tények

Mítoszok és tények a COVID-19-ről: A tuberkulózis elleni oltás mint a kezelés lehetséges része?

A 100 éves tuberkulózis elleni vakcina képes-e kezelni vagy enyhíteni a COVID-19 lefolyását? Az internet gyártása vagy a tudósok véleménye? Hogyan befolyásolhatja a baktériumok elleni oltás egy új vírusos betegséget? Ezeket a kérdéseket teszik fel sokan, amióta az első információ megjelent a közösségi hálózatokon, miszerint egy régi, jól ismert BCG vakcina hatással van a COVID-19-re.

BCG vakcina

A tuberkulózis elleni oltást emberben először 1921-ben végezték el. Az oltások kifejlesztésének általános története kiterjedtebb és a 19. századra nyúlik vissza, amikor Robert Koch először leírta a Mycobacterium bovis baktériumot, amely képes szarvasmarhákban tuberkulózist okozni és megkülönböztetni a leginkább a tuberkulózis gyakori kórokozója.

A 20. század elején két francia tudósnak, Albert Calmettnek és Camille Guérinnek sikerült avirulens baktériumot kifejlesztenie a Mycobacterium bovis-ból. Más szavakkal, bonyolult eljárásokkal olyan baktériumot tenyésztettek, amely képtelen volt tuberkulózist okozni, elvesztve virulencia képességét. Abban az időben hatalmas felfedezés volt. Felfedezőinek tiszteletére az oltást BCG-nek (Bacillus Calmette-Guérin) nevezték el.

Ennek ellenére sok évbe tellett a tuberkulózis elleni oltás elfogadása. Szlovákiában a tuberkulózis elleni oltást 1953-ban kezdték meg, és ez a területünkön a tuberkulózis eseteinek jelentős csökkenéséhez vezetett. 2012-ig a BCG oltás része volt a kötelező oltásnak hazánkban. Az újraértékelés a viszonylag alacsony hatékonyság, a kedvező epidemiológiai helyzet és a mellékhatások általános kockázatának kombinációján alapult. A vakcina nem a fertőzés, hanem a tuberkulózis olyan súlyos formái ellen véd, mint a miliárius tuberkulózis vagy a tuberkulózis meningitis.

Ennek ellenére a tuberkulózis továbbra is előfordul egész Európában, így nálunk is. Évente 8-20 millió új esetet regisztrálunk világszerte. Egyes források szerint a világ népességének legfeljebb egyharmada fertőzött tuberkulózissal - az aktivált forma ennek a számnak körülbelül 5-10% -át teszi ki. A "globális migráció" és az antituberculosis elleni gyógyszerrezisztencia növekvő korszakában lehetséges, hogy a kötelező oltásra vonatkozó hivatalos ajánlásokat felül fogják vizsgálni. Meglátjuk.

A BCG vakcina immunmoduláló hatása

Rendkívül leegyszerűsítve két alapvető immunválasz van a testünkben. Az úgynevezett Th1-immunválasz és Th2-immunválasz. A Th1 és Th2 megnevezés a fehérvérsejtek egy részéből származik, amelyek az adott immunválasz egyik fő résztvevője - T-segítők ("T-segítők = Th"). (1)

A BCG vakcinának immunmoduláló hatása van, főként a Th1 választ aktiválja. Még azt feltételezik, hogy védőhatással is járhat az allergiás betegségek kialakulása ellen - amelyek elsősorban a Th2-immunválasz következményei.

A BCG vakcina immunmoduláló hatásait kihasználják pl. a hólyagrák immunterápiájában, 1977 óta. (2) Hogyan lehetséges ez? A hatás nem közvetlen. A vakcina "kiváltja" az immunválaszt, amely a tumor tömegével szemben is irányul.

Néhány kísérleti tanulmány a „képzett immunitásnak” nevezett mechanizmus alapján a BCG vakcina lehetséges védőhatását jelzi más fertőző betegségek ellen. (3) Különösen egy legyengített sárgaláz vírus volt. (4) Egyes források azt mutatják, hogy a BCG-vakcinával beoltott gyermekek teljes halálozása akár 50% -kal alacsonyabb, ennek oka az oltóanyagnak a légzőszervi fertőzések és a szepszis csökkentésében kifejtett hatása. (5)

BCG és COVID-19 vakcina

A COVID-19 jelenlegi járványa számos kérdést felvetett, amelyekre még nincs végleges válaszunk. Az egyik az oka annak, hogy a tanfolyam súlyossága országonként eltérő. A közelmúltban feltételezték, hogy a BCG vakcina szerepet játszhat a COVID-19 morbiditási és halálozási arányában. Míg Csehországban (csakúgy, mint a volt keleti blokk más országaiban) a tuberkulózis elleni oltás a közelmúltig még viszonylag kötelező volt, addig olyan országokban, mint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia stb. az oltás kérdését jóindulatúabban közelítik meg. Még a COVID-19 halálozási arányai közötti különbségeket is leírták Kelet- és Nyugat-Németország között. Olaszországban a tuberkulózis elleni oltás soha nem volt kötelező. (6)

Ezeket a következtetéseket más tanulmányok is alátámasztották. Másrészt ezek olyan tanulmányok, amelyeket gyorsított folyamatban tettek közzé alapos szakértői értékelés nélkül, és maguk a tanulmányok azt állítják, hogy klinikai vizsgálatokra van szükség az epidemiológiai adatok megerősítéséhez. (7)

Néhány kritikus kérdés

Mint mindig, ne feledje, hogy az összefüggés nem jelenti automatikusan az okozati összefüggést. A volt keleti és nyugati tömb közötti morbiditás és mortalitás különbségét minden bizonnyal számos más tényező befolyásolja - pl. időfaktor (Nyugat-Európa korábban fertőzött volt). Természetesen nincs kizárva a BCG oltóanyag védőhatása, valódi hatás esetén kérdés merül fel a hatása időtartamával kapcsolatban. A kötelező oltás részeként a BCG vakcinát csak egyszer adták be újszülötteknek. Így a lakosságot több évtizede elválasztották az oltástól.

Továbbá felmerül a kérdés, miért terjedt el a COVID-19 Kínában, ahol 1950 óta széles körben oltották be a tuberkulózis ellen? A BCG vakcina hipotézisének hívei azt feltételezik, hogy az 1966 és 1976 közötti kulturális forradalom hozzájárult az egészségi állapot romlásához. (6)

Meglátjuk, milyen eredményeket mutatnak a klinikai vizsgálatok. Például. Ausztráliában 4000 orvost oltanak be a tuberkulózis ellen, hogy fokozzák a COVID-19 elleni immunválaszt. (8) Hasonló klinikai vizsgálatok folynak más országokban is. (9)

Összegzés

Elméletileg lehetséges, hogy a BCG vakcina valós hatást gyakorol a COVID-19-re. Jelenleg azonban nincs más, csak egyének véleménye és epidemiológiai elemzések, amelyeket még nem vizsgáltak át.

Ez a világjárvány egyik kockázata - a kutatás előrehaladásának felgyorsítása és a lehető legtöbb információ megszerzése érdekében a tudományos cikkekkel szemben támasztott igények csökkennek, sőt hiteles szakmai folyóiratok is olyan műveket tesznek közzé, amelyeket általában nem publikálnának. A klinikai vizsgálatok többet mutathatnak.

A Patreone támogatásának köszönhetően el tudtuk hozni ezt a cikket. A szimbolikus hozzájárulás további minőségi cikkek közzétételében is segít.