96. § Munka törvénykönyve
(1) Ha indokolt esetben a munkáltató megrendeli vagy megállapodik a munkavállalóval a szükséges feladatok biztosításáról, hogy az előre meghatározott munkaidő-beosztásból eredő, az előre meghatározott munkaidő-beosztásból eredő heti munkaidőn túl, a megbeszélt helyen maradjon a megbeszélt helyen és készen áll arra, hogy munkaszerződés alapján végezzen munkát, ügyelet.
(2) Az az idő, amely alatt a munkavállaló a munkahelyen tartózkodik és készen áll a munkavégzésre, de nem végzi a munkát, az ügyeleti idő inaktív része, amelyet munkaidőnek kell tekinteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti munkahelyi ügyelet inaktív részének minden órájáért a munkavállalót az alapbér-összetevő arányos részének megfelelő, de legalább az 120. §-ában meghatározott minimálbér-jogosultság Óránként 4 euró a munka intenzitásának első szintjén. Ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy kompenzációs szabadságot biztosítanak az ügyelet inaktív részéért a munkahelyen, akkor a munkavállalót az első mondat szerinti bér illeti meg, és ennek az ügyeletnek az órájára egy órás kompenzációs szabadság jár. idő; a munkavállaló a kompenzációs szabadság igénybevételéért nem jogosult fizetésre.
(4) Az az idő, amely alatt a munkavállaló a megbeszélt helyen a munkahelyen kívül tartózkodik és készen áll a munka elvégzésére, de a munkát nem végzi el, az ügyeleti idő inaktív része, amely nem számít bele a munkaidőbe.
(5) A szolgálaton kívüli ügyelet inaktív részének minden órájáért a munkavállaló a 120. § (1) bekezdésében meghatározott minimálbér-igény legalább 20% -ának megtérítésére jogosult. Óránként 4 euró a munka intenzitásának első szintjén.
(6) Az az idő, amikor a munkavállaló az ügyeleti idő alatt munkát végez, az ügyeleti idő aktív része, amelyet túlmunkának kell tekinteni.
(7) Az ügyeletet a munkáltató hetente legfeljebb nyolc, naptári évben pedig legfeljebb 100 órára rendelheti el. Ezen a tartományon túl az ügyeleti idő csak a munkavállalóval egyeztetve megengedett.
Az ügyeleti idő megrendeléssel vagy a munkáltatóval egyeztetve azt jelenti, hogy a munkavállaló készen áll a szükséges munka elvégzésére, ha szükséges, a kitűzött heti időn túl és a munkarendjén kívül.
Mit jelent a szükséges munka?
Ha Ön például egy vízügyi társaság alkalmazottja, és olyan meghibásodás lép fel, amelyet mielőbb meg kell javítani, és nincs ütemezett munkaváltása, akkor készenléti állapotban dolgozik.
Az ügyeleti idő az az idő, amikor Ön mint alkalmazott (a munkáltató utasítására vagy vele egyetértésben) hirtelen szükség esetén (pl. A vízvezeték hibái) készen áll a beavatkozásra a megbeszélt időpontban.
Az ügyeleti idő alatt a munkáltató az alábbiak szerint állapodhat meg Önnel:
• Az ügyeletet a munkáltató munkahelyén végzi
• Ügyeletet rendelt vagy vállalt, de nem kell a munkahelyen maradnia, lehet pl. otthon vagy egyszerűen mobiltelefonon
Az ügyeleti idő alatt a következő feltételekkel találkozunk:
• A készenlét inaktív része: ez az az idő, amikor készenléti állapotban van, azaz. készen áll a munka elvégzésére, de nem végzi a munkát (pl. nem történt hiba)
• Az ügyeleti idő aktív része: az az idő, amelyet az ügyeleti idő alatt végez
Attól függően, hogy hol tartózkodik (a munkáltatóval egyeztetve) az ügyeleti idő alatt, és attól, hogy valóban dolgozik-e, az ügyeleti idő része-e a munkaidejének. A következő helyzetek fordulhatnak elő, ebben az esetben a következők érvényesek:
• Ha az ügyeleti idő alatt a munkáltató munkahelyén tartózkodik, és készen áll a munka elvégzésére, de nem teszi meg, akkor az az ügyeleti idő inaktív része, amelyet az Ön munkaideje (és ezért a megállapított heti munkaidőben is)
• Ha a munkáltató munkahelyén tartózkodik és az ügyeleti idő alatt munkát végez, ez az ügyeleti idő aktív része, amely beleszámít a ledolgozott túlórába.
• Ha munka közben a munkáltató munkahelyén kívül egy megbeszélt helyen tartózkodik, és nem végez munkát, akkor ez a munka készenlétének inaktív része, amelyet nem vesznek figyelembe a munkaidejében.
• Ha az ügyeleti idő alatt a munkahelyen kívül tartózkodik, majd a munkáltató utasítására végez munkát, akkor ez az ügyeleti idő aktív része, amely a túlórázásnak számít.
Más szavakkal:
Ha az ügyeleti idő alatt a munkáltató munkahelyén tartózkodik, akkor alapvetően mindegy, hogy valóban elvégzi-e a munkát, vagy sem, mindkét esetben az ügyeleti idő munkaidőnek számít (ebből aktív ügyeleti idő)
Ha nem a munkahelyen, hanem egy másik megbeszélt helyen tartózkodik, akkor az csak akkor számít bele a munkaidejébe, ha valóban elvégzi a munkát (ismét túlórának számítunk)
Hogyan fizetnek díjat az ügyeleti időért?
Bármilyen ügyeleti idő esetén fizetésre vagy bérkompenzációra jogosult, attól függően, hogy aktív vagy inaktív része-e az ügyeleti időnek, és attól függően, hogy hol tartózkodott az ügyeleti idő alatt.
• A munkahelyi ügyelet inaktív részének minden órájáért rendszeres bérre jogosult, az alapbér-összetevő arányos részének összegében (az alapbér-összetevő fix óradíj, vagy havi alapbér). fizetés bónuszok nélkül vagy az inaktív ügyeleti időben ledolgozott órák változó száma)
• Minden aktív vészhelyzet, akár a munkáltató munkahelyén, akár más egyeztetett helyen, túlórának minősül, tehát fizetésre jogosult, figyelembe véve a vonatkozó túlórabéreket.
• Ha az ügyelet inaktív szakaszában tartózkodik a munkahelytől, egy megbeszélt helyen vagy pl. telefonon min. bérösszegre jogosult. A Munka Törvénykönyve 120. §-a szerinti minimálbér-igény 20% -a a munka intenzitásának első szintjén (1698 EUR/1 óra, ami 51,15 SKK/1 óra).
A munkahelyen inaktív ügyeleti idő kompenzációs szabadsága A munkáltató megállapodhat Önnel abban, hogy kompenzációs szabadságot vesz igénybe a munkahelyen inaktív ügyeleti időre (figyelem, nem tudja elrendelni, a veled kötött megállapodás feltétele). Ebben az esetben a következők érvényesek:
• Egy óra inaktív ügyeleti idő esetén egy órányi kompenzációs szabadság áll rendelkezésére
• Ha kompenzációs szabadságot vesz igénybe, és így lerövidíti a munkahét pl. hat óra, ezért a hat óráért nincs fizetésed. Ezt azonban további hat órányi munkáért kapja meg, amelyet inaktív ügyeleti időben végzett.
A megrendelt ügyeleti idő maximálisan megengedett kapacitása Munkaadója csak heti 8 órára, naptári évenként pedig legfeljebb 100 órára rendelhet ügyeleti időt. A munkáltatónak meg kell egyeznie Önnel a meghatározott körnél magasabb körben.
A munkáltató köteles rögzíteni (ZP 99. §) az Ön munkaidejét, a túlmunkát, az éjszakai munkát, valamint az ügyeleti idő aktív és inaktív részét úgy, hogy annak az időszaknak a kezdete és vége legyen, amelyben Ön munkát végzett, ill. elrendelt vagy megbeszélt munkahelyi vészhelyzet volt.
Forrás: BARANCOVÁ, H.: Munka törvénykönyve. Hozzászólás példákkal. 5. kiadás. Pozsony: SPRINT, 2007.
Forrás: Munka törvénykönyve kommentárokkal és esetjoggal. Pozsony: ÚJ MUNKA, 2008
Forrás: BRUNOVSKÝ, Š., DOHÁŇOŠOVÁ, O., JÁNOŠÍKOVÁ, L. et al.: Abeceda mzdovej účtovníčky 2008. 2. kiadás. Olomouc: ANAG, 2008
Forrás: RYBÁROVÁ, M., VOJNÁROVÁ, A., MAČUHA, M.: Módosított Munka Törvénykönyve. Hozzászólás példákkal. Pozsony: EPOS, 2007