öröklés

A törvény szerinti öröklésnek átfogó szabályai vannak. Ezek a szabályok négy csoportra osztják az örökösöket. Melyik csoportba tartozik például az anya felől érkező néni?

1. örökségcsoport

Aki lehetséges örökösként kerül szóba

  • A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy az első csoportban a gyám gyermekei és férje örökölnek, mindegyik egyenlő arányban. Ha egy gyermek nem örököl, akkor gyermekei öröklik a részét. Ha ezek a gyerekek vagy azok egy része nem örökli, akkor leszármazottaik egyformán öröklik.
  • A gyám gyermekei házasságon kívül született gyermekek is, örökbefogadott gyermekek, valamint még nem született gyermekek, feltéve, hogy életben születnek.
  • A házastárs öröklésének feltétele a házasság fennállása az örökhagyó halálakor, függetlenül attól, hogy a házastársak ugyanabban a háztartásban éltek-e. Először azonban a házastársak nem részarányos tulajdonjogát kell rendezni, és csak az öröklés tárgyát képezi később az örökhagyó vagyona. A törvény nem írja elő azt sem, hogy a házastársak között közös tulajdon legyen.
  • A kezes házastársával kapcsolatban a törvény előírja, hogy ez a házasság az örökhagyó halálakor létezett. Ebből következik, hogy az örökös nem lehet a kezes volt férje.
  • Ha az örökhagyónak nem volt férje, és halálakor csak leszármazottai voltak, az egész örökséget fel kell osztani az utódok között. A házastárs azonban nem mindig örökli az első örökösök csoportját - ha az örökhagyónak nem volt leszármazottja és férje volt, akkor az örökösök második jogi csoportja belép.
  • Ebben az öröklési csoportban ezek a személyek nem jogosultak örökösnek, aki házastársként a kezesnél élt. Még az sem mindegy, hogy vannak-e gyermekei a kezesnél.

Példa: Egy férfinak volt felesége és három gyermeke

  • mindenekelőtt meg kell rendezni a házastársak nem részvénytulajdonát (BSM), ebből következik, hogy a BSM-hez vagy a feleséghez tartozó vagyon fele, a másik pedig az örökséget képezi.
  • az örökösödési eljárásban a BSM rendezésének célja annak meghatározása, a BSM melyik vagyona kerül a túlélő házastárs birtokába, és mi lesz az örökség része. Ennek a folyamatnak az eredménye annak meghatározása, hogy melyik dolog vagy annak mely része tartozik az örökséghez. Az elszámolás a Polgári Törvénykönyv előírásainak megfelelően történik. A BSM-t vagy a túlélő házastárs és az örökösök közötti, írásban vagy szóban a jegyzőkönyvben kötött megállapodással rendezik, vagy az egyezséget bíróság hajtja végre.
  • A BSM a túlélő házastárs és az örökösök között rendeződik. Függetlenül attól, hogy a túlélő házastárs egyben örökös-e, nem léphet fel az örökösök oldalán, ha megállapodással telepedik le. Ha azonban a házastárs egyedüli örökös, az egyezség nem történhet megegyezéssel, hanem csak döntéssel. Különleges helyzet állhat elő, ha a BSM-ben van egy rendezetlen vagyon, amely a házasság felbontásával a kezes halála előtt véget ért, a volt házastárs nem az örökös, és senki más nem örököl, tehát az örökség az államé. Ilyen esetben a BSM megegyezik a volt házastárs és az állam között.

Az elszámolás a Polgári Törvénykönyv előírásainak megfelelően történik. Ehhez meg kell:

  • léteznek eszközök a BSM-ben
  • BSM rendezési megállapodás esetén legalább egy örökösnek kell lennie a túlélő házastárs mellett
  • be kell bizonyítani, hogy a BSM rendezése nem volt bírósági eljárás tárgya,
  • a BSM esetleges megszüntetése óta nem telt el 3 év.
  • ezt követően az ingatlan örökölt fele negyedekre oszlik, így az örökösök mindegyike megszerzi az örökség egynegyedét
  • a feleség és a gyerekek is az első öröklési csoportba tartoznak, tehát mindenkinek ugyanaz az örökség része jár,
  • ha az elhunyt házastársnak még mindig házasságon kívül vannak gyermekei, akkor ugyanarra az örökségre jogosultak, mint a házasságból származó gyermekek, és az öröklésnek ugyanazt a részét kapnák, mint a házas gyermekek és a feleség, nem csak mostohagyermekek
  • ha a férj elvált, a volt feleség nem jogosult öröklésre, és három gyermek örökölt volna olyan örökséget, amely örökösödési eljárás tárgyát képezte volna, ha bármelyik gyermek nem élne, bármely unoka vagy unoka örökölhetne

Példák:

V: Az elhunyt férfi a házlakás tulajdonosa volt feleségével együtt - a ház nem megosztott tulajdonjogukhoz tartozott (mindegyiknek a fele volt). A házastárs halála és az örökösödési eljáráson belül a házastársak részarány nélküli tulajdonjogának rendezése után az örökösödési eljárás tárgya a ház tulajdonában lévő félrészévé vált. Tehát a feleség és a fiú örökölni fog.

Az örökösödési eljárás során a lakást egyenlő arányban osztják meg a feleség és a fiú között. Tehát mindenki örököl egy 1/4 részesedést a ház tulajdonában. A feleségnek tehát összesen 3/4-es része lesz az ingatlanból, a fiúnak pedig 1/4-es része az ingatlanból.

B: A feleségnek volt férje, két gyermeke, és elvált. Ha a válóperre nem került sor, és a házastársak nem megosztott tulajdonában lévő vagyont (BSM) nem rendezték, akkor a BSM-hez tartozó vagyon fele a házastársé lesz, a másik pedig a öröklés.

  • Az örökösödési eljárásban a BSM rendezésének célja annak meghatározása, hogy a BSM tulajdonában mi lesz a túlélő házastárs tulajdona, és mi lesz az örökség része. Ennek eredményeként meghatározzuk, hogy melyik dolog vagy annak mely része tartozik az örökséghez. Az elszámolás a Polgári Törvénykönyv előírásainak megfelelően történik. A BSM-t vagy a túlélő házastárs és az örökösök közötti, írásban vagy szóban a jegyzőkönyvben kötött megállapodással rendezik, vagy az egyezséget bíróság hajtja végre. Ezt követően a vagyon örökölt felét harmadokra osztják, így az örökösök mindegyike megszerzi az örökség egyharmadát, törvény szerint mindannyian megkapják az örökség ugyanazon részét.,
  • ha a nő elválna, a volt férj nem lenne jogosult örökösödésre, és három gyermek örökölt volna olyan örökséget, amely örökösödési eljárás tárgyát képezte volna, ha a gyermekek egyike sem élne, bármely unoka vagy unoka öröklésre lenne jogosult

2. örökségcsoport

Aki lehetséges örökösként kerül szóba

  • A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy örökösként csatlakoznak a második csoporthoz: a házastárshoz, a kezes szüleihez és azokhoz, akik halála előtt legalább egy évig együtt éltek a kezessel ugyanabban a háztartásban, és akik ezért a közös háztartást gondozták, vagy a kezestől függtek. Ha az örökösödés második csoportjában nincsenek más törvényes örökösök, a teljes örökség a kezes házastársát illeti.
  • Ha nincsenek más törvényes örökösök a második öröklési csoportban, az egész örökség a kezes férjéhez tartozik. A törvény szerint a második csoport örökösei egyenlő arányban öröklik, de a férj mindig az örökség legalább felét örökli. A törvény úgy szabályozza az öröklést, hogy az első öröklési csoportban a férj nem örökölhet egyedül, vagyis csak a második öröklési csoportban örököl, felesége szüleivel együtt az örökség felét neki adják, felét a szülőnek vagy szülő, ha csak egy.
  • A túlélő házastárs tehát önálló örökös is lehet a második csoportban. Hasonlóképpen, az örökhagyó szülei lehetnek a törvényes örökösök második csoportjának egyedüli örökösei, kivéve, ha ebben a csoportban vannak más örökösök.
  • Mint egy szülő, örökli az örökhagyótól, örökbefogadója vagy örökbefogadói is örökölhetik. Ha az örökbefogadó csak az egyik partner volt, örökli önmagát, párja (férje) nem örökli.
  • Ha a szülők nem örökölnek, gyermekeik nem foglalják el helyüket (gyermekek - a kezes testvérei örökölhetnek a törvényes örökösök harmadik csoportjában).
  • Azok a személyek, akik a háztartással egy háztartásban éltek, nem lehetnek külön örökösök ebben a csoportban. Ezért, ha sem a kezes házastársa, sem a kezes egyik szülője nem örököl ebben a csoportban, akkor a harmadik öröklési csoportba költözik. Az a személy, aki vele egy háztartásban élt, az a személy, aki halála előtt legalább egy évig élt vele. Fontos azonban, hogy a kezes halálakor ennek a helyzetnek tartósnak kell lennie, vagyis ha a kezes halála előtti személy elköltözött a háztartásból, akkor már nem ő lesz az örökös. Lehet barát, testvér, barát, barátnő, ismerős.
  • Mert szobatársak kell ezért egyszerre teljesülnek a következő törvényi feltételek: együttélés a kezessel a közös háztartásban, az együttélés minimális időtartama a közös háztartásban, azaz legalább egy évvel a kezes halála előtt, a közös háztartás gondozása vagy az említett személyek kezestől való függése.
  • A szobatársak általában távolabbi rokonok, de lehetnek ismerősök vagy barátok, és ide sorolhatók a nevelőszülőre bízott személyek is. A törvény partneret vagy második kezest is tartalmaz, ha megfelel a jogi követelményeknek.
  • A személyeket osztálytársakként lehet meghatározni, akik nem biztos, hogy kapcsolatban állnak a kezessel, de ugyanabban a háztartásban éltek vele, és kapcsolatuk hasonló volt a családi viszonyhoz.
  • Együttélés közös háztartásban a kezes halálakor fenn kell állnia. A jelenlegi jogszabályok legalább egy év háztartás tartósságát írják elő, és a kezes halálakor egy évnek el kell telnie. A közös háztartás egyéves gondozási idejét utólag számítják a kezes halálának napjától, és szükséges, hogy az említett együttélés a kezes halálának idején tartson. A szobatársak örökléséhez annak a feltételnek is teljesülnie kell, hogy a közös háztartásnak ebben az időszakban megszakítás nélkül fenn kell állnia.

Példák:

V: Az elhunyt férfi feleségével együtt a családi ház tulajdonosa volt - a ház nem megosztott tulajdonjogukhoz tartozott (mindegyiknek a fele volt). A házastárs halála és az örökösödési eljáráson belül a házastársak részarány nélküli tulajdonjogának rendezése után az örökösödési eljárás tárgya a ház tulajdonában lévő félrészévé vált. A férjeknek nem voltak gyermekeik, így a feleség örököl, a férj szülei, akik örökösként jogosultak lennének a második öröklési csoportra, már nem élnek.

A családi házat a feleség örökli az öröklési eljárásban, így ő lesz az ingatlan teljes tulajdonosa. Ha a férj szülei élnének, akkor a második öröklési csoport örököseiként örökségi részesedésre is jogosultak lennének, de a feleségnek legalább az örökség fele meglenne.

B: Az elhunyt feleség és férje családi házat birtokoltak a férjek nem megosztott tulajdonjogának részeként. A férjek gyermektelenek voltak, a feleség szülei életben vannak. Az örökösödési eljárás tárgya a háromszobás lakás fele, amely az elhunyt feleségre esett, a házastársak részaránytalan tulajdonjogának örökösödési eljáráson belüli rendezése keretében.

A feleségnek a lakás tulajdonában lévő felét az öröklési eljárásban felosztják a férj és mindkét szüle között, akik a második öröklési csoport szerint törvényes örökösök. A férj megkapja az örökölt rész felét, a rész másik felét egyenlő arányban osztják el az apa és az elhunyt anya között. A lakás tulajdonjoga a következő lesz: a férj 1/4-es részesedést kap, így összesen 3/4-es tulajdonrésze lesz. A feleség apjának 12,5, a férjnek 12,5 százaléka lesz. Ha csak az egyik szülő élne, akkor az elhunyt lánya után 25 százalékos részesedést kapna a lakás örökölt feléből.

3. örökségcsoport

Aki lehetséges örökösként kerül szóba

  • A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a harmadik csoportban a kezes testvérei és azok, akik halála előtt legalább egy évig együtt éltek a kezessel ugyanabban a háztartásban, és akik ezért a közös háztartást gondozták, vagy függőek voltak a kezestől, aki egyenlő arányban örökölt. Ha a kezes egyik testvére nem örököl, gyermekei, azaz unokaöccsei és kezes unokaöccsei egyenlő arányban szerzik meg örökségét. A legalább egy közös szülővel rendelkező testvéreket is gondozó testvéreknek tekintjük. A testvér testvér is, akit örökbe fogadtak. A testvérek esetében nem mindegy, hogy házasságon kívül vagy kívül született testvérek-e. Az örökbefogadott gyermekeket egyenrangú testvéreknek tekintik, még akkor is, ha nem vér szerinti testvérek.
  • Ha az örökös testvér lenne ugyanazon háztartásban a kezesnél élt, és együttélő emberként joga van örökölni, nem kap két öröklési részesedést - egyet testvér örökösként, egyet pedig együttélő örökösként, de csak egy részt örököl.
  • Ha a kezes testvére már nem él, a törvényes örökösök harmadik csoportjában az örökhagyó testvéreinek leszármazottainak, azaz unokaöccseinek és unokahúgainak örökösei lehetnek. A kezes testvérének gyermekei csak az örökségnek azt a részét öröklik, amely a szüleikre (vagyis a jogelődre) esett. Így ha az örökhagyónak két unokaöccse lenne a meghalt testvér után, akkor csak egy öröklési részesedést osztanának meg - azt, amelyik elhunyt szülőjükhöz, az örökhagyó testvéréhez tartozik. A testvér gyermekei véget vetnek az öröklésnek a harmadik csoportban. Unokaöcsém és unokahúgom gyermekei már nem örökölnek.

Példák:

V: Az elhunyt férfi egy olyan lakás tulajdonosa, amelyben barátnőjével tíz évig ugyanabban a háztartásban élt. A férfi gyermektelen volt. A férfi szülei nem élnek, csak a testvére és az elhunyt nővér fia él.

  • Ebben az esetben a barátnő, a testvér és az unokaöccs öröklik a harmadik öröklési csoportot. A társ élettársként él, aki halála előtt legalább egy évig az elhunytal egy háztartásban élt, de az örökséget továbbra is egyenlően kell megosztani a másik testvéreivel, ha a férjnek nem lennének testvérei, akkor a társnak.
  • A lakás tehát a férj barátnőjének, testvérének és unokaöccsének a tulajdonában van az örökség felosztásakor. Ezért három személy között oszlik meg, és mindegyik megszerzi a szóban forgó ingatlan 1/3-át.
  • Ha például egy elhunyt testvérnek két gyermeke lenne, akkor az 1/3 részét megosztanák közöttük.
  • Ha egy férfinak nincs testvére, a házat a társ örökölni fogja, mint olyan ember, aki halála előtt egy évig egy háztartásban élt vele. Az örökhagyó halálakor ennek a helyzetnek tartósnak kell maradnia, vagyis ha az illető az örökhagyó halálát megelőző napon költözött ki a háztartásból, akkor már nem ő lesz az örökös. Lehet barát, testvér, barát, barátnő, ismerős. Ugyanakkor meg kell valósítani, hogy: a) ezek a személyek a kezesnél legalább egy évig éltek ugyanabban a háztartásban halála előtt, és gondoskodtak a közös háztartásról,

B: ezek a személyek a kezesnél halála előtt legalább egy évig ugyanazon háztartásban éltek, és a kezestől függtek.

  • Ha egy férfinak nem lenne barátnője, csak testvére és unokaöccse, akkor mindketten egyenlően osztoznának, mindkettő megkapná az ingatlan felét.
  • Ha egyik testvér sem él, az öröklési jog átruházódik gyermekeikre (unokahúgokra, unokaöccsekre), akik részesedésüket egyenlően osztják meg.
  • Hogyan öröklődik a tulajdonjog: a férfi a barátnőjével közös lakásban élt, mindegyik birtokolta az ingatlan felét. Nem voltak házasok vagy gyermekeik. A férfi meghalt, szülei már nem élnek, csak a testvére. A vagyon felét tehát az örökösök harmadik csoportja - a férfi társa és testvére - örökli, akik mindegyike örökölni fogja a férfi lakásának felét. A nő a lakás 3/4-ét fogja birtokolni, a férfi testvére 1/4-es lakást.

4. örökségcsoport

Aki lehetséges örökösként kerül szóba

  • Az öröklés a negyedik csoportban akkor következik be, ha a harmadik örökös csoport örökösei, azaz testvérek, gyermekeik vagy osztálytársuk nem öröklik. Hogy ki minősül örökösnek a negyedik öröklési csoportban, azt a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Azt mondja, hogy a negyedik csoportban az örökhagyó nagyszülei egyenlő arányban örökölnek, és ha egyikük sem öröklik, akkor gyermekeik, vagyis az örökhagyó nagybátyjai és nagynénjei egyenlő részeken örökölnek. Így a nagyszülők és gyermekeik örökölhetik a kezest. Ha az örökösök nem örökölhetnek a negyedik sorban, akkor az elhunyt többi rokona és ismerőse közül senki sem örökölheti az elhunyt vagy az állam vagyonát.
  • Ebben az öröklési csoportban lehet minden ember külön örökösként. Örökséget a nagyszülő gyermeke nem szerezhet meg, ha bármelyik féltől legalább egy nagyszülő örököl.
  • Az örökhagyó nagyszülei az apa szülei és az örökhagyó édesanyjának szülei. Minden pár jogosult az örökség felére. Ha egyik nagyszülő sem örököl, gyermekei az örökség felét egyformán szerzik meg. Abban az esetben, ha egy pár nagyszülő nem örököl, vagy gyermekei nem öröklik, akkor az öröklési törvény ilyen esetben az úgynevezett részesedés-növekedés érvényes. Az örökség fele, amelyet pár nagyszülő vagy gyermekük nem örököl, a másik nagyszülők vagy gyermekeiké.

Példa:

Az elhunyt nő a lakás kizárólagos tulajdonosa. Nincs férje, barátja, testvére vagy gyermeke, szülei meghaltak. Az öreg apa azonban az apa oldalán, a néni pedig az anya oldalán él.

  • Az öröklési részesedések ebben az esetben megegyeznek. Öreg apa és néni örökölnek 1/2 lakást. Ha minden nagyszülő és néni élne, mindegyik örökölné az 1/20-at. Ha egyetlen nagyszülő sem élne, az egész vagyont egy nagynéni örökölné.
  • Ha a férfinak és a nőnek nem voltak más rokonai, például nagybátyja és nagynénje, akkor a törvény szerint a negyedik öröklési csoportban örökölnek, az öröklési törvény azonban már nem vonatkozik utódaikra (az elhunytak unokatestvérére). Tehát, ha sem a nagybácsik, sem a nénik nem élnének, senki más nem örökölhetné, és az összes vagyont az állam elveszítené. A család vagyona tehát csak végrendelet alapján tartható fenn.