Ezek a test alapvető építőelemei, befolyásolják az immunitást, részt vesznek az izomtömeg és más szövetek felépítésében, a hormonok, enzimek termelésében, nélkülözhetetlenek a test megfelelő működéséhez.
Az aminosavakat nem esszenciális (telítetlen) és esszenciális (telített) csoportokra osztjuk.
A nem esszenciális aminosavakat maga a szervezet hozza létre, lényegében a szervezet nem képes önmagát létrehozni, ezért az étrendnek el kell fogyasztania.
A fehérjék állati vagy növényi eredetűek.
Állati fehérje először egyszerű aminosavakra kell bontani őket, hogy a test felhasználhassa őket, így emésztésük sokkal nehezebb a test számára, és több hulladék keletkezik.
Növényi fehérjék olyan egyszerű aminosavszerkezetek, amelyek emésztése során sokkal kevesebb energiát vonnak el a testtől.
Az állati fehérjék megtalálhatók a tejtermékekben, a sajtokban, a halban, a húsban, a tojásban és hasonlókban, a növényi fehérjék a hüvelyesekben, a diófélékben, a szemekben, a gabonafélékben találhatók.
Fehérje emésztés a gyomorban kezdődik és a duodenumban folytatódik. Amikor az aminosavak bejutnak a bélbe, elkezdenek felszívódni és közvetlenül a véráramba jutni. A fel nem használt aminosavak átjutnak a vesén, és kiválasztódnak a vizelettel. Ezért vesebetegség esetén csökkenteni kell a fehérjebevitelt. Minden gramm fehérje hozzáad 4 kalóriát. Az étrendünk során elfogyasztott fehérjék, amelyek meghaladják az igényeinket, glükózzá alakulnak át és energiával látják el. A fehérjék emésztése és anyagcseréje során rengeteg húgysav, foszforsav és kénsav képződik. Ezek a savak irritáló és gyulladásos hatással vannak a szövetekre. Mivel a fehérjék valójában nitrogéntartalmú vegyületek, amelyek magas foszfortartalmúak, túlzott fogyasztásuk kalcium és más elektrolitok kimosódásához vezet a szervezetből. A fehérjék erősen savasak, ezért csökkentik a test pH-értékét. Ez gyulladásos folyamatokat eredményez a szövetekben és gyengül. Azoknál a betegeknél, akiknek legyengült a mellékvese, a magas fehérjetartalmú étrend a májban nagy mennyiségű koleszterint termel, amelyet aztán az egész testben tárolnak (főleg az érrendszerben), és kövek kezdenek kialakulni az epehólyagban. A húsfogyasztás gyakran társul a bélrákkal.
A fehérjének a napi energiafogyasztásunk 10% -át kell kitöltenie. Napi 20-40 gramm fehérje elegendő, de a legtöbb ember naponta 150-200 grammot fogyaszt belőle.
A túlzott fehérjefogyasztás károsítja a májat, a hasnyálmirigyet, a vesét és a beleket.