A. A betegség eredete, diagnózis:
1. Melyek a prosztatarák gyakori okai?
A rák okai még mindig nem teljesen tisztázottak, de tudjuk, hogy a legtöbb esetben a környezeti tényezők hatása. A prosztatarák esetében úgy tűnik, hogy az étrendi tényezők állnak az élen. Ezt bizonyítja, hogy a nyugati félteke országaiban a betegség előfordulási gyakorisága lényegesen magasabb, mint Dél-Ázsia országaiban, míg a növényi fehérjékben gazdag étrend itt fontos szerepet játszik. Megfigyelték azt is, hogy Észak-Európában magasabb a prosztatarák előfordulása, mint délen, valószínűleg az ún. Mediterrán diéta. A kutatások azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban az afrikai amerikaiaknál gyakrabban fordul elő és súlyosabb a betegség. Ismeretes, hogy étkezési szokásaik anyagi lehetőségeikhez igazodnak (ez valószínűleg a gyorsétteremben történő étkezéshez kapcsolódik). Mindenképpen több ilyen tényező. Van prosztatarák is, amely genetikai tényezőktől függ, és ezért több férfi családtagot érint (ez az úgynevezett családi típusú betegség).
2. Hogyan és mikor kell elkezdeni a megelőző ellenőrzéseket ?
A közelmúltban a prosztatarák megelőző intézkedéseinek fontosságáról egyre több szó esik. Megállapították, hogy az elmúlt években több prosztatarákot fedeztek fel a marker (PSA) széles körű alkalmazásával, és ezzel egyidejűleg csökkent a betegség miatti halálozás, ami összefüggésben áll a kezelés korai alkalmazásával. a betegség szakaszai. Ugyanakkor a jelenlegi szűrési módszerek alkalmazása több rákot fedez fel, amelyek természetüknél fogva nem veszélyeztetik a beteget. Ezt követően kiderült, hogy az elmúlt években sok beteget feleslegesen kezeltek, és csak nyomon követhetők voltak. A közelmúltban ezért felhagytak a prosztatarák kiterjedt keresésével, ugyanakkor a betegség miatti halálozás kissé növekszik. E betegség következtében bekövetkezett halál csökkenése, amely az ún megelőző ellenőrzések száma nem haladta meg az 5% -ot. Ezért továbbra is vita folyik arról, hogy van-e értelme egyáltalán egy ilyen programnak, és ha igen, akkor a férfi lakosság mely részét kell érinteni.
3. Mi az a PSA?
A PSA (prosztata specifikus antigén) egy olyan anyag, amely a prosztata mirigy sejtjeiben keletkezik. Normális körülmények között ennek az anyagnak ki kell jutnia a testből a mag magömlése során. Ismeretes, hogy a magáramlást cseppfolyósító anyagok csoportjába tartozik. Bizonyos körülmények között ez az anyag a véráramba is bejut. Vérszintje a prosztata sejtek számától, vagyis a mirigy méretétől függ, de attól is, hogy a prosztatát gyulladás vagy daganat befolyásolja-e. Ennek az anyagnak a mennyisége a vérben általában egyenesen arányos a daganat méretével vagy a mirigyben (prosztata) lejátszódó gyulladásos változások súlyosságával.
4. Mi a Gleason-pontszám?
Ez egy numerikus kategorizálás, amely meghatározza, hogy a prosztatarák szövete miben különbözik a normális prosztata szövettől. A magasabb pontszám rosszabb tumor viselkedést és rosszabb beteg prognózist jelent. A kapott értékek alapján meghatározhatjuk a súlyosság mértékét, valamint megjósolhatjuk a betegség időbeli lefolyását, de az egyes kezelések valószínű kimenetelét is azonos pontszámú betegek csoportjában. Ez alapján létrejönnek a valószínűségi táblázatok, amelyeket nomogramnak nevezünk.
5. A lehetséges prosztatarák ellen gyógyszeres (vagy egyéb) megelőzés áll rendelkezésre?
Nem. Az elmúlt években javasolták a prosztatarák gyógyszeres megelőzésére szolgáló készítmény alkalmazását, amely megakadályozza a prosztata sejtben lévő férfi hormon (tesztoszteron) átalakulását, ezáltal lelassítja vagy megállítja a prosztata sejtek osztódását. Ezt a gyógyszert számos alkalommal kipróbálták nagyszámú betegnél. Megállapították, hogy valóban csökkenti a prosztatarák előfordulását, másrészt azt is megállapították, hogy a megelőző kezelés során rákos betegeknél a Gleason-pontszám magas volt, és ezért a betegség lefolyása agresszív volt. Ezenkívül ez a gyógyszer elfogadhatatlan mellékhatásokkal jár a fiatal férfiak számára, különösen csökkentve szexuális aktivitásukat.
6. Milyen prosztatarák szűrési módszerek optimálisak?
Az elmúlt években kiterjedt szűrési programokat hajtottak végre PSA (vérminta) alkalmazásával. A végbél prosztata vizsgálatát is használják, de inkább a betegség helyi kiterjedésének meghatározására. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szűrésnek csak akkor van értelme, ha meg vagyunk győződve arról, hogy pozitívan befolyásolhatjuk a betegség lefolyását, és egy férfi túlélését 25 évre becsüljük. Ezért 75 éves kor után már nem ajánlott férfiaknak.
7. A prosztatarák kialakulását befolyásolhatja valamilyen folyamatos tevékenység, pl. biciklizés?
Ez még soha nem bizonyított.
8. Helyénvaló konzultálni a diagnózis eredményeivel más orvosokkal (jog a második véleményhez)?
Határozottan igen, ez az eljárás még ajánlott is.