Betűrendben felsorolja azokat az anyagokat, amelyek mérgezést okozhatnak, beleértve a tüneteit és az elsősegélynyújtást. Ez a segélyhívó telefonszámokkal együtt hasznos információ minden család számára, különösen azok számára, akik úgy gondolják, hogy ez nem történhet meg velük.

ntic-mérgezés

A MÉRKEZÉS ÁLTALÁNOS TÜNETEI

Az északi orsócsípések előfordulásának nagy része csak helyi fogyatékosság vagy enyhe általános váltakozás képében fordul elő. Máskor a helyi megnyilvánulások nagyon diszkrétek, és a mérgezés csak általános tünetekkel jelentkezik. Reid sémáját néha használják a Vipera berus mérgezés súlyosságának általánosítására:

  • A. Minimális válasz vagy nincs válasz. Helyi duzzanat, egyáltalán nincs reakció, vagy csak egy kattintás okozta reakció.
  • B. Könnyű reakció. Nagy duzzanat gyomor-bélrendszeri problémákkal vagy anélkül, de egyéb szisztémás rendellenességek nélkül.
  • C. Mérsékelt reakció. Kiterjedt duzzanat. 2 óránál rövidebb ideig tartó sokk. Az enyhe szisztémás károsodás egyéb jelei.
  • D. Súlyos reakció. Több mint 2 órán át tartó sokk vagy visszatérő sokkos körülmények. A súlyos szisztémás károsodás egyéb jelei.
  • Végzetes reakció (halál).

A tünetek sokfélesége függ:
- beadták-e a mérget és mennyi injekciót adtak be.
- milyen a fogyatékkal élők életkora, súlya és egészségi állapota (a gyerekek és az idősek érzékenyebben reagálnak).
- hol van a harapás helye. Az esetek 95% -ában a végtagokon van, ami pl. kevésbé veszélyes, mint a nyakon a nagy edények közelében.
- mi volt az eljárás az első laikus segély esetében. A tünetek súlyosbodása a túlzott fizikai aktivitás, a faragás és a seb porszívózása miatt.
- milyen a mentális reakció a harapás után (az érintettre és környékére vonatkozik). A félelmet és a pánikot különféle vegetatív tünetek okozzák, függetlenül attól, hogy a harapásmérget a harapáskor injektálták-e.

A kígyók szóbeli mikroflóráját kórokozó baktériumok szennyezhetik meg emberekkel, ezért figyelni kell a harapás helyén előforduló esetleges fertőzésre.


Első tünetek
északi orsócsípés alatti általános mérgezés.

Mérsékelt vagy súlyosabb mérgezés tünetekkel

  • Hányás (hányinger, hányás) - előfordulhat néhány perccel a harapás után;
  • Túlzott izzadás, láz és szomjúság;
  • Kólikás hasi fájdalom, hányás kíséretében;
  • Hasmenés, kivételesen vérzéssel, néha inkontinenciával (a széklet megtartásának elmulasztása).
    A tünetek a harapás után akár 48 órán át is fennmaradhatnak.

Szisztémás (általános) tünetek:

Emésztőrendszer:
Az érintettek 56% -ának hasi fájdalma van (hirtelen hasi eseményt utánozhat), hányinger, hányás, hasmenés 1 órán belül. Kivételesen az áldozat visszaadhatja a vért.

Szív-és érrendszer:
(a legsúlyosabb tünetek) röviddel a harapás után sápadtság és gyengeség, izzadás, vérnyomásesés, gyors pulzus - szabálytalan lehet. A sokk általában azonnal kialakul, ritkán a harapást követő 6 óra elteltével. A keringési tünetek gyakran spontán normalizálódnak, de hosszú lefolyásúak is lehetnek.

Idegrendszer:
émelygést, szédülést, félelmet, szemhéjcseppeket, nyelési és beszédzavarokat, bizsergést és bénulást az érintett területeken elsősorban kígyómarás jellemzi Európa déli részén. Kivételesen a tudatzavar kóma. A gyermekek a harapás utáni első napokban gyakran alszanak és irritálódnak.

Vese:
a közvetlen vese károsodás szélességi fokunkon ritka. Ez a vesék másodlagos károsodása a hemolízis során (a vérsejtek lebomlása), valamint a folyadékvesztés és az elégtelen vérellátás következtében (a fenti okok).

Légutak:
- korai tünetek: a felső légutak nyálkahártyájának duzzanata és hörgőgörcsök.
- késői tünetek: (gyermekeknél) a tüdő duzzanata 3-5 nap után.

Allergiás reakció:
a bőr kivörösödése, csalánkiütés, különféle bőrkiütések, a szemhéjak, az arc duzzanata, a hörgők szűkülete légszomjjal, anafilaxiás reakcióig. A nyelv duzzanata veszélyes. Véralvadási rendellenességek.

Általános megnyilvánulásokkal járó normális mérgezések esetén a szisztémás változások teljes normalizálódása 1-3 héten belül várható. A fogyatékosság helyén időszakos duzzanat és fájdalom azonban több hónapig fennáll. Reid gyorsabb gyógyulást jelent a gyermekeknél, mint felnőtteknél.

VALENTA J.: Mérgeskígyók, mérgezés, terápia, Galén Kiadó, 2008, 401 s.
REID Ha.: Adder harap Nagy-Britanniában. Br Med J., 1976, 2, sz. 6028, 153–156
PERSSON H., IRESTEDT B.: A svéd kórházakban egy év alatt kezelt 136 Adder-harapás esete. Acta Med. Scand., 1981, 210, 6. szám, p. 433-439
STAHEL E., WELLAUER R., FREYVOGEL Ta.: Hazai Viperus Viperus bera és Vipera aspis mérgezése), 113 beteg retrospektív vizsgálata. Svájc Med. Wochenschr, 1985, 115. sz. 26. o. 890 - 896
AUDEBERT F., SORKINE M., BON C.: A viperaharapások előidézése Franciaországban: klinikai gradáció és biológiai kvantifikáció ELISA módszerrel, Toxicon, 1992, 30, No. 5 - 6, p. 599–609
WEINERT W., SATTLER RW., MEBS D.: A facialis izom tartós parézise azután, hogy az Európai Adder (Vipera berus) a homlokán harap. Toxicon, 2002, 40, sz. 11., 1627–1629
KRESБNEK J., PLAИKOVБ S., CAGБТOVБ B., KLOBUЉICKБ Z., BБTORA I., KRESБNEK I.: A viperatámadás új terápiás eljárásai. In: Közép-európai Journal of Public Health. - 1. köt. 12. kiegészítés (2004), p. S53-S54