A szlovák nyelv rövid szótára
1. meghatározza a súlyt, a súlyt: v. áruk, csomagok, v. liszt szitakötőkön;
jó, rossz benne. (a boltban);
ban ben. minden nap
2. (a súlyról) mérés (1. jelentés), mutassa meg: súly rossz v-i
3. van egy bizonyos súlya, súlya: gyermek in-i 15 kg, mennyi in-i az a bőrönd?
5. zasta r. szivattyúzni, venni (vizet egy kútból);
// értékelni, hogy komoly, tiszteletben tartani, tisztelni: v. az idősebbek, in. van szülői tanácsod
A szlovák helyesírás szabályai
mérlegel -i –ia no doc.; méltányol
Szlovák szótár (1959 - 1968) 1
értékelni, -i, -ia ned. (ki, mi, régi. és ki, mi), elavult. nagyra értékelem 3 (kit, mit) komolynak, tiszteletnek, nagyra értékeltnek: magas. valaki;
Tisztelni kellett volna egy ilyen lányt, kevesen vannak a világon. (Ondr.) Mindenki tiszteli és tiszteli. (Kisteherautók.) A munka akarata olyan erő, amelyet mindenki értékel. (Laz.) Az emberek nagyra értékelik múltjuk kulturális emlékeit. (Úszó.) Nem tiszteli az ember jóindulatát. (Tim.) Aki nem tisztel sokat, az nem sokat ér. acc. A közjegyző nagyon tisztelte magát és kutilát. (J. Kráľ) (Gyerekek) nem akarta tisztelni, tiszteletben tartani a célját. (Kuk.)
bebörtönözni, -í, -ia ned. elavult. (kit, mit) bebörtönözni, fogságban tartani: a lánc, de ami nem köt, nem szükséges (Csillag.);
Sokolíkot sokáig bebörtönözték. (Horal)
1. (mit, kit) megtudni valaminek a súlyát, valaki mérlegen, szitakötőkön: v. burgonya, v. gyermek: v. valami mérlegen, szitakötőkön;
pontosan v. áruk;
jó, rossz, nagylelkű, próbáld meg;
ban ben. olyasmi, mint a sáfrány, mint a gyógyszermérlegben, beszélni. mint az apátiában óvatosan, aggódva;
pontosan;
pren. könyveket. mérlegelték az elme mérlegén (Tat.) értékelték (főleg erkölcsi szempontból);
2. (amely közvetlenül is) értékelni, értékelni, értékelni: A premier szakértői értékelése mérlegelte jégkorongosaink esélyeit. (Karv.);
beszéljen konkrétan, mérlegelje a szavakat és felelősségteljesen jelezze, hogy kinek tartoznak (Frost);
ne mérlegeld minden szavát (Ráz.-Mart.);
Figyelmesen hallgatott, mintha mérlegelt volna, és eldöntötte, hogy jól elrendeztük-e a dolgokat. (Pajzs)
3. (mit) (kézben, kézben) próbáld meg megbecsülni valaminek a súlyát a kézi mérlegeléssel: v. a kezében, egy tárgy tenyerén;
4. van egy bizonyos súlya súlyegységben kifejezve: v. sok, kevés;
egy zacskó burgonya súlya 50 kg;
5. (víz) mérlegek, hő stb. húzza ki a kútból, rajzoljon: Amint a víz mér, a galambok odarepülnek és a faházra ülnek. (Skult.) (Anya) leméri a vizet a kútból. (Jil.) A darukaron lévő kút vízét lemérték. (Tat.)
6. elavult. (miben, akár közvetlenül is.) kockáztatni, feláldozni (életet): Jó hazafiak voltunk, értékeltük az életeket. (Vaj.) Nem szereted értékelni az életet egy játékért. (Vaj.) Az egyik úgy dönt, hogy leméri a többieket. (Taj.)
7. költeni (az utat): Hidegségük, dühük és csalódásuk legyőzte őket. Annyit nyomtak - és semmi sem történik. (Jil.)
8. bólogat, bólogat: Az ijedt polgármester megrázza a fejét, hogy voltak ilyen példák. (Lask.);
az ellenkező. mérleg, -a, -ajú;
doc. k 1 mer és fontol, k 2 fontol
1. határozza meg a súlyát: v. automatikus skálán;
2. hívás. meghajolni, lehajolni;
imbolygás: A láb alatt lévő lemezt fel-le lemértük. (Kuk.) Az öv egyik oldalról a másikra van kötve. (Kuk.);
az ellenkező. mérni
súlya 2, -i, -ia ned. feltétel. (by) adja át a dimenziót, egyedi. magas, komoly léc: v. latou