Általános információk A szülés kiváltó mechanizmusa még mindig nem ismert. A terhesség végén úgy gondolják, hogy "szülnek" bizonyos hormonális változásokat. A normális szülés mindenesetre akkor kezdődik, amikor a baba optimálisan alkalmazkodik hozzá

2004. január 30., 21:09 Primar.sme.sk

Általános információ

A szülés kiváltó mechanizmusa még mindig nem ismert. A terhesség végén úgy gondolják, hogy "szülnek" bizonyos hormonális változásokat. Mindenesetre a normális szülés akkor kezdődik, amikor a baba optimálisan alkalmazkodik az anyaméhen kívüli élethez. Az első tünetek, amelyek a közelgő születésre utalnak, pl. egy csepp a hasban, miközben a terhes nő légszomja megszűnik, valamint megváltozik a baba elhelyezkedése, míg a fej egy kis medencébe jut.

normális

A szülés elején a nyálka gyakran kiszabadul a méhnyakból. A nő mentálisan instabil, rosszul alszik, jelentősen megnövekedett a hólyag és a belek nyomása. A csecsemő mozgása leáll, és rendszeres méhaktivitás 10 percenként megfigyelhető legalább 2 órán át. Ebben a szakaszban a magzati membrán megreped, és a születési csatorna tágulni kezd. Bár ez a születés funkcionális egységet képvisel, helyénvaló ezt megmagyarázni, egyes szakaszokra bontva:

  • nyitó szülés (első szülés)
  • kiutasítási kézbesítési idő (második szállítási idő)
  • placenta szállítási idő (harmadik szállítási idő)
  • postplasztikus szállítási idő (negyedik szállítási idő)

A normális szülés ezen szakaszainak lefolyását nagyrészt a következő tényezők határozzák meg:

  • gyermek (tárgy/szülés tárgya)
  • a megtett út (születési utak)
  • hajtóerők (összehúzódások)

A normális vajúdás a placenta kidobása után 2 órával fejeződik be, azaz zn. anyás pite.

Meghatározás

A szülés akkor tekinthető normálisnak, ha a csecsemő 259–29 napos terhességi időszak és 3–18 órás szülés után fejfájás után születik meg (lásd alább). Ezenkívül a magzati boríték az első szülési periódus alatt felszakad, az anya vérvesztesége nem haladja meg az 500 ml-t, és sem az anya, sem a gyermek nincs veszélyben a szülés során.

A szülés tárgya

Terhes szülészorvos vizsgálata, amely lehet orvos vagy szülésznő, lehetővé teszi a gyermek helyzetének megítélését. Értékelik őket pl. a méh elhelyezésének magassága, a gyermek fejének helyzete, tengelye, amelyben a gyermek található (hosszanti vagy keresztirányú). A szülés segítésének legfontosabb része, mivel ez a baba legnagyobb része is, a fej. Kevés formájú lehet, és keskeny születési csatornákhoz alkalmazkodik. Fontos tájékozódási utasításokat adnak a fej helyzetéhez lapos homlokpelyhek, fontanellák, amelyeket a szülész a belső vizsgálat során érezhet. A homlok mögé helyezett nagy fontanelle négyzet alakú, míg a tüllre helyezett kis fontanelle háromszög alakú.

Az áll mellkasig hajlított fejének a legkisebb kerülete van, és a legkevesebb helyre van szüksége. Ha az anyának van egy kis fontanellája (háromszög alakú), akkor a csecsemőt a szülőcsatornában megfelelően hajlított fejjel állítják be. A baba fennmaradó testrészei jobban formálhatók, és a szülés közben ható erőknek köszönhetően henger alakot öltenek. A karokat a mellkas előtt keresztezik, a vállakat felfelé mozgatják a nyak irányába, a combokat pedig erősen meghajlítják, keresztbe teszik és erősen a hashoz nyomják.

A baba testtengelyének és az anya tengelyének aránya szerint megkülönböztetik a hosszanti helyzeteket (az összes születés 99,5% -a) és a ferde és keresztirányú helyzeteket (az összes születés 0,5% -a). Hosszanti helyzetben a fej és a medence helyzete létezik (nagyon ritka). Hosszanti helyzetből normális születés lehetséges, míg a ferde és keresztirányú helyzet a baba kedvezőtlen helyzetét képviseli. Ebben az esetben a nőt 2 héttel az esedékesség előtt be kell venni a kórházba.

Szülési útvonalak

A születési csatornák egy kemény medencéből és egy úgynevezett hosszabbító csövből állnak, amely puha részekből (méhnyak, hüvely, medencefenék) készül. A kismedence kemény körülményei a legfontosabbak a szülés mechanikája szempontjából. A medence bejárata keresztirányú ovális, a medence közepe kerek, a medence kimenete hosszanti ovális. A születési csatornán való áthaladás során a gyermek ehhez spirális forgatással alkalmazkodik. A kismedencei bejárat szélessége jelzi, hogy egyáltalán lehetséges-e normális születés. Itt áll a keresztcsont hátsó széle és a keresztcsont felső széle közötti távolság szerint, amelynek 11 cm-nek kell lennie. A szülés során az iliosacralis ízületek és az ágyéki csont mindkét ága bizonyos mértékig hormonális hatással mozgóvá vált. A kismedencei gyűrű ilyen felszabadulása akár 1 cm-rel is megnövelheti a fent említett távolságot. Ezenkívül a farkcsont kb. 2 cm.

Összehúzódások

A méh terhesség alatti ritmikus összehúzódásait összehúzódásnak nevezzük. A terhesség 30. hete előtt jelentkező összehúzódásokat terhességi összehúzódásoknak nevezzük. Fájdalmatlanok, és a terhes nő keményedésnek érzi őket. A terhesség 30. hete után a gyógynövény előtti összehúzódások ill a méhizomzat összehúzódása a magzat hanyatlása során, amelyek szabálytalanul fordulnak elő és kissé fájdalmasak. Feltételezik a méh alsó részeinek és a méhnyaknak a nyitását. A szülési fájdalmakra való átmenet zökkenőmentes. A fájdalom gyakorisága és súlyossága a normális szülés során a nyaki kapu növekvő nyitásával nő. Minden összehúzódás után a méh izomrostjai már nem térnek vissza eredeti helyzetükhöz, hanem kissé rövidebbek maradnak. Az első születési időszakban 1-3 összehúzódás figyelhető meg 10 percenként, a második születési időszakban legfeljebb 10 összehúzódás 10 percenként. Az első szülési időszakban kb. 6,6 kPa viszont a második szülési időszakban akár 20 kPa nyomást is elér - a hasizmok további hatására. A szülés után szülés utáni fájdalom jelentkezik, ami a méhlepény kiűzéséhez vezet.

Születési időszakok

A szülés megnyitása

A nyitó szülés ideje a méh rendszeres aktivitásával kezdődik, és addig tart, amíg a nyaki kapu teljesen ki nem nyílik. Első anyáknál ez 10-12 óráig tart, több anyánál 6-7 óráig rövidül. Ebben a szakaszban megszakad a magzatvíz (a membránzsák korai felszakadása). A membránzacskó korai szakadása szívó hatást gyakorol a csecsemő fejére, ami egy úgynevezett vajdaganat kialakulásához vezethet. Ez az ártalmatlan duzzanat a születés után néhány napon belül eltűnik.

Ha a magzacskó megszakad a vajúdás megkezdése előtt, akkor ez a membránzsák idő előtti repedése. Ha a magzacskó repedése késik a szülés kilökési idejéig, akkor a membránzsák késleltetett szakadásának nevezzük. A legtöbb nő ebben a szakaszban kórházat talál, vagy felhívja a szülésznőjét, ha otthon szülés készül. A szülész feladata tisztázni a terhes nő kórtörténete és vizsgálata alapján, hogy várható-e normális vagy magas kockázatú születés, és meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket. A következő szoptatási intézkedéseket kell tenni a szülés előkészítése érdekében:

  • bélürítés (vagy beöntés)
  • testtisztítás meleg fürdőben vagy zuhany alatt
  • a szeméremszőrzet lerövidítése vagy borotválása (csírák helye!)
  • a külső nemi szervek fertőtlenítése
  • az anya kényelmes pozícionálása

Kiszorító szülés

Placenta szállítási idő

A méhlepény szülésének ideje a baba születésével kezdődik és a méhlepény kiűzésével zárul. Ez a szülés utáni szakasz a szülés legveszélyesebb szakasza, az anya magas vérzési kockázata miatt. A szülés utáni összehúzódások a méh állandó zsugorodásához vezetnek, a placenta befogási helyének elvesztésével. Ennek eredményeként a méhlepény felszabadul a méhből. Ez a felszabadulás túlnyomórészt központilag, ritkábban a placenta szélén kezdődik. Vannak klasszikus jelek, amelyek a placenta felszabadulására utalnak:

A szögellés jelei Schröder szerint: Korábban a kerek méh elvékonyodott, és a szögellés és annak alja a köldök felett van - 2–4 ujj távolságban.

A köldökzsinór jelei Ahlfeld szerint: Közvetlenül a születés után a köldökzsinórhoz rögzített csomó a külső nemi szervek magasságában kb. 10 cm-rel lejjebb.

A felszabadulás jelei Küster szerint: Ha a kéz szélét a hasfalhoz nyomják az ágyéki csont felett, a köldökzsinór nem húzódik vissza a hüvelybe.

Amikor a méhlepény teljesen ellazult, akkor egy nő nyomásának segítségével "megszületik". Ez a folyamat összesen kb. 20 perc. Ha egy nő hasprése nem elegendő, akkor a méhlepény kiűzését elősegítheti a hasfalak kívülről történő összenyomása, vagy a köldökzsinór meghúzása szülésznővel. A placenta időszakban a vérveszteség nem haladhatja meg az 500 ml-t. Ma egyre inkább megfigyelhető a placenta időszak úgynevezett aktív kezelése. Ez magában foglalja a gyógyszer stimulálását a méhlepény kiürítéséig, majd a vérellátás megállításához szükséges gyógyszeres támogatás a méh hosszú távú összehúzódásához. Ily módon a placenta időszaka kb. 10 perc, és a vérveszteség általában 200 ml-re csökkenthető. Nagyon fontos a placenta teljességének ellenőrzése, mert a méhben maradó maradványok súlyos vérzéshez és fertőzésekhez vezetnek.

Postplasztikus szállítási idő

A méhlepény kiűzése után a nőt kb. 2 óra, amely idő után a szülés befejezettnek tekinthető. Ekkor figyelik a méhvérzés megszűnését. A sérülések mielőbbi diagnosztizálása és kezelése érdekében mindenképpen ajánlott megvizsgálni a születési csatorna lágy részeit (méhnyak, hüvely, medence, medence).