezik. A nyelőcső károsodása lenyeléskor fájdalmat, gyomorégést vagy hányingert okoz. Ha a gyomor sérült, hányás, nyomás jelentkezik a hasban és étvágytalanság jelentkezik. A bélbetegség megnyilvánulhat puffadással, a köldök vagy az alsó has körüli fájdalommal és hasmenéssel.
A CSONTI HASZNÁLAT KÁROSA
Mivel a csontvelő felelős a vérképző sejtek termeléséért, károsodása súlyos és súlyos lehet. A csontvelő károsodásából eredő súlyos szövődmények elkerülése érdekében a vérképet többször és rendszeresen végzik, hogy korai stádiumban rögzítsék a normális ingadozásokat.
Vörösvérsejtek (eritrociták)
A vörösvértestek hiánya (vérszegénység) a test elégtelen oxigénellátását (hipoxia) eredményezi, amely fáradtsággal, gyengeséggel, légszomjjal jelentkezhet az erőfeszítések során, szívdobogás, szédülés, fülzúgás, ájulás vagy mellkasi fájdalom (szívbetegségben szenvedő betegeknél) ).) Az ilyen jellegű jelentős mellékhatások esetén transzfúziót adnak.
Trombociták
A thrombocyta hiány (thrombocytopenia) kevesebb vérzést okozhat (orrvérzés, véraláfutás vagy apró vörös foltok a lábakon vagy a testen). A vérzés azonban súlyosabb lehet sérülés vagy menstruáció esetén. Ha a vérlemezkeszám nem elegendő, akkor vérlemezke-koncentrátum alkalmazható, amelyet transzfúzióként adnak be.
A SÜTÉS ÉS A VESZ KÁRA
A májkárosodás megnyilvánulhat sárga bőrrel (sárgaság), étvágytalansággal vagy a jobb bordák alatti fájdalommal. Vesekárosodás, vizeletinkontinencia, ágyéki fájdalom, étvágytalanság, hányinger és hányás. A károsodás nem állandó, és mindkét szerv viszonylag gyorsan képes regenerálódni. Ezért egy ilyen megállapítás után az orvos azonnal állást foglal a kezeléssel kapcsolatban.
A tüdő károsodása
Bizonyos típusú gyógyszerek károsíthatják a tüdőt, főként az erőkifejtés során fellépő légszomjjal. A mellkas besugárzása alatt vagy után azonban sugárzó tüdőgyulladás léphet fel, amelyet légszomj, köhögés és láz jellemez. A megfelelő gyógyszerek (kortikoszteroidok) bevétele után a gyulladás általában gyorsan alábbhagy.
BŐR Sötétedés
A bőr a napozáshoz hasonlóan sötétedhet. A sötétedés általában nagyobb a bőr vonalain és állandó lehet. A kezelés után jobb elkerülni a közvetlen napfényt.
Hajó károsodása
Intravénás alkalmazás esetén a páciensnek fájdalma lehet az ereiben a kemoterápia alatt vagy után. Gyakran fájdalommentesen vagy enyhén fájdalmasan keményedik a véna, amelybe kemoterápiát alkalmaztak egyszer vagy többször. Sok beteg "elveszítette" ereit - átmérőjük csökken, és további kemoterápia már nem adható "elveszett" vénába. A legveszélyesebb tünet az átható fájdalom és duzzanat a kemoterápia helyén. Ebben az esetben az infúziót azonnal le kell állítani, és orvost kell hívni, hogy a helyet gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kezelje. Ha ezt a tünetet a beteg vagy a nővér elmulasztja, a bőr és a bőr alatti szövetek halálához vezethet. Megfelelő kezelés esetén a duzzanat néhány napon belül eltűnik. Ha kemoterápiát és más termékeket (transzfúzió, antibiotikum) hosszú ideig kell beadni a vénába, az orvos felajánlhatja a betegnek, hogy alkalmazási eszközt (portot vagy katétert) helyezzen el egy nagyobb vénába - általában a kulcscsont alatt. Jó kezelés esetén sokáig tart, és vérvételre is felhasználható.
A hólyag károsodása
A hólyag károsodása gyakori volt nagy dózisú ciklofoszfamid vagy ifoszfamid adagolásakor. Ezért jelenleg egy antitestet (Mesna) alkalmaznak profilaktikusan. Mindazonáltal lehetséges, hogy égés fordulhat elő a kezelés során vizelés közben, hólyagfájdalom vagy vér a vizeletben.
SZÍVKÁROK
Főleg Adriamycin (más néven Doxorubicin, Adriblastine, Hydroxydaunorubicin) vagy hasonló gyógyszerek szedése után fordulhat elő. A kockázat nagyobb azoknál a betegeknél, akiknél a kezelés előtt szívbetegség volt. A szívkárosodás különféle módon nyilvánulhat meg - a hirtelen fellépő légszomjatól (dyspnoe) a palpitáción (aritmiákon) át a krónikus elégtelenségig. A krónikus szívelégtelenség hónapokkal vagy évekkel jelentkezhet a kezelés után, és általában tartós. A szívkárosodás megelőzése a kezelés előtti szívműködés vizsgálatából (EKG) és a kezelés alatt történő rendszeres ellenőrzésből áll.
A VÉRNYOMÁS NÖVELÉSE
A nyomás növekedését főként kortikoszteroidok, hormonális jellegű gyógyszerek okozzák (például prednizon, hidrokortizon vagy SoluMedrol). A kezelés után a nyomást általában beállítják.
A FERTŐZÉS NÖVELT KOCKÁZATA
A kemoterápia során megnő a fertőzések kockázata, nemcsak gyakori (ajakherpesz az ajkakon), hanem súlyosak is (övsömör, tüdőgyulladás). A fertőzés leggyakrabban lázban nyilvánul meg. Ezek a fertőzések nagyon gyorsak lehetnek. Ne késlekedjen orvoslátogatással, állapota gyorsan romolhat. Elővigyázatosságból orvosa antibiotikumokat, vírusellenes gyógyszereket (vírusellenes szereket) vagy élesztőfertőzéseket (gombaellenes szereket) írhat fel.
DIABETES MELLITUS (CUKOR)
A kortikoszteroidok (különösen idős betegeknél) súlyosbíthatják a cukorbetegséget, vagy olyan embereknél okozhatják, akiknek korábban még nem volt. Mindkét esetben az állapot ezeknek a készítményeknek a leállítását követően megszűnik.
OSTEOPOROSIS
A csontritkulást, a csontok elvékonyodását kortikoszteroidok okozzák, fokozott a sérülések vagy spontán törések kockázata. A kezelés után több évtizedig is eltarthat.
AZ IDEGRENDSZER KÁROSA
Általában a kéz vagy a láb ujjhegyeinek enyhe bizsergésével vagy zsibbadásával, ritkán fájdalommal vagy mozgásproblémákkal (bénulás) nyilvánul meg. Platina tartalmú gyógyszerek szedése után hallási problémák vagy fülzihálás jelentkezhetnek.
EGYÉB ALKALMAZÓ TUMOR
A limfóma sikeres kezelése után ritkán alakul ki újabb rosszindulatú daganat. Ez a kockázat különösen magas azoknál a betegeknél, akik csontvelő-átültetésen estek át, vagy kemoterápiával és sugárzással kombinálva kezelték őket. A tüdőrák a mellkas besugárzásakor alakulhat ki, ezért javasoljuk, hogy a limfómás betegek hagyják abba a dohányzást. A mellkas besugárzása után a mellrák kialakulásának kockázata jelentősen megnő a fiatal nőknél. Ritkán akut leukémia, gyomor- vagy csontrák is előfordulhat.
Sugárterápia
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezek a terápiás sugárzás mellékhatásai. A vizsgálatok során alkalmazott röntgensugarak vagy radioaktív anyagok sugárzása elhanyagolható. Az orvosi sugárterápia leggyakoribb mellékhatásai a következők:
A HATÓSÁG KÁROSA A Sugárzás Helyén
Bőrégés, sugárzási tüdőgyulladás, az emésztőrendszer nyálkahártyájának károsodása vagy a vesék károsodása fordulhat elő. A modern besugárzó eszközök lehetővé teszik a sugárzás pontos irányítását a daganat helyére, ezért ezek a mellékhatások manapság kevésbé gyakoriak, mint a múltban.
BETEGSÉG ÉS Hányás
Az émelygés és hányás elsősorban a fej és a has besugárzása után jelentkezik, de a mellkas és az egész test kiterjedtebb besugárzása esetén is. Ezek a tünetek általában enyhébbek, mint a kemoterápiával, és hatékony gyógyszerekkel megelőzhetők vagy megszüntethetők. Előfordulhatnak azonban alkalmatlan étrendből vagy folyadékhiányból is.
HNAČKA
Hasmenés a has és a kis medence besugárzása után következik be. Ez hasonló a nyálkahártya károsodásához, mint a kemoterápiához.
A CSONTI HASZNÁLAT KÁROSA
A csontvelő károsodása a vérképző szövet nagy területeinek, például a gerinc közelében, a medencében vagy a végtagokban lévő nagy csontok besugárzása után következik be. A megnyilvánulások és a kezelés hasonlóak a kemoterápia által kiváltott csontvelő károsodásokéhoz.
EGYÉB rosszindulatú daganatok
A kemoterápia és a sugárzás kombinációja, vagy csak nagy dózisú sugárzás új rák kialakulásához vezethet a besugárzás helyén. Ma kisebb területeket kisebb dózisokkal besugároznak, így kisebb a kockázata egy újabb daganat kialakulásának, mint korábban. A besugárzott hely rendszeres ellenőrzése időben észlelhet egy második rosszindulatú daganatot, és ha szükséges, műtéti úton eltávolíthatja azt.