Cukorrépa - Pieris rapae (Linné, 1758)
Előfordulási terület:
Eredetileg paleearktikus, ma kozmopolita. Észak-Afrika, Európa, Ázsia, egészen Japánig. Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon mutatták be.
Élőhely-kötés a Szlovák Köztársaságban:
Mindenütt, az élőhelyek állapotára és minőségére vonatkozó különös követelmények nélkül. A megőrzött tájban és az agrocenózisokban, valamint a beépített területeken egyaránt előfordul. Különösen nyáron számos lámpásföld (Medicago sativa), a gabona tarlón, de más agrobiocenózisok gazos szélén is, veteményeskertekben, utak, vasutak, gátak szélén, ruderális élőhelyeken. Szintén xeroterm sztyeppés lejtőkön és sziklás xerotermikus erdőssztyeppéken Rét réti közösségekben ritka. Magas hegyekben is megtalálhatjuk, de itt nem ér el olyan számot, mint a síkvidéken és a középső pozíciókban.
Polivoltin (IV. - X.), a nagyobb magasságú populációknak csak 1 nemzedékük van, meleg területeken a 4. generáció is szórványosan jelenik meg. A hernyók tápnövényei a káposztafélék (Brassicaceae). A tojásretekre a tojásrakást eddig megfigyelték (Raphanus raphanistrum) és a közös vidéki (Cardaria draba), a kulturális tájon főleg káposztaBrassica oleracea) és szántóföldi mustár (Sinapis arvensis), de sok más káposzta is. A tápnövények kiválasztásának szempontjából a fajt széles vegyérték jellemzi. A nőstények fehéres orsó alakú petéket raknak egyenként a hátoldalukra, és ritkán az élelmiszer növény leveleinek arcára. A zöld hernyók nagyon észrevehetetlenek a növényen. A mezőgazdasági növények potenciális kártevőjévé minősítik. A telelő szakasz a gubó.
Szlovákiában nem figyelték részletesebben. Férfiak járőrjáratait figyelték meg (különösen reggel), amikor aktívan nőstényeket kerestek. Ennek a lepkének a vonulásait is megfigyelték.
Forgalmazás Szlovákiában:
Répa malom (Pieris rapae) Szlovákia egyik legelterjedtebb napi lepkefaja. Az egész területen elterjedt, természetvédelmi szempontból érdektelen faj. Nagyon alkalmazkodó és képes fennmaradni a legzavartabb élőhelyeken is.