Ma olyan nap van, amikor a szavak haszontalanok. Az idei nárcisznapi üzenet mindenkit megszólít, aki felesleges szavak nélkül szeretne segíteni a rákos betegeknél. Miért jött létre valójában ez a nap? Erről beszélgettünk a Liga Rákellenes Elnökével, a MUDr-lel is. Siracka Éva, dr.
Neves díjak birtokosa
Az onkológia fontos szlovák személyisége és számos rangos díj birtokosa. A MUDr-ről beszélünk. Eva Siracká, Dr.Sc., Aki egész életét az onkológiának szentelte. 1951-ben diplomázott a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán 1964-ben megkapta az SAS - CSc orvostudományi jelölt értékelését. A radiológiai osztályon dolgozott. Az r. 1990-ben megalapította a Csehszlovák Rák Ligát.
2000-ben Eva Siracká lett a tulajdonos A Szlovák Köztársaság fővárosának Pozsony polgármesterének kitüntetései egyedülálló társadalmi hozzájárulásért a Szlovák Köztársaság Rákellenes Liga tevékenysége, valamint az onkológiai betegségek megelőzésével, korai diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatos ismeretek terjesztésében való szakmai és emberi etikai részvétel. Az Orvosi Világszövetség 53 ország 65 vezető orvosa közé választotta. Emellett megkapta a 21. század nője díjat a 2006-os Év Női díja részeként azért, mert egész életen át hozzájárult a szlovák nők világszerte való képviseletéhez.
A mai nárcisznap alkalmából beszélgettünk MUDr-rel. Siracka Éva az alattomos rákos megbetegedésekről szerzett személyes tapasztalatairól, a halálosan beteg betegekkel végzett munkájáról, valamint a legnagyobb benyomásokról, amelyeket a lányban hagytak:
Mikor tudta meg, hogy onkológiával szeretne foglalkozni az életében?
- Orvosként elvégeztem egy kötelező klinikai gyakorlatot a pozsonyi Onkológiai Intézetben, amelyet a nyilvánosság Erzsébet-kori kórházként ismer. Az onkológia neve akkoriban viszonylag ismeretlen volt. Miután először tapasztaltam az onkológiát a sebészeti osztályon, később újra ott jelentkeztem gyakorlatra, és megismerkedtem az onkológiai nőgyógyászattal. Ezek az első lépések lettek a sorsom. Visszamentem oda orvosként és a radiológiai osztályon kezdtem dolgozni. Én lettem az első nő Szlovákiában, aki erre a tudományágra kezdett szakosodni. Egész szakmai életemet ebben az intézetben töltöttem, először az intézet klinikai, majd kutatási részében. 1990-ben ott alapítottam a Csehszlovák Rák Ligát, ahol ma is dolgozom.
Van személyes tapasztalata a rákkal kapcsolatban? A családodban történt?
- Nem hiszem, hogy van olyan család, amely ne találkozott volna ezzel az alattomos betegséggel. Anyám epehólyagrákban, sógora veserákban halt meg. Óriási sokk volt számomra, amikor operációja alatt láttam, hogy ez egy előrehaladott szakasz, ahol a hosszabb túlélés esélye minimális.
Munkája részeként valószínűleg gyakran találkozik halálosan beteg betegekkel. Biztos nagyon erős nő vagy. Hogyan csinálod?
- Két helyzet van, amikor nagyon nehéz igazat mondani a betegnek. Az első a diagnózis bejelentése, amelyet mindig érzékenyen és reményekkel kell megtenni. Általában kerülgettük a rák szót, és a rákra különféle egyéb megnevezéseket választottunk. Abban az időben a rák még mindig tabu volt, és az emberek fejében mindig összefüggésben állt a halállal és a szenvedéssel. A második, sokkal nehezebb helyzet azonban az, hogy igazat kell mondani a betegnek, amikor már nagyon kevés reményt remél a javulásra, és egyáltalán nincs gyógyírja. Általában ezt az információt továbbítják rokonai számára, akik gyakran nem értik meg. Ezután másutt keresnek segítséget, és gyakran áldozatokként élnek különféle sarlatán gyakorlatokkal. Szakmai életem során, különösen külföldön, találkoztam egy beteg halálra való felkészítésével. Nagyon fájdalmas vonatkozása szakmánknak, de ebben az irányban is érzékeny megoldást kell találni, hogy a haldoklás és a halál ne legyen tabu.
Emlékszel a rákos betegre, aki a legnagyobb benyomást hagyta rád, és akinek a gyógyuláshoz vezető útja valami különleges volt?
- Számos olyan esetet írtak le a szakirodalomban, amikor meglepő visszafordulás és gyógyulás történt egy nagyon előrehaladott betegségben, úgynevezett alternatív módszerek nélkül. A tudomány ma már meg tudja magyarázni az ilyen csodás eseteket. Személyesen tapasztaltam olyan betegnél, akit reménytelen állapotban házi gondozásba bocsátottak. De elmondtuk neki, hogy fél év múlva utóvizsgálatra hívjuk fel, hogy reményt adjon neki. Egy évvel később egy jóképű, modern frizurával rendelkező hölgy érkezett a járóbeteg-szakrendelésre, és szemrehányást tett nekem, hogy elfelejtettem, ezért egyedül jött. A vizsgálat kimutatta, hogy a betegség jó túlélése felé tart, mert számos daganatos góc fokozatosan megszűnt, anélkül, hogy bármit is bevett volna. Sajnos nincs sok ilyen eset, és inkább emlékeim vannak az élet elhagyásáról, ami ma is szomorúságot okoz nekem.
Mit tanítottak a betegek? Veled történt, hogy te pl. nekik köszönhetően megállítottak valamiféle ásványi anyagot?
- Az én osztályomon volt egy fiatal, 37 éves férfi, aki mozdonyvezető volt, és kórtörténete szerint hihetetlen 60 cigarettát szívott el naponta. Tüdőrákja volt, amit besugároztunk, de kevés reményt fűzött a jó eredményhez. Egy reggel egy látogatás alkalmával, amikor megkérdeztem tőle, hogy van, súlyos köhögést kapott, amely nagyon súlyos vérzéssel társult. A daganat láthatóan megzavart egy nagyobb eret, ahol ez nem volt befolyásolható. Nagyon rossz érzés teljesen tehetetlen lenni. Olyan hatalmas élmény volt, hogy aznap felhagytam a dohányzással, ami olyan hülye divat volt, hogy jól ismert amerikai filmsztárokat utánozzam. Mindig emlékszem erre az iskolai tapasztalatra, ahol figyelmeztetem a fiatalokat, hogy szabaduljanak meg ettől a káros szokástól, és soha ne is kezdjék el.
Miért volt Nárcisz Nap? Mi vezetett erre?
- A Liga Rákellenes Liga 1990-es megalakulása után Európában és a világon fontos nemzetközi szervezetek tagjává váltak, minden eszköz nélkül elindultunk. Védnökünk a Norvég Rákellenes Liga volt, amely tanácsokat adott nekünk a liga munkájának megkezdéséhez. Nem voltak problémáik a pénzügyekkel, mert amellett, hogy tagjaik - bankok, ipari vállalatok, vagyonos társaságok - nagylelkűen támogatták őket, azt tanácsolták nekünk, hogy tartsunk országos nárcisznapi gyűjteményt, amely számottevő finanszírozást hozott számukra. Nem voltak egyedül Európában és a világon. Ez a módszer a reményt szimbolizáló nárciszvirág felhasználásával évek óta sikeresen működik ott. Gondosan és fokozatosan kezdtük, először Szlovákia négy nagyvárosában. Az eredmény meggyőzött bennünket arról, hogy még Szlovákiában is vannak olyan emberek, akik megértették, hogy csak közös erőfeszítésekkel lehet leküzdeni a nagyon drága és költséges betegséget. Ma van a 18. nárcisz nap, amely fokozatosan hozott jelentős forrásokat a rákellenes program támogatására, ahol más gazdag országokhoz hasonlóan nincs elegendő finanszírozás.
Örülsz annak a pénznek, amelyet évente rákos betegek kapnak? Emlékszel azokra a betegekre, akiknek az élete megmentette ezt a gyűjteményt?
- A nárcisz nap Szlovákia legnagyobb egynapos népszerű adománygyűjtőjévé vált. A megszerzett forrásokat az év végére felosztják a rákstratégia fő területeire - megelőzés, oktatás, tájékoztatás, klinikai és kutatási projektek támogatása, onkológiai intézmények modern felszerelésének támogatása, diagnosztikai, kezelési és kutatási eredmények, támogatás a hospice ellátás és az átfogó pszichoszociális ellátás területén. A Rákellenes Liga 11 tagú Általános Tanácsa dönt a pénz felosztásáról és a teljes vezetésünkről, és ellenőrzéssel ellenőrizzük. Erről a szlovák és angol nyelvű éves jelentésekben tájékoztatunk, amelyeket megküldünk a nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek. A Rákellenes Liga tehát bemutatja Szlovákia részvételét a programban, amelynek szükségességét minden csúcstalálkozón folyamatosan hangsúlyozzák a világ és Európa legmagasabb szintjén.
Az interneten hírek érkeznek arról, hogy a rák "árapály hulláma" közeledik, és katasztrófát okoz. Állítólag a betegek száma folyamatosan növekszik. Szerinted ez igaz? A legrosszabbtól kell tartanunk?
- A rákot szakmai körökben már globális járványként emlegetik. Az új esetek száma évről évre folyamatosan növekszik. Akkoriban Európában évente legfeljebb 3,4 millió új esetet és 1,8 millió esetet regisztráltak. halál. A nemzeti ráktervek végrehajtásának és finanszírozásának szükségességét folyamatosan hangsúlyozzák. Sajnos Szlovákia az utolsó négy ország egyike a 28 uniós ország közül, amelyeknek még nincs ilyen terve. A rendelkezésünkre álló forrásokkal arra törekszünk, hogy segítsünk, legalábbis a legfontosabb területeken.
A szlovák egészségügyi rendszer összehasonlítható a külföldiével a rákkezelés szempontjából?
- A modern és drága kezeléshez való hozzáféréssel, valamint a várakozási idővel kapcsolatos problémák az egész világon megtalálhatók. A problémák nemcsak ezeken a területeken vannak, hanem a betegellátás nagyon fontos területén is, amely a diagnózis napjától kezdve a betegség minden szakaszáig és az élet elhagyásáig tart. A világ összes szakmai konferenciáján egyre inkább hangsúlyozzák, hogy nem elegendő önmagában a betegséget gyógyítani, hanem az egész beteget kezelni és gondozni kell. A megelőzés mellett ezt a területet prioritásnak tekintjük, és jelentős anyagi forrásokat különítünk el hozzá. Ilyen irányú munkánk felkeltette a Rákellenes Ligák elleni Európai Liga figyelmét, amelynek eredményeként felkértek minket, hogy vegyük át a betegjogokkal foglalkozó munkacsoport elnökét, megszüntessük a megkülönböztetést a foglalkoztatásban, a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a biztosításokhoz való hozzáférést, valamint hogy rehabilitáció.