Pozsony, 2019. május 15. (SITA/HSP/Fotó: TASR/AP-Michael Probst)

összeomlása

Az energiaátalakítás folyamata Németországban (Energiewende) nem a tervek szerint halad, és az ország 1990-es egyesülése óta a legambiciózusabb politikai projekt összeomlás veszélyét fenyegeti. A Der Spiegel német hetilap szerint ennek oka Angela Merkel kancellár kabinetjének nyolc évvel ezelőtti döntése az atomenergia fokozatos végleges szakításáról

Nyolc év után egyre nagyobbak a szél- és naperőművek Németországban. Azonban sem a szén-dioxid-kibocsátás, sem a teljes energiafogyasztás nem csökken. Az ország északi részén található tengeri szélerőművekből Bajorországba és más déli ipari régiókba történő villamos energia szállítása továbbra is nagy probléma. A szükséges átviteli rendszerek kiépítését a lakosság és a környezetvédelmi szervezetek ellenállása akadályozza.

A Der Spiegel rámutat, hogy tíz évvel ezelőtt 7700 kilométer átviteli hálózatot terveztek kiépíteni, amelyekből jelenleg csak 950 kilométer működik. A világ legnagyobb gazdasága így is a szén elégetésével szerzi villamos energiájának nagy részét. Ezenkívül a magas energiaárak megterhelik a háztartásokat, és nyomást gyakorolnak a német ipar versenyképességére.

A Szövetségi Ellenőrzési Hivatal (Bundesrechnungshof) szerint az Energiewende legalább 160 milliárd euróba került az elmúlt öt évben. A költségek "óriási egyensúlyhiányok az eddigi szerény eredményekhez képest" - idézte a Der Spiegel tavaly ősszel Kay Schellert, a kabinetfőnököt. A hetilap a fő hibának azt tartja, hogy a kormány nem hagyta jóvá a szénszétválasztási stratégiát, amikor nyolc évvel ezelőtt úgy döntött, hogy elhagyja az atomerőművet.

Végül a Der Spiegel a jövő energetikai rendszerei (ESYS) kezdeményezéshez kapcsolódó műszaki és természettudományi tudósokat idézi, miszerint 2050-ig teljes energiafüggetlenség érhető el a fosszilis tüzelőanyagoktól. Ehhez a nap- és szélerőművek kapacitásának ötszörösére növelésére, a szintetikus üzemanyagok fejlesztésének szisztematikus támogatására és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó környezeti adókra lenne szükség minden ágazatban. A rendszerváltás költségét a szakértők becsülték körülbelül évi 70 milliárd euróra, vagyis Németország bruttó hazai termékének két százalékára. 2050-re a teljes költség 2–300 milliárd euróra emelkedik.