A pszichológus tanácsot ad az irigység problémájára, és egy idős anyára is, akinek már nem szabad vezetnie.

tanácsadás

2018. április 9-én 6:00 órakor Washington Post, Andrea Bonior

A szöveget eredetileg az Express napilapban tették közzé, amely a The Washington Posthoz tartozik.

Kérdés: Nagyon irigy ember vagyok - de külsőleg nem. Utálom, amikor a barátaim kapnak valamit, amit szeretnék. Még mindig mérges vagyok, hogy amikor felnőttünk, a bátyámnak nagyobb volt a szülői figyelme. Titokban várom, hogy azok az emberek, akik mindent elkövetnek, kudarcot vallanak.

Szörnyű embernek és csalónak érzem magam az egészért. Barátaim azonban azt mondanák, hogy kedves és gondoskodó vagyok, de mégis mélyen feldühítenek. Jól érzem magam, amikor be tudom vallani az egészet, pedig ez rossz emberré tesz.

Válasz: Ön rossz emberként beszél magáról. De keményen küzdesz azért, hogy kívülről kedves legyél, pedig belül szenvedsz. Ez inkább jó tulajdonságnak tűnik számomra. A bátyádat használod példaként, de feltételezem, hogy a családod története valószínűleg sokkal nagyobb szerepet játszik ebben az egészben.

Sokunknak néha irigykedő és féltékeny érzése van az imádott emberek iránt. Időtartamuk, intenzitásuk és gyakoriságuk az egész spektrumban létezik, és néhány ember gyakrabban esik áldozatul, mint mások.

Hajlamod arra, hogy engedj nekik, sok okból súlyos válhat, mivel a depresszió, szorongás, harag vagy majonézes fóbiák számtalan oka van.

Elismerése jó első lépés, akárcsak azt hinni, hogy ez nem tesz rossz emberré. Azonban jobban meg kell vizsgálnia ennek a problémának a gyökereit és dolgoznia kell rajta, ha jobban akarja érezni magát. Egy szakértő segíthet Önnek.

Kérdés: Van-e jó módja annak, hogy beszélgetést kezdjek a szüleimmel arról, hogy már nem vezetünk? Anyukám soha nem volt jó sofőr, de 82 évesen már aggódom érte, amikor kirándul.

Könnyen megzavarja valami, reflexei már nem olyan jók, és a fejét és a nyakát is rosszabbul mozgatja, amikor hátramenet közben körül kell néznie. Tudom, hogy ez elfogult beszélgetés lesz, és szomorú vagyok, hogy elveszítem a szabadságom egy részét, de nem hagyhatom, hogy veszélyes legyen önmagára.

Válasz: Veszélyes önmagadra és mindenki másra a forgalomban! Minél előbb húzza meg ezt a témát, annál jobb. Mindenképpen nem akar beszélgetést kezdeni, amíg baleset vagy ennél rosszabb nem történik.

Ha támogatásra és támogatásra van szüksége, édesanyja háziorvosa javasolhatja az ellenőrzést. Nos, rajtad múlik, hogy kitalálod ezt. Menjen bele a vitába empátiával és tiszta szándékkal.

Készítsen elő egy tervet, amely segít minimalizálni az elkövetkező változások következményeit: Ha nem vezet többet, hogyan jut el az A, B és C pontig? Minél jobb logisztikai segítséget kínál, annál jobb. Hagyja el a szobáját beszélgetni, mert ha hallottnak érzi magát, akkor könnyebb lesz neki.

Bonior Andrea klinikai pszichológus. Hetente publikál hasábokat a The Washington Post Express-en.