MUDr. Monika HANIKIKOV, MUDr. Jozef HUDCOVSKЭ

migrén

Neurológiai Tanszék, NsP Žilina

Migrén súlyos és átmenetileg gyengítő agybetegséget jelent. Ez az egyik leggyakoribb roham, és a fejfájás különböző formáinak hierarchiájában az első helyen áll.

A migrén etiológiája még mindig nem világos, feltételezzük, hogy a genetikai komponens szerepe különféle ingerekkel jár, például stressz, fáradtság, hormonális és allergiás tényezők. A közelmúltban jelentős előrelépés történt a migrén patogenezisének felderítésében. A migrén iránti szemlélet és érdeklődés modern korszaka Liveing ​​1873-as munkájával kezdődött, aki úgy vélte, hogy a migrén és az epilepszia nyilvánvaló analógiája létezik, és hogy a migrénes rohamok klinikailag jelen lévő keringési jelenségeit agyi/agyi/érrendszeri tényezők okozzák.

1993-ban Graham és Wolf felhívták a figyelmet a migrén érrendszeri sajátosságaira, mert megállapították, hogy az ergotamin beadása csökkentette a artériás temporális pulzáció amplitúdóját a fejfájásban szenvedő betegeknél. Ezt a megállapítást követően sok éven át azt hitték, hogy a migrénes roham fejfájási fázisát az extracranialis értágulat okozza, és hogy a neurológiai tünetek a koponyán belüli érszűkületből származnak - a migrén érrendszeri elmélete.

Ami a farmakológiai eredményeket illeti, a fő hangsúly a szerotonin receptorokon van. Körülbelül 35 évvel ezelőtt kiderült, hogy a metizergit antagonizálja a szerotonin perifériás hatásait, és ezért a migrénes rohamokat megelőző első gyógyszerként vezették be.

DIAGNOSZTIKA

A migrén diagnózisa a fejfájás osztályozásán alapul, amelyet az International Society for Headache IHS fejlesztett ki 1989-ben. Bár a fejfájás szakorvosainak többsége, valamint a legtöbb neurológus ismeri ezeket a kritériumokat, használatuk még mindig korlátozott. Egyes migrénes tünetekkel küzdő betegek nem felelnek meg minden kritériumnak, bár jól reagálnak a kezelésre. Ezért megfelelő figyelmet és időt kell fordítani a diagnózisra.

A migrén említett osztályozása alapján felosztjuk:

1. Aura nélküli migrén: eredetileg a "közös migrén", a gyakori migrén, a hemiplegia simplex kifejezést használták. Ez 4–72 órán át tartó roham fejfájás, 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél 2–48 óra, amely a következő jellemzők közül legalább kettővel rendelkezik: -egyoldali elhelyezkedés-lüktető karakter -közepes és éles intenzitású -a fizikai aktivitás romlása

Legalább 5 rohamnak meg kell felelnie ezeknek a kritériumoknak. Kísérő tünetek lehetnek hányinger vagy hányás, fotofóbia vagy fonofóbia. Az anamnézis, a fizikai és a neurológiai vizsgálat kizárja ennek a fejfájásnak egy másik eredetét/lásd az 5-ll osztályozási csoportot /.

3. Szemészeti migrén - a fejfájás egy vagy több koponyaideg parézisével jár együtt. III., IV., VI. természetesen a parazelláris elváltozás kizárt

4. Retina migrén - teljesen reverzibilis monokuláris szarvasmarha vagy kevesebb mint 60 percig tartó vakság, fejfájással, vizuális tünetek után 60 percnél kevesebb szabad intervallummal és normál szemészeti lelettel a rohamon kívül

5. Visszatérő gyermekkori szindrómák, amelyek megelőzhetik vagy társulhatnak a migrénhez . Ezek közé tartozik: a gyermekkori jóindulatú paroxysmalis vertigo, a gyermekkori hemiplegia váltakozása

6. Migrén szövődmények

Ezek a következők: - a migrén állapota - a fejfájás több mint 72 órán át tart - migrén infarktus - a neurológiai hiány nem teljesen visszafordítható 7 napon belül

KEZELÉS

A migrén megelőző és tüneti kezelésére szolgáló gyógyszerek megválasztása nagymértékben függ a patogenezissel kapcsolatos ismereteinktől. Ezért a közelmúltban jelentős előrelépés történt ezen a területen. Maga a migrén kezelése a következőkre oszlik:

1. TÜNETES

EGYÉB ELŐKÉSZÍTÉSEK:

A migrénes rohamok fontos jellemzője az ún gyomorfázis, amely késleltetéshez vagy a gyógyszer felszívódásának gátlásához vezethet. Hányáscsillapítókat alkalmaznak itt - metoklopramid/Cerucal, Paspertin, Degan /, domperidon/Costi /, amelyek javítják a gyomor motilitását. 15-2 perccel más készítmények alkalmazása előtt kell beadni őket.

Alapján Angol iskola tálalják: kys. acetilszalicilsav 1000 - 1500 mg/nap, eff tbl/l óra vagy paracetamol 1000 mg supp, tbl dózisban.

Alapján Amerikai iskola adják: ergotamin készítmények - ergotamin tartarát, vazokonstriktív hatásúak, kötődnek az 5HT receptorokhoz, de az alfa adrenerg és dopaminerg receptorokhoz is, elnyomják a neurogén inflációt, blokkolják a plazma extravazációt. Hátránya sok mellékhatás, különösen a KVS-en. Hosszabb használat vezethet az ún "Kábítószer okozta fejfájás". Készítmények Ergofein, Clavigrenin, Cornutamin.

Egyéb készítmények a nem szteroid reumaellenes gyógyszerek, amelyek legalább nagyobb dózisokban sikeresek, különösen a naproxen, ibuprofen, ketoprofen, sav. tolfenam (Clotam), diklofenak. Ezek a készítmények stabilizálják a fehérjéket, gátolják a prosztaglandinok termelését, blokkolják a neurogén gyulladás kialakulását.

A migrénes rohamok kezelésének gyakori hibái a helytelen diagnózis, az alacsony dózis, a helytelen jelentkezési forma megválasztása, sok kombinált készítmény, készítmények beadása antiemetikumok előzetes alkalmazása nélkül.

2. PROFILAKTIKAI:

A profilaktikus kezelés eddig sikertelen volt, ezért terápiás probléma. Az ideális készítménynek teljesen ki kell küszöbölnie a migrénes rohamokat és azok tüneteit. A jelenleg elérhető gyógyszerek körülbelül 50% -ig töltik be ezt a szerepet.

Profilaktikus kezelést kell kezdeni olyan betegeknél:

  • 3 vagy több rohammal 1 hónap alatt
  • a roham időtartama meghaladja a 48 órát
  • rendkívül intenzív fejfájással
  • elégtelen megkönnyebbüléssel a gyógyszeres kezelés után
  • kiterjesztett aurát követő migrénes rohamokkal.

Ezzel a kezeléssel kapcsolatban számos olyan probléma merül fel, amely jelentősen befolyásolja annak hatékonyságát (mellékhatások, ismeretlen hatásmód, alacsony "megfelelés", a betegek elutasítják a profilaktikus kezelést).

Béta-blokkolók - megelőző hatást véletlenül észleltek propranolol/Inderal/és metoprolol/Betaloc, Vasocardin, Lopresor /. Ca antagonisták - a flunarizint (Sibelium) olyan hipotézis alapján vezették be a kezelésbe, amely feltételezi az agyi hipoxia elleni védőhatást. A Ca antagonisták csoportjából származó egyéb készítmények a profilaxisban kimutatták, hogy részben hatékonyak a verapamil (Isoptin), a cinnarizin (Cinnabene), vagy abszolút hatástalanok, pl. nifedipin, nimodipin. Dihidroergotamin (DHE)/Clavigrenin forte /. Számos országban széles körben alkalmazott profilaktikus gyógyszer, de hosszú távú alkalmazása krónikus napi fejfájáshoz vezethet. 5 - HT2 antagonisták: a pizotifen (Sandomigran) és a metizergit (Deseril) mellékhatásai gyakran előfordulnak. Az acetilszalicilsav és a nem szteroid reumaellenes gyógyszerek napi 25-500 mg-os dózisban, különösen a naproxen ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint a pizotifen, ajánlott az ún. menstruációs migrén

Egyéb készítmények: A Lisuride/Lysenyl forte/anyagot néhány országban használják. Hatása 5HT és dopamin receptorokon keresztül történik. Az oxetoron-fumarát (Nocertone) antiszerotonin-, antihisztamin-, hányáscsillapító és fájdalomcsillapító hatású, és sikeresnek bizonyult a profilaxisban. Nátrium-valproát/Everiden, Orfiril, Convulex, Depakine chrono /. Használatát a GABA agyi artériákra gyakorolt ​​moduláló hatása révén alkalmazzák, és ismétlődő idegsejtkibocsátásokra.

Pszichoterápia - rezisztens formákban használják.

Ezenkívül a migrén megelőző kezelése számos hibát tartalmaz, amelyek helytelen diagnózisból, helytelen gyógyszerválasztásból, helytelen adagolásból és kombinációból, a kezelés nem megfelelő időtartamából, mellékhatásaiból és a beteg hozzáállásáról származnak. Mindezeket a tényeket szem előtt kell tartani a kezelés megkezdésekor.

Összegzésként emlékeztetni kell arra, hogy a migrén és különösen annak kezelése nemcsak orvosi, hanem társadalmi-gazdasági probléma is, ezért legalább annyira oda kell figyelni, mint az epilepszia vagy a magas vérnyomás kezelésére. Mivel a migrén helytelen kezelése más szövődményekhez (fájdalomcsillapító visszaélésekhez) vezethet, amelyek korlátozzák az egyén munkáját és életét.