Ez a cikk a nyers növényi étrendről folytatott beszélgetések harmadik és utolsó sora. Az első két cikket itt olvashatja

befolyásolják

Általában a társadalomban uralkodó nézet az A nyers zöldségek egészségesebbek, mint a főttek. Tényleg az? Tehát csak nyers zöldségeket kellene enni? A válasz: határozottan nem.

Csak a nyers növényi ételek fogyasztása súlyos károkat okozhat Önnek.

Érdekes, amit az orvos mond Fuhrman a blogján. Azt írja, hogy 15 éves gyakorlata során egy rajongó csoportról gondoskodott, akik ettek kizárólag nyers növényi élelmiszer. Továbbá a természetes higiénia hívei (ezek az emberek csak tiszta vízzel mossanak, sampont, szappant vagy dezodort nem használnak), vegánok és frutárok (csak gyümölcsöt fogyasztanak). Azt állítja, hogy az évek során a betegek egészségi állapota fokozatosan megbukott.

Gyakran kialakultak gombás bőrbetegségek és körömfertőzések, a fogaik rossz állapotban voltak, a hajuk kidőlt és az izmok hervadtak.

Mit szólnál a rákhoz?

A legújabb tanulmányok ezt megerősítették a szervezet több rákellenes anyagot kap (karotinoidok és fitokémiai anyagok, különösen lutein és likopin) főtt zöldség a nyers zöldségekhez képest. A kutatások azt is kimutatták, hogy bár néhány zöldség nyers állapotban több tápanyagot tartalmaz, testünk nem képes felszívni őket. Emésztőrendszerünk nem alkalmas a növényi sejtek emésztésére.

A főzéssel a sejtfalak megbomlanak, és számos hasznos anyag kiválasztódik a szabadban.

Míg a leves főzése elpusztít egy bizonyos mennyiségű vitamint, a zöldségek főzése sokkal több tápanyagot ad, amelyeket valóban felszívhat.

Ezek a tápanyagok elvesznének, ha nyersen fogyasztanád a zöldségeket.

Likopin, korábbi cikkekben is tárgyaltuk, nagyon ígéretes vegyületnek bizonyul, hatékony a rák ellen. Megállapították, hogy a harcosokban kevés a likopin. Megkaphatjuk például paradicsom forralásával. Más vizsgálatok még azt is kimutatták, hogy kis mennyiségű zsír (például olívaolaj) hozzáadása a paradicsomhoz főzés közben elősegíti a szervezet felszívódását a likopinban. Segít a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában is.

Egy másik példa az lutein, a kukoricában és a sötét leveles zöldségekben található antioxidáns mint a spenót vagy a kelkáposzta. A lutein amellett, hogy rákellenes hatása miatt megfigyelhető, védi a szemünket. A lehető legtöbb lutein megszerzéséhez meg kell főznünk a zöldségeket. Főzéssel ismét spárgát kapunk ferulinsav, egy másik lehetséges rákellenes szer (Liu, 2004).

Mit szólnál a brokkolihoz?

A salátában található glükozinolátok nincsenek hatással. A glükozinolátokat csak akkor szabad kitenni egy enzimnek, amely a sejt egy másik részében található és aktív izotiocianátokká alakul át, ha a sejteket rágás vagy vágás károsítja.

Az izotiocianátok olyan anyagok, amelyek várhatóan rákellenes hatást fejtenek ki.

A brokkoli és más fejzöldségek, például karfiol, kelbimbó vagy káposzta zöldségfélék, amelyeket nem érdemes főzni, ha ritka izotiocianátokat akarsz hozzájuk kapni, beleértve a szulfafafánt is. Ugyanakkor az sem ideális, ha nyers állapotban fogyasztjuk őket. És mi van velük?

A legújabb kutatások azt mutatják a legtöbb pozitív anyagot blansírozással nyerik (Jeffery, 2012). Mi az? Zöldségbe merítjük 20-30 másodpercig forrásban lévő vízben, majd gyorsan hidegben. Az így feldolgozott brokkoli nemcsak jól néz ki. Még egészségesebb, mint főtt vagy nyers.

A párolás ebben az esetben is jobb, mint a főzés, mert a glükozinolátok vízben oldódnak, és tartalmuk így 18–59% -kal csökken (McNaughton és Marks, 2003). Egy másik ok az, hogy a glükozinolátokat aktív izotiocianátokká alakító enzim a sejtek megbomlása után nagyon hőre labilis. A gőzölésnek azonban nagyon rövidnek, legfeljebb négy percnek kell lennie.

A saláta valóban segít enyhíteni a rákot?

A legújabb populációs vizsgálatok azonban nem mutattak olyan erős kapcsolatot a saláta fogyasztása és az eredetileg gondolt csökkent rákos megbetegedések között.

Ennek két oka lehet. Az első genetikai - milyen gyorsan metabolizálódnak az izotiocianátok, ami azt jelenti, hogy egyesek ezeket az anyagokat hosszabb ideig tartják a szervezetben, mint mások. Egy másik ok a vastagbélben található baktériumok különbségei. Ezek a baktériumok képesek átalakítani a glükozinolátokat izotiocianátokká. Az emberek abban különböznek, hogy a glükozinolátokat mennyire hatékonyan tudják hatékony izocianátokká bontani.

Ami ebből következik?

A nyers vs főtt zöldségek kérdése egyáltalán nem könnyű. A legalkalmasabb a teljes zöldségfogyasztás, mind főtt állapotban (például levesként), mind nyers állapotban (salátaként a főétkezéshez).

Amit jobb főzni? Paradicsom, spárga, sárgarépa, spenót.

Melyik jobb nyersen enni? Borsó, datolyaszilva, édeskömény, saláta.

Reflexióra

Végül el kell gondolkodnunk azon, hogy a zöldségekben található anyagok mennyire hatékonyak a rák ellen. Feltételezném, hogy ha valóban hatékonyak lennének, akkor régen megtalálhatóak lennének egy gyógyszertárban. Nem azt állítom, hogy a betegség eredetét, fejlődését és lefolyását az étrend nem befolyásolhatja. De valójában hány százalékot tesz ki?

A betegség kialakulását a környezettel kombinált genetikai hajlam befolyásolja. Néha a genetika a domináns, és még a tökéletes étrend sem segít. Néha előfordulhat, hogy nincs genetikai hajlamod a betegségre, de rossz életmódoddal saját magad fog gondoskodni róla.