A munkaviszony típusától függően az egyes társadalombiztosítási típusok létrehozása és megszüntetése eltérő lehet. Törvény. 461/2003 Coll. pontosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a munkavállaló és a munkáltató, az SZČO vagy az önként biztosított személy számára a járulékfizetési kötelezettség felmerül, valamint amikor ez a kötelezettség lejár.

társadalombiztosítási

Társadalombiztosítás létesítése és megszüntetése munkavállaló esetén

Kötelező betegségbiztosítás, kötelező nyugdíjbiztosítás és a munkavállalók kötelező munkanélküliségi biztosítása (4. § (2) bekezdés)

  • felmerül a jövedelemhez való jogot megállapító jogviszony létrejöttétől (a 3. § 1. bek. a) pontja és 3. §. 2. és 3.),
  • lejár e jogviszony megszűnésének napján, hacsak a társadalombiztosítási törvény másként nem rendelkezik.

A munkavállaló kötelező nyugdíjbiztosítása (4. § (2) bek.) Jogviszonyban az általa meghatározott megállapodás alapján a hallgatók részmunkaidős munkájáról (227a. §)

  • felmerül annak a naptári hónapnak az első napjától, amelyben nyugdíjbiztosítás céljából munkavállalói státuszt szerzett, legkorábban a jogviszony létesítésétől a hallgatók ideiglenes munkájáról szóló megállapodás alapján,
  • lejár annak a naptári hónapnak az első napjától, amelyben a nyugdíjbiztosítás céljából elvesztette munkavállalói pozícióját, vagy a jogviszony megszűnésének napján a hallgatók ideiglenes munkájáról szóló megállapodás alapján.

Kötelező betegségbiztosítás és kötelező munkanélküliségi biztosítás a munkavégzésről szóló megállapodás vagy a munkaviszonyra vonatkozó megállapodás alapján jogviszonyban álló természetes személy

  • lejár:
    • öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj vagy rokkantsági öregségi nyugdíj odaítélésével külön szabályozás szerint,
    • az öregségi nyugdíjban részesülő nyugdíjkorhatárának elérése külön szabályozás szerint.

Kötelező betegségbiztosítás, kötelező nyugdíjbiztosítás és kötelező munkanélküliségi biztosítás természetes személy (4. § (1) bekezdés d) pont)

  • felmerül:
    • annak a naptári hónapnak az első napjától, amelyre a jövedelme vonatkozott (a 3. § 1. bek. a) pontja és a 3. §. (2) és (3) bekezdés, amely meghaladja a statisztikai hivatal által a foglalkoztatási vagy közalkalmazotti jogviszony keletkezését megelőző két évre megállapított havi átlagbér 67% -át, legkorábban a munkaviszony vagy a közalkalmazotti jogviszony kezdetétől kapcsolat,
    • a munkaviszony vagy a közalkalmazotti jogviszony tizenkettedik naptári hónapjának lejártát követő naptári hónap első napjától kezdődően, kivéve, ha az a.

Ha a munkaviszony (PP) vagy a közalkalmazotti jogviszony (ŠZP) megszűnése után természetes személy:

  • aki a 4. § (4) bekezdésében felsorolt ​​természetes személy volt. 1 levél d
  • akinek munkaviszonya vagy közszolgálata legfeljebb 12 naptári hónapig tartott

3. §-a szerinti fizetett jövedelem 1 levél a) pont és a 3. bek. 2. és 3. pontja, valamint e jövedelem és a PP-től vagy az ŠZP-től származó jövedelem összegének arányos része a 3. §-a szerint. 1 levél a) pont és a 3. bek. A 2. és 3. a PP vagy az ŠZP időtartamának minden naptári hónapjára vonatkozóan meghaladja a Szlovák Köztársaság gazdaságának havi átlagbérének 67% -át, amelyet a statisztikai hivatal határozott meg azon naptári évet megelőző 2 évre, amelyben a PP vagy ŠZP felmerült, felmerül kötelező nyugdíjbiztosítás olyan természetes személy számára, aki a 4. § (4) bekezdésében említett természetes személy volt. 1 levél d) a munkaviszony vagy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének napjától.

A társadalombiztosítás létesítése és megszüntetése a SZČO esetében

Kötelező betegségbiztosítás és kötelező nyugdíjbiztosítás önálló vállalkozó

  • felmerül azon naptári évet követő naptári év július 1-jétől, amelyre a jövedelme (a 3. § 1. bek. b) pontja és a 3. §. 2. és 3. pontja meghaladta az értékelési bázis 12-szeresét (a 138. § (5) bekezdésében említett)
  • lejár Azon naptári évet követő naptári év június 30., amelyre a jövedelme (a 3. § (1) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés alapján 2. és 3. pontja) nem volt magasabb, mint az értékelési alap 12-szerese (a 138. § (5) bekezdésében meghatározott), hacsak a törvény másként nem rendelkezik.

Kötelező betegségbiztosítás és kötelező nyugdíjbiztosítás önálló vállalkozó, akinek az adóbevallás benyújtásának határidejét meghosszabbítják külön rendelet szerint

  • felmerül azon naptári évet követő naptári év október 1-jétől, amelynek jövedelme meghaladta az értékelési bázis 12-szeresét,
  • lejár A naptári évet követő naptári év szeptember 30-a, amelynek jövedelme nem haladta meg az értékelési bázis 12-szeresét.

Kötelező betegségbiztosítás és kötelező nyugdíjbiztosítás önálló vállalkozó, aki jogosult tevékenység folytatására vagy működtetésére (a 3. § (1) bekezdés b) pontja és a 3. §. 2. és 3.), lejár akár attól a naptól kezdve, amelytől kezdve nem engedélyezett e tevékenység végzése vagy működtetése.

Kötelező betegségbiztosítás és kötelező nyugdíjbiztosítás önálló vállalkozó, aki nem végez tevékenységet (a 3. § (1) bekezdés b) pontja és a 3. §. 2. és 3.) felhatalmazás alapján, lejár attól a naptól kezdve, amelytől kezdve ünnepélyes nyilatkozata szerint nem végzi ezt a tevékenységet, legkorábban a nyilatkozat Társadalombiztosítási Ügynökséghez történő kézbesítésének napjától.

Kötelező betegségbiztosítás és kötelező nyugdíjbiztosítás önálló vállalkozó, aki tevékenység folytatására vagy működtetésére újra felhatalmazást kapott (a 3. § (1) bekezdés b) pontja és a 3. §. 2. és 3. pontja), aki ünnepélyes nyilatkozata szerint újra elkezdte ezt a tevékenységet folytatni, vagy aki az önálló vállalkozó kötelező betegségbiztosítását és kötelező nyugdíjbiztosítását a 26. § szerint megszakította, felmerül:

  • attól a naptól kezdve, amelytől kezdve ismét jogosult a tevékenység végzésére vagy működtetésére,
  • attól a naptól kezdve, amelytől ünnepi nyilatkozata szerint ezt a tevékenységet végzi, legkorábban a nyilatkozat Társadalombiztosítási Ügynökséghez történő kézbesítésének napjától, vagy
  • a kötelező betegség- és kötelező nyugdíjbiztosítás SZČO megszakításának végét követő naptól.

E biztosítások eredetének részletesebb feltételeit a társadalombiztosításról szóló törvény 21. §-a határozza meg. 5.

Más természetes személyek társadalombiztosításának létesítése és megszüntetése

Kötelező nyugdíjbiztosítás természetes személy (a 15. § (1) bekezdésének c) –e) pontjai szerint) felmerül a nyugdíjbiztosítás igénylésének napjától, legkorábban a nyugdíjbiztosítási kérelem benyújtásának napjától.

Egyéni (15. § (1) bekezdés c) pont), amely a gyermek születésétől számított 45 napon belül nyújtott be nyugdíjbiztosítási kérelmet, felmerül kötelező nyugdíjbiztosítás a gyermek születésétől számítva. Ha a 15. §-ában említett gyermek 1 levél c) és d) pontban ugyanabban az időszakban a 15. § (1) bekezdésében említett több természetes személy A 2. cikk szerint az ilyen gondozás miatt kötelező nyugdíjbiztosítás olyan természetes személy számára keletkezik, aki először nyújt be nyugdíjbiztosítási kérelmet.

Kötelező nyugdíjbiztosítás természetes személy (15. § (1) bekezdés c) pont) lejár a gyermek hatéves koráig történő megfelelő ellátásának befejezésének napján, legkésőbb a hatéves kor elérésének napján.

Kötelező nyugdíjbiztosítás természetes személy (15. § (1) bekezdés d) pont) lejár a tartósan kedvezőtlen egészségi állapotú gyermek megfelelő ellátásának befejezésének napján, legkésőbb ennek a gyermeknek a 18. életévének betöltéséig.

Kötelező nyugdíjbiztosítás természetes személy (15. § (1) bekezdés e) pont) lejár a külön szabályozás szerinti pénzbeli ápolási támogatás nyújtásának megszüntetésének napján, vagy azon a napon, amelytől kezdve a különös szabályozás szerinti személyi segítségnyújtási szerződés szerint a személyi segítséget havi 140 óránál kevesebb ideig kell teljesíteni, vagy 15. §-a szerinti személyi segítségnyújtási szerződés felmondásának napján kötelező nyugdíjbiztosítás. 1 levél e).

Kötelező nyugdíjbiztosítás felmerül természetes személy (a 15. § (1) bekezdésének f) pontjában említettek) attól az időponttól számítva, amikor a kötelező nyugdíjbiztosítást okozó esemény bekövetkezett, és lejár az a nap, amikor a kötelező nyugdíjbiztosítás tényállása megszűnt.

Társadalombiztosítás létesítése és megszüntetése önként biztosított személy esetén

Önkéntes betegség, önkéntes nyugdíjbiztosítás és önkéntes munkanélküliségi biztosítás

  • felmerül az önkéntes biztosítás iránti kérelem benyújtásának napjától, legkorábban a kérelem benyújtásának napjától,
  • lejár az önkéntes biztosításból való kilépés napján, legkorábban a felmondás benyújtásának napjától.

Önkéntes biztosítás is lejár:

  • attól a naptól kezdve, amelyen a 14. § (4) bekezdése szerinti feltételek 2. cikk, 15. bek. 4. és 19. bek. 2. és 3.,
  • annak a naptári hónapnak az első napjától számítva, amelyre utoljára az önkéntes biztosítási díjat fizették, ha két egymást követő naptári hónapban a biztosítási díjat egyáltalán nem fizették be, legkésőbb az utólagos harmadik naptári hónap végéig. naptári hónap, annak, aki utoljára fizetett önkéntes biztosítási díjat; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha egy naptári hónapban egy önkéntes betegséggel biztosított, önként nyugdíjbiztosított vagy munkanélküli önként biztosított személy nem volt köteles az önkéntes biztosítás díjának megfizetésére a 140. § szerint.

A társadalombiztosítás létesítése és megszüntetése a munkáltató esetében

Baleseti biztosítás munkáltató

  • felmerül attól a naptól kezdve, amikor a 16. §-ban említett legalább egy természetes személyt foglalkoztatni kezdte,
  • lejár az a nap, amikor ilyen természetes személyt nem alkalmaz.

Garancia biztosítás munkáltató

  • felmerül attól a naptól kezdve, amikor legalább egy munkaviszonyban álló alkalmazottat és a szövetkezetnek a szövetkezettel munkaviszonyban álló tagját foglalkoztatni kezdte,
  • lejár az a nap, amelyen már nem alkalmaz munkaviszonyban álló alkalmazottat és a szövetkezet tagját, aki munkaviszonyban áll a szövetkezettel.

3. § - Kereset

(1) Az e törvény szerinti jövedelmező tevékenység, kivéve, ha a Szlovák Köztársaság törvényeivel szemben elsőbbséget élvező külön szabályozás vagy nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, olyan jogviszonyból eredő tevékenység, amely megalapozza
a) az eltartott tevékenységből származó jövedelemhez való jog külön szabályozás szerint, kivéve a korábbi jogviszonyból származó nem monetáris jövedelmet, amely a szociális alap forrásaiból biztosított külön szabályozás alapján az eltartott tevékenységből származó jövedelemhez való jogot állapította meg,
b) üzleti és egyéb önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem elérése külön szabályozás szerint.

3. § - Kereset

(1) Az e törvény szerinti jövedelmező tevékenység, kivéve, ha a Szlovák Köztársaság törvényeivel szemben elsőbbséget élvező külön szabályozás vagy nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, olyan jogviszonyból eredő tevékenység, amely megalapozza
b) üzleti és egyéb önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem elérése külön szabályozás szerint.

3. § - Kereset

(2) A jövedelmező tevékenység az (1) bekezdés szerinti tevékenység is, amelyből a jövedelem külön szabályozás szerint nem fizetendő jövedelemadóval, mivel a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezések és nemzetközi szerződések ezt előírják.
(3) Jövedelmező tevékenység az (1) bekezdés szerinti tevékenység is, amelyből a jövedelem külön szabályozás szerint nem fizetendő jövedelemadóval, ha a Szlovák Köztársaság rendelkezései vonatkoznak a jövedelemszerző tevékenységet a társadalombiztosítási jog területén végző természetes személyre. különös szabályozás vagy nemzetközi megállapodás szerinti kapcsolatok, amelyek elsőbbséget élveznek a Szlovák Köztársaság törvényeivel szemben.

4. § - Alkalmazott
14. § - Az egészségbiztosítás személyes hatálya

(2) Önként betegséggel biztosított a 16. életévének betöltése után természetes személy, aki állandó lakóhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén, ideiglenes tartózkodási engedéllyel vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik, ha
a) nem kapott öregségi nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat vagy rokkantsági nyugdíjat a kereső tevékenység folytatásának képessége több mint 70% -os csökkenése miatt,
b) nem kap rokkantsági nyugdíjat a nyugdíjkorhatár elérése után, és
c) ugyanakkor önként biztosított.

15. § - A nyugdíjbiztosítás személyi hatálya

(1) A kötelező nyugdíjbiztosítás az
c) a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki rendesen gondozza a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, hatéves életkorú gyermeket, ha nem a) betűk alapján biztosított nyugdíj vagy b) nem kapott korengedményes nyugdíjat vagy rokkantsági nyugdíjat, nem érte el az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort (a továbbiakban: nyugdíjkorhatár), és nyugdíjbiztosítást igényelt erre az ellátásra.,

15. § - A nyugdíjbiztosítás személyi hatálya
15. § - A nyugdíjbiztosítás személyi hatálya

(1) A kötelező nyugdíjbiztosítás az
c) a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki megfelelően gondoskodik a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, hatéves életkorú gyermekről, ha nem a) betűk alapján biztosított nyugdíj vagy b) nem kapott korengedményes nyugdíjat vagy rokkantsági nyugdíjat, nem érte el az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort (a továbbiakban: nyugdíjkorhatár), és nyugdíjbiztosítást igényelt erre az ellátásra.,
d) a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki hosszú távon kedvezőtlen egészségi állapotú gyermeket gondoz, ha a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, legfeljebb 18 éves hatéves korát betöltötte. életkor, ha nem biztosított az a) –c) pontok szerint, nem kapott korengedményes nyugdíjat vagy rokkantsági nyugdíjat, nem érte el a nyugdíjkorhatárt, és ezen ellátás miatt nyugdíjbiztosítást igényelt,

15. § - A nyugdíjbiztosítás személyi hatálya

(1) A kötelező nyugdíjbiztosítás az
d) a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki hosszú távon kedvezőtlen egészségi állapotú gyermeket gondoz, ha a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, legfeljebb 18 éves hatéves korát betöltötte. életkor, ha nem biztosított az a) –c) pontok szerint, nem kapott korengedményes nyugdíjat vagy rokkantsági nyugdíjat, nem érte el a nyugdíjkorhatárt, és ezen ellátás miatt nyugdíjbiztosítást igényelt,

15. § - A nyugdíjbiztosítás személyes hatálya

(1) A kötelező nyugdíjbiztosítás az
e) a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, akit külön szabályozás szerint anyagi támogatásban részesítenek az őrizetben tartásért, valamint az a természetes személy, aki legalább súlyos fogyatékossággal élő természetes személynek köteles személyes segítséget nyújtani Különleges szabályozás szerint havonta 140 óra, legfeljebb 12 évig, ha nem az a) –d) pont szerinti nyugdíj, nem kapott korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt és ezen ellátás vagy személyes segítség eredményeként igényelt nyugdíjbiztosítást; a 12 éves nyugdíjbiztosítás időtartama magában foglalja a d) pontban említett okból megszerzett nyugdíjbiztosítási időszakot is,

15. § - A nyugdíjbiztosítás személyi hatálya

(1) A kötelező nyugdíjbiztosítás az
f) öregségi biztosítás céljából az a természetes személy, akinek a 88. § szerint járó baleseti járadékot folyósítják a nyugdíjkorhatár eléréséig vagy a korengedményes öregségi nyugdíj megállapításáig.

15. § - A nyugdíjbiztosítás személyi hatálya

(2) Az (1) bekezdésben említett természetes személy. c) és d) a gyermek szülője vagy örökbefogadó szülője, házastársa és az a természetes személy, akire a gyermek gondozását megbízzák, helyettesítve a szülők gondozását az illetékes hatóság határozatával.

15. § - A nyugdíjbiztosítás személyi hatálya

(4) Az önként nyugdíjbiztosított személy lehet 16. életévét betöltött természetes személy, aki állandó lakóhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén, ideiglenes tartózkodási engedéllyel24) vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nem kapott korai előrehozást. nyugdíj.

19. § - A munkanélküliségi biztosítás személyes hatálya

(2) Az önként biztosított személy munkanélküli lehet
a) természetes személy, aki önként biztosított a betegség ellen, és önként biztosított a nyugdíj ellen,
b) önálló vállalkozó, aki állandó tartózkodási engedéllyel, ideiglenes tartózkodási engedéllyel vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén, és
1. kötelezően biztosított és kötelezően biztosított, vagy
2. megszakította az önálló vállalkozó kötelező betegségbiztosítását és kötelező nyugdíjbiztosítását a 26. § (1) bekezdésében említett okból. 4 első mondat.
(3) A munkanélküliségi biztosítás nem vonatkozik
a) a különös szabályozás szerinti alkalmazott, az őrizetben vádlott és a szabadságvesztésre ítélt személy,
b) az a természetes személy, akinek öregségi nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat vagy rokkantsági nyugdíjat kaptak a jövedelmező tevékenység folytatásának képessége több mint 70% -os csökkenése miatt, valamint az a természetes személy, akinek rokkantsági nyugdíj és elérte a nyugdíjkorhatárt.

21. § - Az önálló vállalkozó kötelező egészségbiztosítás és kötelező nyugdíjbiztosítás létesítése és megszüntetése
26. § - A kötelező egészségbiztosítás, a kötelező nyugdíjbiztosítás és a kötelező munkanélküliségi biztosítás megszakítása
138. § - Értékelési alap

(5) A kötelező betegséggel biztosított és a kötelezően biztosított önálló vállalkozó, az önként biztosított, az önként biztosított és az önkéntes munkanélküli megállapítási alapja havonta az általános értékelési alap egy tizenkettedének legalább 50% -a. két év naptári évre, amelyet megelőz az a naptári év, amelyért a díjat fizetik.

140. § - A biztosítási díjak kifizetésének kötelezettségének kizárása a kötvénytulajdonosok és a munkáltatók számára