Diszortográfia olyan sajátos tanulási rendellenesség, amely abban rejlik, hogy képtelen a nyelvtani írásban helyesen kifejezni magát, annak ellenére, hogy a gyermek megfelelő szellemi képességekkel rendelkezik, és megfelelő oktatási és oktatási útmutatást kap.

A gyermek gyakran kiválóan kezeli a nyelvtani órákat, de nem képes őket könnyen alkalmazni, pl. diktálás megírásakor.

vinov

Ez nem foglalja magában a nyelvtan teljes területét, de különösen a rövid és hosszú magánhangzók cseréjét, kihagyásokat, zavartságokat, betűk, szótagok és szavak hozzáadását.

A legtöbb gyermek pubertás korában eléri a szlovák nyelv nyelvtanának, szóalkotásának, hajlításának (hajlításának) és szintaxisának (összetételének) megfelelő szintjét, amelyet addig a beszélt kifejezésben használtak. A beszélt beszéd a jelek és jelek hangrendszere, amely nem azonos az írott beszédre érvényes rendszerrel. Írás és olvasás során a hangegység (kimondott szó) és a szimbolikus átírás stabil grafikus karakterekké (betűkké) való viszonya. Az írott beszéd audio (olvasás) vagy grafikus (írás) összetevőjében felmerülő bármilyen nehézség meghaladhatja a nyelvtant.

A nyelvtani szabályok és a mondatszerkezet megértésének kialakulása a tanítás módjától is függ, de mindig bizonyos fejlődési szakaszokon megy keresztül. Minden gyermek kezdetben esetlen, pontatlan, és a nyelvtani szabályok használatakor egy adott kontextushoz kötődik. A diszortográfiás gyermekeknél azonban ezek a nehézségek továbbra is fennállnak, és nincs kompetenciájuk tovább fejleszteni őket.

A diszortográfia gyakran diszlexiával fordul elő, ahol ez egy mélyebb, alapvetőbb rendellenesség, amely gyakran akkor is fennáll, ha az olvasási nehézségeket enyhítik vagy szinte teljesen megszüntetik.

Okoz

Mint minden speciális tanulási zavar, a dysortográfia alapja az agy különböző területeinek kisebb fogyatékossága, ill. e funkciók koordinációjának és integrációjának rendellenességei.

A diszortográfia a következő részleges tünetekkel nyilvánul meg: specifikus beszédzavarok, homályos lateralitás, a szem-fül-kéz koordináció nehézségei, a hallási percepció károsodása, a ritmus helyes észlelésének és reprodukálásának képességének romlása, a szenzomotoros és kognitív funkciók koordinációs zavarai a gyermek nem képes összehangolni az írást és az írott szöveg jelentését), a gyermek által végzett információfeldolgozás lassabb üteme, lassú írás, nehéz motoros készségek, görcsös toll-/ceruzatartás, elégtelen rövid távú memória kapacitás (a gyermek nem képes addig tartsd az emlékedben a szót, amíg meg nem írja).

A diszortográfia az ADHD-val (figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség) is eredhet. Ebben az értelemben a rendellenességeket figyelmetlenségi hibákként vagy a hiperaktivitással összefüggő hibákként osztályozzuk, ahol az olvasás/írás sebessége nem teszi lehetővé a helyesírás alkalmazásához szükséges események integrálását. A gyerekek gyorsan írnak, és nincs idejük "gondolkodni". Gyakran egyedül "y" -et írnak, vagy az "n" -hez hozzáadnak egy lábat ("m"), ami jobb grafikus motoros felszabadulást jelent.

A szavak betűinek elhagyása vagy hozzáadása, kivéve, ha a gyermeknek problémái vannak a hallásanalízissel és a szintézissel, szintén a diszortográfia helyett a csökkent figyelem tünete.

A fentiekből következik, hogy a diszortográfiás gyermekek is nehezen tanulják az idegen nyelveket.

A dysortográfia pszichológiai diagnózisa

Maga a diagnózis a szülőkkel és a gyermekkel folytatott interjúval kezdődik, feldolgozza a személyes és a család történetét, és értékeli a tanár jelentését. Ezt követi maga a gyermek vizsgálata.

A diszortográfia kimutatására szolgáló módszerek egy speciálisan összeállított diktálás és másolás céljából módosított szövegek, amelyeket az általános iskola 1. és 6. osztályának gyermekei szánnak.

Diktálás lehetővé teszi a gyermek bizonytalanságának rögzítését a hangok szóegységeinek auditív elemzésében, az artikulatívan közeli hangok hallási diszkriminációjának hiányosságait, valamint sorrendjét. Ezenkívül ütem, a teljesítmény ingadozása, tipikus hibák és előfordulásuk időbeli értékelése. A diagnózis felállításakor összehasonlítjuk az iskolai füzeteket az otthoni füzetekkel.

Szövegírás viszont segít a hiányosságok pontosabb azonosításában, különösen a vizuális érzékelés területén.

Mert diszortográfiai a hibák kiértékelése:

a) alakzat (tükör) közeli betűk összetévesztése (b/d, a/e.),

b) más alakú betűk helyettesítése (m/n, k/h, h/n.),

c) az akusztikailag közeli hangokat jelölő betűk összetévesztése (d/t, z/s.),

d) kemény és puha magánhangzók és szótagok összetévesztése (d/ď, t/ť, dy/di.),

e) hibák a szavak szótagokká és magánhangzókba való auditálásával kapcsolatos nehézségek miatt (csütörtök/csütörtök),

f) a magánhangzó hosszának hallási felbontásának hiánya, az írásjelek figyelmen kívül hagyása,

g) a végződések kihagyásának vagy csonkításának, a szokatlanul rövidített szóalakok kialakulásának hibái,

h) pontatlan szórend, nehézkes megfogalmazás,

i) néha súlyos rendellenesség esetén a gyermek még az egyes szavak határait sem képes megkülönböztetni egy mondatban.

Terápia

A diszortográfia javításakor az egyéni képességek fejlesztésére összpontosítunk.

1. hallásanalízis és szintézis (szóösszetétel és bontás) gyakorlatok:

A gyermeket gyakorolják a szószerkezet megkülönböztetésében, azaz. mely szavak különböznek a szavaktól (pl. nagymama - báb); szavakat formázz olyan kockákból, amelyeknek oldalán betűk vannak; a szavakat szótagokra bontja, a szavakat magánhangzókra bontja (új szavakat hoz létre belőlük, új szavakat hoz létre magánhangzók (rák, felhő) hozzáadásával vagy eltávolításával stb.

2. vizuális diszkrimináció gyakorlatok:

A gyermek különböző és azonos képeket keres, komponál és készít képeket; összeköti ugyanazokat a betűket, amelyek egyébként alakban vannak írva, betűket keres a háttérben stb.

3. gyakorlatok a rövid és a hosszú magánhangzók megkülönböztetésére

A magánhangzók hossza ábrázolható grafikusan (rövid = pont, hosszú = egyenes) vagy egy hangjelzővel. A ritmikus gyakorlatok is segítenek a gyerekeknek. Végül magánhangzókat adnak a szöveghez.

4. Gyakorlatok a kemény és puha szótagok megkülönböztetésére:

A szülő kemény vagy puha szótagokat olvas, a gyermek megismétli és megérinti a kemény vagy puha kockát. Ezután a gyermek kiegészíti a szótagokat szavakká és szöveggé.

5. gyakorlatok a sziszegés megkülönböztetésére (s, c, z, š, č, ž):

Sziszegések vannak szótagokban, szavakban és szövegekben.

6. gyakorlatok a b/d/p megkülönböztetésére:

A betűket megkülönböztetjük pl. színes kockák használatával, ahol a gyermek hibás betűje bizonyos színű. Ezután a gyermek a szövegben színkóddal írta az általa kötött betűket.

A szájvizsgálat diszortográfiás gyermekek számára alkalmas. Az írásos munkában a kiegészítéseket, teszteket és számítógépes programokat részesítjük előnyben a hosszú, folyamatos egységek írása helyett.