Az oxidáció olyan esemény, amelyben az elemek vagy ionok atomjainak oxidációs száma megnő. Naº  Na¹ Feº  Fe2 + Redukció az a folyamat, amelyben az elemek vagy ionok atomjainak oxidációs száma csökken. Cl²  2 Cl-1 Cu2 +  Cuº Ökörcsere. a részecskeszámokat az elektronok átadása vagy vétele okozza. Az oxidáció során az elektronok átkerülnek, a redukcióhoz felveszik. ökör. 2 Naº - 2e 2 Na¹vörös. Cl²º + 2e  2 Cl-1 Az oxidáció és redukció a redox-reakció részleges reakciói, nevezzük ezek félreakcióit. Az oxidálószer (oxidálószer) olyan anyag, amely képes befogadni elektronokat (önmagát redukálva). A redukálószer (redukálószer) olyan anyag, amely képes elektronokat átvinni (önmagát oxidálja). Cu¹ + Znº  Cuº + Zn²

redukció

AZ ELEMEK REDOX TULAJDONSÁGAI

Az oxidálószerek különösen nemfémek, pl. F, Br, Cl, O, I  könnyen elfogadja az elektronokat A reduktorok főleg nem nemesfémek, pl. K, Na, Al, Zn, Ca elektr nagyon könnyen átvihető elektronokkal. Ugyanaz az anyag lehet oxidálószer és redukálószer is, amelyet a reakciópartner redox tulajdonságai határoznak meg.

A FÉMFESZÜLTSÉG ELEKTROKÉMIAI TARTOMÁNYA

A fémek vizes oldatok redox tulajdonságait a fémfeszültségek elektrokémiai sorozata alapján határozhatjuk meg, amelyben a fémeket a csökkenő redukáló képesség (a kationokká való oxidálódás képessége) szerint rangsoroljuk.

Hiányos elektrokémia. feszültségfémek sora: K, Ca, Na, Mg, Al, Zn, Fe, Co, Ni, H, Cu, Ag, Au

Nemes nemesség származik a fém helyzetéből ebben a sorozatban:

1. egy adott fémtől balra elhelyezkedő fém képes csökkenteni az adott fém kationját, pl. Mgº (s) + Fe² (aq)  Mg2 + (aq) + Feº (s)

2. a hidrogéntől balra elhelyezkedő fémek képesek csökkenteni a hidrogén-kationt vizes oldatban (ezen fémek híg savakkal történő reakciója hidrogént eredményez) pl. Fe és HCl reakciója Feº (s) + 2 H + (aq)  Fe2 + (aq) + H²º (g)

3. a hidrogéntől jobbra elhelyezkedő fémek nem reagálnak híg savakkal hidrogént képezve. például. A Cu nem reagál híg sósavval