Kateřina Jirků Pomajbíková parazitológus arról, hogy a paraziták miért menthetnek meg minket a civilizációs betegségektől, és arról, hogy a gyerekek könnyen megehetnek egy földre eső kiflit.
A nyugati civilizáció úgynevezett dehelmintizált, azaz férgek nélküli. Ugyanakkor ezer és ezer évig éltünk velük - az evolúció során. Amikor gazdák lettünk a gazdákból, hatalmas ugrás volt számunkra ebben az irányban - számos ilyen - mint ma már tudjuk - hasznos élőlénnyel kezdtünk együtt élni. És nem csak férgek vagy galandférgek, hanem baktériumok is élnek a belekben. Az ipari forradalom óta azonban az egészségügy fejlődésének, a technológia fejlődésének, a fertőtlenítőszerek, mosószerek előállításának, a higiéniai normák emelkedésének és az állatokkal való érintkezés csökkenésének köszönhetően ismét hanyatlásnak indultak. Az antibiotikumok terjedése is megtette a maga részét.
"Így többé-kevésbé eltávolítottuk a parazitákat nemcsak a környezetből, hanem a saját testünkből is" - mondja Kateřina Jirků tudós, aki a Cseh Tudományos Akadémia Biológiai Központjának új parazita terápiás laboratóriumát vezeti České Budějovice.
És a következmények? A laikus kifejezéssel élve immunrendszerünk kezdett unatkozni, és elkezdett kitalálni - képletesen szólva, hogy mrle legyen. Így az autoimmun betegségek száma akkor ugrott meg, amikor az immunrendszer harcolni kezd saját testének sejtjeivel. Mintha azt kereste volna, mit tehet másokkal, amikor elvesztette parazitáit.
Mi történik pontosan a testünkben, ha baktériumok vagy protozoonák vannak bennünk, vagy akár valamilyen parazita?
Megállapították, hogy a bélorganizmusok, például a baktériumok, de a paraziták is, szorosan kapcsolódnak immunrendszerünkhöz. Kölcsönhatásba lépnek egymással, jeleket továbbítanak, így stimulálják és modellezik immunrendszerünket. Most, hogy megvannak ezek a szervezetek, "régi barátoknak" hívják őket, szinte eltávolították őket, immunrendszerünk elszegényedett, nem fejlődik jól - gyermekkora óta, amikor a lehető legtöbb ilyen ingert kellene kapnia. Ezért különféle autoimmun betegségek, például Crohn-kór vagy sclerosis multiplex alakulnak ki, és az allergiások száma is növekszik.
Ez egy elmélet, vagy már megerősítették, hogy így legyen?
Ez egy elmélet, amelyet már nagyrészt megerősítettek.
Hogyan derült ki, hogy ezek a betegségek összefüggenek a paraziták veszteségével a testünkben?
Két térképet hasonlítottak össze: a fejlett világot, ahol magas a higiénia és az ilyen organizmusok előfordulási gyakorisága alacsonyabb, valamint a fejlődő világot, ahol éppen ellenkezőleg, a higiénia alacsony, és több a parazita. A bélorganizmusok elvesztésével nő az autoimmun betegségek és az allergia. Ezek az elméletek a múlt század 60-70-es éveiben keletkeztek. A századfordulón azt kezdték fontolgatni, hogy ebben nemcsak a belső organizmusok, hanem a környező környezetben lévő úgynevezett környezeti szervezetek is szerepet játszanak, vagyis különféle mikroszkopikus szervezetek, leggyakrabban baktériumok. Azt is megállapították, hogy beteg embereknél a bél mikrobiomjának sokfélesége sokkal alacsonyabb, mint egészséges embereknél.
De nincs mód arra, hogy visszamenjünk az időben és visszavezessük ezeket az organizmusokat a testünkbe?
Például a szülőknek nem szabad annyira aggódniuk, és hagyniuk kell, hogy gyermekük ásson a koszban, vagy egy kiflit egyen, még akkor is, ha az a földre esik. Már publikáltak olyan tanulmányokat, amelyek megerősítik, hogy ha a családban kutyával vagy gyerekkel van kapcsolat, akkor ebből a szempontból jobb. Például egy kutya kint bárhova orrot tesz, majd otthon megnyal.
Tehát, ha egy csapat gyermeke elkap egy szájkosarat, akkor nem kell stresszelnünk?
Egyáltalán nem, a szájkosár az egyik jó dolog, amellyel a gyermek találkozhat, mert stimulálja immunitását.
Van-e más mód arra, hogy ártalmatlanul meghívjuk a parazitákat, baktériumokat, protozoákat? Kevesebb a zuhanyzás vagy mosatlan gyümölcsöt eszünk?
Ez elég filozófiai kérdés. Igen, nyugati társadalmunk sokat túloz ezzel a higiénés és higiéniai szokásokkal, néha a mániával határos. Azt mondanám, hogy mindenkinek meg kell fontolnia, hogy mennyiben hagyja el ezeket a szokásokat. Ami a zuhanyozást illeti, a bélmikrobiomán kívül van egy bőrmikrobiómánk is (organizmusok, különösen a bőrünket lakó baktériumok közössége), és ez már társult néhány betegséghez. Ha naponta alaposan átmosakodunk, akkor valószínűleg nem lesz nagy haszna a mikrobiomnak. De mindenképpen mosnék gyümölcsöt és zöldséget.
Ma minden gyógyszertárban kapható egy zsebfertőtlenítő gél. Ez is extrém?
Igen, azt hiszem, nagyon eltúlzunk, ha kézfertőtlenítő gélt használunk naponta vagy naponta többször. Az influenzaszezonban mindenképpen alkalmas, de egyébként nem látok okot a fertőtlenítésre.
Ez a cikk csak előfizetőknek szól.
74% maradt olvasni.