Miért jók a családjának a gyümölcslevek és a pürék?
Szakértők szerint a megfelelő táplálkozás gyermekkorban és felnőttkorban hazánkban később jó fizikai állapot és létfontosságú öregség formájában nyilvánul meg. És itt van hely a gyümölcslevek és pürék fogyasztására étrendünk részeként. A jó, kiegyensúlyozott étrend fontos elemei. A nap kezdetéhez jó reggeli, valamint napközben kiváló harapnivalókkal szolgálnak. A gyümölcsök és zöldségek vitaminok, ásványi anyagok, polifenolok és szénhidrátok forrása, amelyek hozzájárulnak testünk működésének szabályozásához. A gyümölcslé nem tartalmaz mesterséges összetevőket, cukrot, szirupot vagy más édesítőszert vagy tartósítószert, színezéket vagy más olyan összetevőt, amely javítja a termék ízét, színét vagy állagát.
Hogyan készülnek a gyümölcslevek?
A gyümölcslevek természetes termékek, amelyeket kizárólag egészséges, friss vagy tárolt gyümölcsökből és zöldségekből készítenek. A pépet gyümölcslé préseléssel vagy mechanikai súrlódással nyerik. A gyümölcs- és zöldségféléket, amelyekből a levet készítik, megmossák, válogatják és mozgatják, akár préselésre, akár dörzsölésre. Egyes zöldségeket, például a sárgarépát, mechanikusan dörzsölnek, hogy meghámozzanak, a nagyobb gyümölcsöket, például az almát és a zöldségeket kisebb darabokra vágják, mielőtt megnyomnák. A citruslevet különleges módon - az egyes gyümölcsök kinyomásával - nyerik. A nyomás eredményeként a gyümölcslé közvetlenül csomagolható, koncentrálható vagy pasztőrözhető tárolás előtt.
Hogyan definiálják a gyümölcslevet?
A gyümölcslé természetes, friss, hűtött vagy fagyasztott, érett gyümölcsökből vagy zöldségekből készül. A törvény szerint egyetlen gyümölcs- vagy zöldséglé sem tartalmazhat tartósítószert, színezéket vagy ízesítőt, kivéve azokat, amelyek ugyanabból a gyümölcsből vagy zöldségből származnak, amelyből a termék készült. Ezenkívül a gyümölcslevek nem tartalmazhatnak hozzáadott cukrot. A szín és az íz ezért mindig azokból a gyümölcsökből és zöldségekből származik, amelyekből a termék készült. Ezért például az almalé ízében eltérhet, attól függően, hogy melyik almából készül - savasabb vagy édesebb.
Milyen gyümölcsleveket ismerünk?
- pépes lé - egész vagy tisztított gyümölcs és/vagy zöldség félig folyékony állagúra történő keverésével nyerik. Ritka tápanyagokat és élelmi rostokat tartalmaz, amelyek telítő tulajdonságokkal rendelkeznek. A pépes gyümölcsleveket elsősorban zöldségekből nyerik, amelyek gazdagabb tápanyagforrást jelentenek, mint a gyümölcsök, ugyanakkor kevésbé kalóriatartalmúak.
- ízletes gyümölcslé - az előállítási folyamat elhagyja a szűrési fázist, így a gyümölcslé természetes összetevők maradnak, amelyek kényszerítik és sűrítik. Ezáltal a gyümölcslé egészséges, bioaktív összetevőkben gazdag, beleértve a rostot és a pektint, a fenolos összetevőket és a karotinoidokat.
- tiszta gyümölcslé - ezt a fajta levet tisztítják és szűrik, nem tartalmaz gyümölcs- és/vagy zöldségpépet. Kevesebb biológiailag aktív összetevőt tartalmaz, mint az ízletes gyümölcslé, de megtartja a vitaminok és ásványi sók nagy részét.
Miért nem romlik el a lé?
A fogyasztás közbeni biztonság növelése, a minőség és a fogyasztási idő meghosszabbítása érdekében a gyümölcsleveket pasztőrözik.
Mibe csomagolják a leveket és pasztőrözik?
A gyümölcslevek aszeptikus üvegbe vagy műanyag palackokba vagy dobozokba csomagolhatók. A pohárban levő gyümölcsleveket körülbelül tizenöt percig körülbelül 80 ° C-ra melegítjük. Az üvegpalacktól eltérő tartályban lévő gyümölcsleveket átfolyási pasztőrözőkben körülbelül 15 másodpercig pasztőrözzük, majd leállítjuk és steril tartályokba csomagoljuk. Az alapelv itt az, hogy minél rövidebb a pasztörizálási idő, annál magasabb a hőmérséklet és fordítva. Az idő és a hőmérséklet megfelelő kombinációját a gyümölcsök és zöldségek típusától függően egyedileg választják meg. A magasabb pH miatt a zöldséglevek magasabb pasztőrözési hőmérsékletet igényelnek. Minden gyümölcslé előállítási folyamat különleges körülmények között zajlik, így a gyümölcslé minősége és összetétele összehasonlítható a közvetlenül gyümölcsből és zöldségből nyert gyümölcs minőségével.
Mit adhatunk a levekhez?
A gyümölcslé olyan forma, amelyet a friss gyümölcshöz legközelebbinek tekinthetünk. Ez annak köszönhető, hogy a gyümölcslé előállításához engedélyezett összetevők száma korlátozott. A jóváhagyott összetevők közé tartozik a citromsav (legfeljebb 3 g/l), vitaminok és ásványi sók, valamint só, fűszerek és aromás gyógynövények a paradicsomlében. Mesterséges aromák, édesítőszerek és tartósítószerek tilosak. 2013. október 28-tól a gyümölcs- és paradicsomlé semmilyen cukrot nem tartalmazhat, beleértve a szacharint, a glükózszirupot, a glükóz-fruktóz szirupot, a glükózt és a fruktózt.
Mi a pasztőrözés?
A pasztőrözés során a termék hőmérséklete gyorsan emelkedik, majd csökken. A folyamat teljesen biztonságos és ártalmatlan az egészségre, hasonló a házi lekvárok télire való elkészítéséhez. Az otthoni megőrzéstől abban különbözik, hogy a pasztörizálás a modern megoldásoknak köszönhetően minimalizálja a hőmérséklet-érzékeny vitaminok, ásványi sók vagy makrotápanyagok veszteségét. A folyamat feladata a tápanyagok értékének megőrzése, és egyúttal olyan mikroorganizmusok és enzimek megsemmisítése, amelyek a lé természetes erjedési folyamatát okoznák.
Mely törvények szabályozzák a gyümölcs- és zöldséglevek, pürék és paszták minőségét?
1. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 19-i 2001/112/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt gyümölcslevekről és hasonló termékekről szóló tanácsi irányelv kiegészítéséről.
2. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányelve (2013. február 8.) a gyümölcslevek és nedűk minőségének részletes feltételeiről szóló irányelv kiegészítéséről.
3. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv. Számú élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008. Sz. 1129/2011 (2011. november 11.) az 1129/2011 európai parlamenti és tanácsi irányelv II. Mellékletének kiegészítéséről Az élelmiszer-adalékanyagok uniós listájának összeállításával.
4. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az élelmiszerekkel kapcsolatos információk vásárlókkal történő közléséről, az Európai Parlament és a Tanács rendeleteinek változásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011. És az 1925/2006. Sz. Irányelv hatályon kívül helyezéséről. 87/250/EGK, 90/496/EGK tanácsi irányelv, 1999/10/EK és 2008/5/EK tanácsi irányelv és 608/2004.