kutatása

  • absztrakt
  • bevezetés
  • A magas vérnyomás és a menopauza előfordulása a BP-n
  • Orális fogamzásgátlók és BP
  • Hormonpótló terápia és BP
  • terhesség
  • Másodlagos magas vérnyomás nőknél
  • CV kockázata nőknél
  • A vérnyomáscsökkentő tesztek eredményei nemenként
  • Nemi szempontok a magas vérnyomás kezelésében
  • következtetés

absztrakt

A magas vérnyomás fontos módosítható kockázati tényező a kardiovaszkuláris (CV) morbiditás és mortalitás szempontjából, és nagyon elterjedt állapot mind a férfiak, mind a nők körében. A hipertónia prevalenciája azonban várhatóan jobban nő a nőknél, mint a férfiaknál. A kombinált orális fogamzásgátlók (COC-k) a nők kis csoportjában magas vérnyomást okozhatnak, és növelhetik a CV kockázatát, különösen a magas vérnyomásban szenvedő nőknél. A CV-vel kapcsolatos CV és vérnyomás (BP) megnövekedett kockázata a kezelés leállítását követő 3 hónapon belül visszatér a kezelés előtti szintre. A menopauza és a hormonpótló terápia (HRT) BP-re gyakorolt ​​hatása ellentmondásos, és az új generáció progesztin-drospirenonját tartalmazó COC-t és HRT-t részesítik előnyben a megállapított magas vérnyomásban szenvedő nőknél. A nők magas rákos előfordulása ellenére a CV továbbra is a vezető halálok a nőknél, és a vérnyomáscsökkentő kezelés hasonló előnyét bizonyították nőknél és férfiaknál egyaránt.

A magas vérnyomásban szenvedő férfiak és nők száma 2000-ben és 2025-ben. (Kearney és mtsai. 6 adatai)

Teljes méretű kép

A menopauza BP-re gyakorolt ​​hatása ellentmondásos, és összekeveri az öregedés és más CV kockázati tényezők, például a testtömeg és a lipidszint aggregációja. 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13 Egy európai vizsgálat, amely 24 órás BP monitorozást használt a magas vérnyomás diagnosztizálására, kimutatta, hogy az életkor és a testtömeg-index kiigazítását követően a magas vérnyomás prevalenciája több mint kétszerese volt a posztmenopauzás nőknél. ez a premenopauzás nőknél. Ezen túlmenően a szisztolés vérnyomás emelkedése a posztmenopauzális időszakban inkább markánsabb volt, mint a premenopauzás nőknél. A keresztmetszeti vizsgálatok általában szignifikánsan magasabb BP-t találtak a posztmenopauzás nőknél a premenopauzához képest, és a prospektív vizsgálatok változó eredményeket jelentettek, ideértve a menopauza és a BP közötti összefüggés hiányát, sőt a BP és a postmenopausalis évek közötti negatív összefüggést is. 7

Úgy tűnik, hogy a posztmenopauzális BP változásai összefüggenek az ösztrogén és a progeszteron szintjének változásával. Klinikai és kísérleti vizsgálatok kimutatták, hogy az ösztrogén értágulatot indukál, megakadályozza az érrendszer átalakulási folyamatait, gátolja az érrendszeri károsodásokra adott reakciót, renoprotekciót biztosít és csökkenti a bazális szimpatikus tónust. Az ösztrogénhez hasonlóan a progeszteron is endothelium-függő vaszkuláris relaxációt indukál. Úgy tűnik azonban, hogy a természetes ösztrogén és a progeszteron hatása eltér a szintetikus készítményektől.

Orális fogamzásgátlók és BP

A kombinált orális fogamzásgátlók (COC-k) kismértékű BP-növekedést indukálnak a teljes felhasználói populációban, és a nők, különösen a magas vérnyomásban szenvedő nőknél a CVD kismértékű túlzott kockázatával járnak. A magas vérnyomás kétszer-háromszor gyakoribb azoknál a nőknél, akik szájon át szedhető KH-t szednek, különösen elhízott és időseknél, mint azoknál a nőknél, akik nem szedik ezeket a gyógyszereket. 16, 17 Az alacsonyabb dózisokat (35 év) és a COC használatának időtartamát tartalmazó modern termékek, valamint genetikai jellemzők, például a magas vérnyomás családi kórtörténete, növelik a hajlamot a COC által kiváltott magas vérnyomásra. 17, 18

Ellenőrzött prospektív vizsgálatok következetesen kimutatták a BP visszatérését a kezelés előtti szintre a COC használatának abbahagyását követő 3 hónapon belül. 16, 19 Az angliai Health Survey, egy keresztmetszeti felmérés során az átlagos BP szignifikánsan magasabb volt azoknál a premenopauzás nőknél, akik jelenleg orális fogamzásgátlókat (csak COC-t és csak progesztint) szedtek, mint a nem használók körében. 20 A BP különbsége az életkor előrehaladtával nőtt. A BP azonban a progesztint csak használók körében alacsonyabb volt, mint a nem használók körében, ami arra utal, hogy a csak progesztint tartalmazó fogamzásgátlás jobb választás a megalapozott magas vérnyomásban szenvedő nők számára.

Úgy tűnik, hogy a drospirenon, egy új negyedik generációs progesztin, antimineralokortikoid diuretikus hatással, csökkenti a BP-t ösztrogénnel kombinálva. Egy randomizált vizsgálatban 80 nő kapott 3 mg drospirenont plusz 30 mg etinilösztradiol, 20 vagy 10 μg vagy 150 μg levonorgestrel + 30 μg etinilösztradiol kombinációt hat ciklus alatt. A szisztolés és a diasztolés vérnyomás 1–4 Hgmm-rel csökkent a drospirenon bármely kombinációjával, és a levonorgesztrel kombinációjával 1–2 Hgmm-rel nőtt. A drospirenonnal kezelt nők jelentősen, 0,8-1,7 kg-ot is lefogytak. Ezen és egyéb adatok alapján csak progesztint tartalmazó fogamzásgátlót vagy drospirenon-tartalmú COC-t javasolnak a magas vérnyomásban szenvedő nők számára.

Az 1. táblázat összefoglalja a COC-k alkalmazásának ellenjavallatait az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alapján. 22.

Asztal teljes méretben

Hormonpótló terápia és BP

A hormonpótló kezelés (HRT) BP-re gyakorolt ​​hatásait értékelő tanulmányok ellentmondásos eredményeket mutattak. 23 A vizsgált betegpopulációk közötti különbségek, a vérnyomás mérési módszerei, a hormonkészítmények és az alkalmazás módjai részben megmagyarázzák a vizsgálatok közötti eltérést. A legtöbb tanulmány kimutatta a BP minimális hatásait normotenzív nőknél. Például a Baltimore longitudinális öregedési vizsgálatban a HRT-t (orális vagy transzdermális ösztrogént és progesztint) kapó nőknél a szisztolés vérnyomás lényegesen kisebb (1,6 Hgmm) növekedést mutatott a nem használókhoz képest (8,9 Hgmm), és a diasztolés vérnyomás nem változott . HRT alkalmazásával. 25 A Women Health Initiative (WHI) keresztmetszeti elemzésében csaknem 100 000 50-79 éves nőben értékelték a HRT hatását a BP-re. A HRT egyidejű alkalmazása a hipertónia 25% -kal nagyobb valószínűséggel társult a HRT előzetes alkalmazásához képest vagy anélkül. Ugyanakkor egy placebokontrollált, HRT-vel végzett vizsgálatban, 16 608 posztmenopauzás nőben, az ösztrogén-progesztin karhoz kismértékű növekedés (∼ 1 Hgmm) társult a placebóhoz képest. 2

Az orális fogamzásgátlókhoz hasonlóan úgy tűnik, hogy a drospirenon-tartalmú HRT antimineralokortikoid receptor-hatása miatt csökkenti a BP-t. A 17-β-ösztradiol és a drospirenon kombinációját posztmenopauzás hipertóniás nőknél tesztelték. 27, 28 Egy randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálatban 750 1. és 2. stádiumú magas vérnyomású, posztmenopauzában szenvedő nő kapott 1 mg drospirenont, 2 mg vagy 3 mg ösztradiollal vagy ösztradiollal önmagában vagy placebóval kombinálva. 2 mg és 3 mg, de 1 mg nem droszpirenon ösztradiollal kombinálva 24 órán keresztül jelentősen csökkentette a szisztolés vérnyomást 6,1 Hgmm-rel és 4,7 Hgmm-rel. 27.

Összességében a HRT - ha van ilyen - kismértékű változásokat vált ki a BP-ben, és nem zárhatja ki a HRT alkalmazását normotenzív vagy hipertóniás nőknél. Mindazonáltal a HRT-vel kezelt összes magas vérnyomású nőnek a kontroll súlyosságától függően kezdetben, majd 3-6 hónapos időközönként meg kell mérni a BP-t. 16.

terhesség

Másodlagos magas vérnyomás nőknél

A másodlagos hipertóniát alul diagnosztizálják, valódi prevalenciája nem ismert. Bizonyos állapotokban a nőknél gyakoribb a prevalencia, és ezeket meg kell vizsgálni. Például a fibromuscularis dysplasia, egy nematherosclerotikus, nem gyulladásos érrendszeri betegség, amely hatással lehet a vese artériákra és renovaskuláris hipertóniát okozhat, főként a 20 és 60 év közötti nőket érinti, de férfiakat és gyermekeket is. 35 A fibromos izomdiszpláziát nem invazív tesztek segítségével kell megvizsgálni, mint például a veseartéria duplex ultrahangja, számítógépes tomográfiai angiográfia és mágneses rezonancia angiográfia nyaki zúzódást vagy magas vérnyomást szenvedő fiatal nőknél. 38 Egy másik tanulmányban a COC etinilösztradiol és etospermenon droogiren jelentősen növeli a a hamis pozitív eredmények kockázata, ha a renin mérésére közvetlen renin-koncentrációt alkalmaztak. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az aldoszteron-renin arány eredményeinek értelmezésekor figyelembe kell venni néhány orális fogamzásgátlót és a menstruációs fázist, amelyet a közvetlen renin-koncentráció mérésével határoznak meg.

CV kockázata nőknél

Bár továbbra is fennáll az a mítosz, miszerint bizonyos rákos megbetegedések, mint például az emlőrák, a nők legfőbb halálokai, továbbra is a CV-betegség a nők halálának fő oka. 2007-ben a CV okozta halálozási arány 211 volt, rákonként 6 nő 151, rákonként 100 000 nőre 3. Minden negyedik, 5 nő rákban, míg 2-ből 9-ben halt meg CV-betegségben. 1 Az NHANES 1999-2004 adatai szerint a nőknél szignifikánsan magasabb volt a CV kockázata a férfiakhoz képest, a nők 53% -ánál és a férfiak 41% -ánál hat vizsgált rizikófaktor közül 3 volt. 5.

A magas vérnyomás kontrollja azonban továbbra is gyenge a nőknél, különösen az idősebb nőknél. Az NHANES 1999–2004 kimutatta, hogy a férfiak 50,8% -ának és a nők 55,9% -ának volt életkorához igazított, kontrollálatlan magas vérnyomás. 5 A nem kontrollált magas vérnyomás aránya pozitívan függött össze az életkorral, a 70–79 éves hipertóniás nőknek csak 29% -ánál volt klinikai BP 26 A kísérő CV tényezők, köztük a központi elhízás, az összes koleszterinszint és az alacsony nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin fokozott prevalenciája szintje rossz BP kontroll idősebb nőknél. 5.

A nők vérnyomás-szabályozási aránya életkor szerint. (Wassertheil-Smoller et al. 26 adatai)

Teljes méretű kép

A Women Health Initiative keretében 60 785 posztmenopauzás nőnél határozták meg a prehipertónia (BP 120-139/80-89 Hgmm) prevalenciáját és összefüggését más CV rizikófaktorokkal, valamint a CVD események kockázatát., 7 év. A kiindulási állapotban a nők 39% -ánál észlelték a magas vérnyomást. A normotenzív nőkhöz képest a prehypertenzióban szenvedő nőknél 58% -kal nőtt a szívbetegség halálának kockázata, 76% -kal a miokardiális infarktus, 93% -kal magasabb a stroke, 36% -kal nagyobb a kórházi szívelégtelenség kockázata, és 66 % megnövekedett bármely CV esemény kockázata. A CV kockázata a bizonyítottan magas vérnyomásban szenvedő nőknél még magasabb volt (bármely CV eseménynél csaknem háromszorosára nőtt). Érdekes módon a preypertenzióval járó CV megnövekedett kockázata nagyobb volt, mint a dohányzással járó kockázat (34%), növelve a kezelés iránti igényt a magas vérnyomás csoportban. A prehipertóniát más módosítható kockázati tényezőkkel, azaz a magas összes koleszterinszinttel és a testtömeg-indexgel társították, hangsúlyozva a kockázati tényezők globális csökkentésének fontosságát a magas vérnyomás és a CV-betegség kimenetelének megelőzésében.

A vérnyomáscsökkentő tesztek eredményei nemenként

Az antihipertenzív terápia főbb vizsgálatai általában hasonló előnyöket mutattak nőknél és férfiaknál egyaránt. 41, 42, 43, 44, 45 Azonban további elemzések és más vizsgálatok kimutatták a nemek közötti különbségeket mind a haszon, mind a káros hatások tekintetében. 46, 47, 48, 49 A VALUE (Valsartan Antihypertensive Assessment) vizsgálat előírt alcsoport-elemzésében a valsartan-alapú kezelésbe bevont nők, de nem férfiak viszonylag megnövelt kockázatot jelentettek a szívhalandóság elsődleges végpontja szempontjából. és morbiditás az amlodipinnel kezeltekhez képest. 47 A valsartan-alapú terápia kevésbé pangásos szívelégtelenség felé mutató tendenciája nem volt statisztikailag szignifikáns a nőknél. Bár az amlodipinnel és valzartánnal kezelt nők között a BP csökkenésében a különbség kicsi volt (2,8 Hg, illetve 1,8 Hgmm), ez részben megmagyarázhatja a kimeneteli különbségeket. A VALUE-hoz hasonlóan az ALLHAT (antihipertenzív és lipidcsökkentő terápia a miokardiális infarktus megelőzésére) nőknél kissé magasabb BP-választ mutatott az amlodipinnel szemben a lisinoprilhoz képest, és ez a megállapítás a stroke kifejezettebb csökkenésével járt.

Ezzel szemben a Losartan Intervention For Endpoint Reduction (LIFE) vizsgálatban egy előre meghatározott alcsoport-elemzés 4963 bal kamrai hipertrófiában és hipertrófiában szenvedő nőt mutatott, az elsődleges végpont és a legtöbb másodlagos végpont szignifikánsan nagyobb mértékben csökkentette a losartant az atenolollal szemben. 46 A BP hasonló csökkenése ellenére a nőknél kevesebb esemény fordult elő, mint a férfiaknál.

Nemi szempontok a magas vérnyomás kezelésében

Fontos, hogy az angiotenzin-konvertáló enzim gátlók és az angiotenzin-receptor blokkolók ellenjavalltak olyan nőknél, akik terhesek vagy terhességet terveznek a magzat fejlődési rendellenességeinek kockázata miatt. A diuretikumok különösen hasznosak nőknél, különösen időseknél, mivel használatuk a stroke és a csípőtörés kockázatának csökkenésével jár. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a vérnyomáscsökkentők nemre jellemző nemkívánatos eseményprofillal rendelkeznek. Az enyhe magas vérnyomás kezelésében végzett vizsgálat során 902 nőt és férfit nem farmakológiailag adtak be, és gyógyszerüket véletlenszerűen választották ki az összes rendelkezésre álló vérnyomáscsökkentő gyógyszercsoportból. A nők kétszer annyi káros hatást jelentettek, mint a férfiak. 54 Hasonlóképpen, a LIFE-vizsgálatban részt vevő nőknél összességében több nemkívánatos esemény volt, de kevésbé súlyos a kábítószerrel összefüggő nemkívánatos esemény, mint a férfiaknál. 46

Úgy tűnik, hogy a gyógyszerekre adott biokémiai válasz nemtől függ. Például az angiotenzin-konvertáló enzim gátló által kiváltott köhögés kétszer-háromszor gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, és a nők nagyobb valószínűséggel panaszkodnak perifériás ödémára a kalciumcsatorna-blokkolók és a minoxidil által kiváltott hirsutizmus miatt. Ezenkívül a nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki hyponatraemia vagy hypokalaemia, a férfiaknál pedig inkább a köszvény alakul ki a diuretikus kezelés hatására. 52 A vérnyomáscsökkentő terápiával összefüggő szexuális diszfunkció, amelyről a férfiaknál gyakrabban beszélnek, mint a nőkről, problémának tűnik mind a nők, mind a férfiak körében. Ez a hatás leggyakrabban központi hatású szerekkel, β-blokkolókkal és tiazid diuretikumokkal társul, míg az angiotenzin receptor blokkoló terápia enyhítheti ezeket a tüneteket. 55, 56

következtetés

A hipertónia előfordulása várhatóan jobban nő a nőknél, mint a férfiaknál. Noha a menopauza vagy a HSL BP-re gyakorolt ​​hatása továbbra is ellentmondásos, a magas vérnyomás jelentősen hozzájárul a nők CV-miatti morbiditásához és halálozásához. A COC hipertónia kialakulhat, és általában a COC-k leállítása után megszűnik. A fibromuscularis dysplasia miatt másodlagos veseartéria-szűkület elsősorban a fiatal nőket érinti, ezért vizsgálni kell. A vérnyomáscsökkentő kezelés hasonló előnyökkel jár mind a nők, mind a férfiak körében, de további elemzések és más vizsgálatok kimutatták a nemek közötti különbségeket a kezelés előnyeiben és káros hatásaiban egyaránt.