Ne dobja el az ételt, a franciaországi szupermarketeknek jótékony célra kell odaadniuk

A francia EP-képviselők jóváhagyták a visszadobás tilalmát. Jótékonysági célokra vagy állatokért kell járnia.

dobja

Évente az előállított élelmiszerek harmada a kukába kerül. Hazánkban 900 000 tonna élelmiszert dobnak el az emberek vagy az üzletek. Az ENSZ adatai szerint az Unió összesen 89 millió tonnával rendelkezik, világszerte 1,3 milliárd tonnával.

A franciák most kitaláltak egy lehetséges megoldást az élelmiszer-pazarlás elkerülésére. Az új törvény értelmében a nagy üzletek nem dobhatják el, de kötelesek jótékonysági célokra vagy állati takarmányként felajánlani. A törvény be nem tartását 450 euróig terjedő pénzbírsággal büntetik, bár a büntetés eredetileg ennél is magasabb volt - akár 75 ezer euró, és szélsőséges esetben két év börtön is.

A törvényt a képviselők jóváhagyták, de mivel ez egy nagyobb energia- és környezetvédelmi törvénycsomag része, egészében jóvá kell hagyni - írja a Business Insider szerver. Végül a törvényt a szenátusnak még jóvá kell hagynia.

Csak nagy üzletek

A változásoknak csak a nagy üzleteket kell érinteniük - legalább 400 négyzetméteren. Az ilyen üzleteknek júliusig kellene szerződést kötniük egy jótékonysági szervezettel, különben adhatnak ételt takarmányként vagy komposztálás céljából.

A nagy láncok kritizálják a változást, különösen azért, mert az nem érinti a kis üzleteket. Azt állítják, hogy az élelmiszer-pazarlás a láncokban csak 5 százalék - írta a Business Insider. "Ők már az élelmiszerek fő adományozói, 4500 üzlet megállapodott jótékonysági csoportokkal" - mondta a Guardian szerint egy nagy szupermarketeket tömörítő szervezet.

Becslések szerint Franciaországban az élelmiszerek akár 67 százalékát is eldobják a fogyasztók, 15 százalékot az éttermek és 11 százalékot az üzletek.

Franciaország számos intézkedéssel dolgozik az élelmiszer-pazarlás felére 2025-ig. A L’Express szerint az ország évente 12-20 milliárd eurót dob ​​a kukába. Hivatalos becslések szerint egy hétköznapi francia évente 20-30 kilogramm ételt dob ​​el, ebből 7 kilogramm még mindig a csomagolásban van.

Az ötletet különösen a környezetvédelmi szervezetek és a jótékonysági szervezetek dicsérik. Szeretnék, ha más országokban is így lenne. A franciaországi aktivisták évek óta próbálják felhívni a figyelmet az élelmiszer-pazarlásra. Például a lyoni Gars’pilleurs csoport tagjai éjjel kerti kesztyűt vesznek fel, hogy szupermarketek kosarából húzzák ki az ételeket, és reggel újra eloszlassák az utcán - írta a Guardian.

Az elmúlt években a francia média rámutatott arra, hogy a szegény családok, a munkanélküliek és a hajléktalanok gyakran titokban keresik éjszaka az élelmiszer-szupermarketek szemétét minimális eltarthatósági idő után. Néhány üzlet azonban fehérítővel árasztotta el az eldobott ételeket, mások szándékosan zárt raktárakban hagyták. "Botrányos látni, hogy élelmiszer-fehérítőt öntenek a szupermarketek kosaraiba" - mondta Guillaume Garot, az élelmiszeripar ex-minisztere, aki törvényt javasolt a L'Express magazin szerint.

Ezenkívül a szemetet gyűjtő emberek azzal a fenyegetéssel szembesültek, hogy a rendőrség elkapja őket, és lopással vádolják őket. 2011-ben egy marseille-i szupermarketben dolgozó 59 éves hatgyermekes apa majdnem elvesztette az állását, miután egy kollégája felhívta a biztonsági szolgálatot, amikor meglátta, hogy egy dinnyét és két salátát szed ki egy kosárból - írta a Guardian.

Nehezebb velünk adományozni

Boltjaink ételeket is adományozhatnak jótékonysági célokra. Tavaly a Szlovák Modern Kereskedelmi Szövetségben működő üzletek - a Billa, a Kaufland, a Lidl, a Metro és a Tesco - több mint 900 ezer euróért adományoztak élelmiszert, 2013-hoz képest az érték megduplázódott.

"A leggyakrabban adományozott élelmiszerek a napi fogyasztási cikkek voltak, például liszt, tészta, cukor, hüvelyesek, rizs vagy olaj" - mondta a szövetség.

Többet lehetne felajánlani, ha a törvény ezt nem akadályozta volna meg - állítja. Ma már csak olyan ételeket adományozhatnak, amelyek nem érték el a minimális eltarthatósági időt.

A minimális tartósság olyan jelzés, amelyet tartós élelmiszereken - például liszten, konzerveken vagy tésztákon - készítenek, és megmondja, hogy az étel meddig őrzi meg a legoptimálisabb tulajdonságait. Például íze vagy állaga. Azonban még ezen időpont után sem romlott el és fogyasztható. Ez nem a tej vagy joghurt fogyasztásának dátuma.

Ma a törvény azt mondja, hogy ha az élelmiszer lejárt a lejárati idő után, akkor az áruháznak saját költségén kell ártalmatlanítania. "Ugyanakkor ezek az élelmiszerek teljesen biztonságosak és fogyasztásra alkalmasak, és számos EU-tagállamban általában értékesítik vagy adományozzák őket annak érdekében, hogy megakadályozzák ártalmatlanításukat" - állítja a szövetség. Nagy pénzbírságot kockáztatunk eladásukért.

Tavaly az Unió javasolta bizonyos élelmiszerek - például kávé, tea és tészta - minimális eltarthatósági idejének eltörlését. Csehországban, Finnországban, Franciaországban és Hollandiában az ilyen ételeket tovább lehet értékesíteni. A címke eltörlése esetén akár 15 millió tonna élelmiszer is megtakarítható az Unióban, és minden háztartás körülbelül 500 eurót takaríthat meg.

Szlovákiában ezt a változást nem veszik figyelembe, és szerint Nem akarjuk enyhíteni a körülményeket, még akkor sem, ha az élelmiszer jótékonysági célokra vagy élelmiszer-segélyhez kell fordulnia a minimális eltarthatósági idő lejárta után.

Az év eleje óta azonban az élelmiszeradományozás hazánkban legalább kissé egyszerűbbé vált. Az élelmiszer ára, amelyet az üzlet az Élelmiszerbanknak ajánlott fel, már adóköltségként is elismerhető. A módosítás előtt az üzletnek be kellett bizonyítania, hogy a lejárati idő előtt csökkentette az élelmiszerek árát.