Tükröm szilánkjai 72)
Helyzet: Emlékszem, gyermekként minden este alig vártam egy apa történetét. Amikor véletlenül otthon volt. Nem olvasott, tökéletesen pótolta. Kreatív volt, vicces, és annyira nevettünk. A lányomnak fejjel lefelé van. Meséket akar reggel, ébredés után. Kedvenc olvasmányai vannak és imádja a szépirodalmat. De minél tovább halad, annál nehezebb elolvasni azokat az írott meséket. Nem tudok rólad, de nem szeretem az olvasás közbeni megszakításokat. Megértem, ha a lányomnak sok kérdése van - meg akarja érteni, ismeri a motívumokat, pontosabb képet alkot, kíváncsi. Akkor megharapom a nyelvem. Haladtunk - hagyja, hogy előbb befejezzem a mondatot, majd megkérdezi. A közelmúltban azonban elértünk egy magasabb szintet - be akarja fejezni a mesét.
Mit akarok ezzel mondani?: Ha mesét akarsz hallgatni, hadd olvassam el. Nem szeretem a megszakításokat.
Mit értek ez alatt: Ne avatkozzon bele a történetbe. Ne fejlessze, csak passzívan hallgassa.
Jobb nekem és a lányomnak: Az emberek megszakítása irritáló - vegye észre maga. Az iskolában megtanítanak ülni és csendben maradni csendben. Fontosnak éreztem azonban a megszakításokkal való megbékélést. Először megpróbáltam megállítani. Hiszen mennyi időbe telt, mire egyoldalas mesét olvastunk. Lánya kíváncsisága sűrű stílusgá változtatta, tele kiterjedt kérdésekkel és válaszokkal. Most cseréljen fel egy oldalt húszra vagy egy mesére à la az egész könyvre. A lányom nem fáradt el - de kimerültem. Az olvasás ezen korlátozását a múlt megszakítása nélkül hoztam egységes szövegre. És volt egy csattanás. Megtanít néhány gyermeket passzív hallgatásra. De egy ideig a lányom abbahagyta a mesekönyvek élvezetét. Hogy én okoztam-e - csak találgatni tudok. De már nem akart könyveket olvasni, inkább egy táblagépen nézte meg a mesét. És én ezt nem akartam. Hogyan taníthatjuk meg a gyerekeket a könyvek szeretetére, ha nem engedjük, hogy fejlesszék képzeletüket, és ezek alapján kreatívan fejezzék be a történeteket? Talán én okoztam ezt.
Így hagytam így a lányomat, és fokozatosan egyre több könyv-odüssziába csábítottam. Amikor a kíváncsiság helyreállt, az első szintről a másodikra léptünk - olvasás közben a lányom megállít, meghatározza, hogy a mese melyik szereplője ő, melyik én, és az egész történetet néhány mondat támogatásával befejezzük a szöveg. Ami meglehetősen nehéz, mert amikor megváltoztatjuk a kerítést, nehéz egy kitalált történet folytatását találni egy előre megírt szövegben. Ekkor jöttem rá, hogy elég volt gyermekként reagálnom, visszamennem a gyermekkorba, amikor fantasztikus, kalandos és ijesztő történeteket meséltünk este, összebújva és izgatottan bámultuk az épülő világot. Otthagytam a pontos szöveget és az iskolai szabályzatot, és hagytam, hogy a lányommal együtt repüljek.
Nézd meg a másik oldalról - a lány fejleszti fantáziáját, ő alkot. Ugyanakkor szókincse, beszéde bővül. Mesékből rajzol karaktereket. És vág egy vágást, ötleteket fejez ki és szétválasztja a rajzokat az események sorrendje szerint - képi, animációs. Arról is szól, hogy túllépjünk a határokon - bármit is tegyünk ezeken a határokon túl - egy könyvről vagy magatokról.
Žaneta mama
A szerző fényképe
Nézze meg Žaneta anya sorozatát. Minden héten új szakasz kerül az Oszlop szakaszra.
Olvassa el az Erzsébet és világa az ellenkező partról című sorozatot is.
Minden héten új szakasz kerül fel.