negyedik

A német ősz című svéd író könyve az 1946-ban leverett hatalomról és a bűnösség tagadásáról számol be.

2014 januárjában a The New York Review of Books befolyásos amerikai magazin közzétette egy svéd író Gyilkos című novelláját Stiga Dagermana (1923 - 1954). Az 1948-ban írt rövid, stílusosan zseniális történet egy tragikus autóbalesetről kisebb szenzációt váltott ki az irodalmi világban. Ki volt a mesterminiatúra szerzője, aktuális és fagyasztó, még fél évszázaddal is létrehozása után?

Több országban a skandináv irodalom elfeledett nagysága iránti érdeklődés született. Gyakorlatilag teljes és meglehetősen kiterjedt Dagerman műve egyetlen intenzív évtized alatt jött létre, és hét regényt, számos novellát, színdarabot, verset és irodalmi jelentést tartalmaz.

Sokáig ismeretlen

Hosszú ideje egyetlen szlovák nyelvű könyv áll rendelkezésünkre, a figyelemre méltó Az égett gyermek című regény, Teodor Handzová-Chmelová fordításában. Kár, hogy a könyv borzalmas borítóval jelent meg, és 2005-ben teljesen a helyére került.

A próza a franciaországi Bretagne-ból származik, ahová a szerző eredetileg riportokat írt a halászfaluról, de ehelyett az erkölcsről szóló kamaradrámát készített öt szereplővel a stockholmi munkásnegyedből. "A lélek meztelensége a legfontosabb állandóan, nem a test meztelensége."

Az írók kritikus szemléletét a város sajátos részéről az (anarcho) szindikalizmusa, a korabeli antikapitalista munkásmozgalom befolyásolta, amely szoros kapcsolatban állt a szakszervezetekkel. A főszereplő kapcsolatot létesít apja szeretőjével, amelyet több kritikus önéletrajzilag, Dagerman saját anyósával való rögzítésével magyarázott. Rövid életét nagy személyes drámák, bűntudat, szorongás és depresszió érezte.

Mutasd meg a legyőzött hatalmat

Most szlovákul láttuk legfontosabb riportművét Mira Zumrík fordításában. 1946 német őszét cikksorozatként hozták létre az Expressen svéd napilap számára. Dagerman három hónapig vándorolt ​​a pusztított országban, és egyedülálló tanúságtételt adott a Harmadik Birodalom apokalipsziséről.

A háború utáni időszakban legyőzött hatalom több első osztályú fiatal külföldi művészet vonzott. Roberto Rossellini a nulla évben úttörő szerepet töltött be a film neorealizmusában Németországgal. A tönkrement náci utáni Bécsben Graham Green témája szerint született a halhatatlan Harmadik Ember. Billy Wilder külföldi ügyet forgatott az elfoglalt Berlinben Marlene Dietrichgel kabaretáncosként, a diktatórikus rendszer egykori munkatársaként.

Stig Dagerman az 1940-es években.

Német csend

Néhány kivételtől eltekintve azonban a hazai alkotók hallgattak - 1946-ból a Gyilkosok köztünk című sikeres film. Mint W. G. Sebald rámutatott az 1999-es légi háború és irodalom című esszében, a második világháború leverése utáni német próza emlékezetkiesést szenvedett. A brutális bombázást, amely után az ország majdnem hamuvá esett, gyakorlatilag nem említették a könyvek.

A kollektív trauma valami leírhatatlanná vált, és a témát évtizedekig csend borította, amihez azonban Sebald is értett. Ritka említések novellákban vagy regényekben, amelyeket tragikus események díszítésére vagy kicsinyítésére használtak.