A 12/13-15/16/16 év közötti időszakot pubertás időszaknak is nevezik, amely a nemi érettség megnyilvánulásával kezdődik és fizikai éréssel (különösen a nemi érettséggel) ér véget. Gyermekeinknél a pubertás kezdetének átlagos ideje 11-13 év, fiúknál 1-2 évvel később. Ennek az időszaknak a meghatározásakor elsősorban élettani mérföldkövekre támaszkodunk. Pszichológiai szempontból nehéz meghatározni a "mentális pubertást" egy vagy több esemény alapján. Az a tény, hogy a fizikai fejlődésben bekövetkező változások mellett a mentális fejlődésben is sok változás következik be.
A pubertást a gyors növekedés, a másodlagos szexuális jellemzők kialakulása, az arányos egyenlőtlenség, a mozgási diszharmonia, a csökkent fizikai teljesítőképesség jellemzi, az időszak végén fokozatos alkalmazkodás jeleivel. A mentális fejlődést érzelmi labilitás és ingerlékenység jellemzi.
Figyelemre méltó az elvont gondolkodás és a logikai memória fejlődése. Hangsúlyt helyeznek a függetlenségre való törekvésre, kritikai álláspontra helyezkedve fokozatosan leválasztják a gyermekeket a szoros családi körről. A fiúk és a lányok közötti kapcsolatok erotikus jelleget kölcsönöznek. Bár a pubertás nem feltétlenül jelent válságos időszakot, mégis súlyos változások időszaka a fiatal testében és pszichéjében.
A pubertás kezdete
A megjelenés időtartama, valamint a pubertás lefolyása és vége nemtől, éghajlattól, örökletes hajlamtól, nevelési módtól, táplálkozástól és általános egészségi állapottól függően változhat. Ezért a pubertás pontosabb meghatározása is nehéz. A lányoknál a nemi érés 1-2 évvel korábban kezdődik, mint a fiúknál. A melegebb országokban a pubertás korábban következik be, mint a hidegebb országokban. Aztán ott vannak a faj, az ősi örökség hatásai. Például. ahol a pubertás korábban (vagy később) következett be, ott a gyerekek nagyobb valószínűséggel.
A helytelen táplálkozás, a kedvezőtlen egészségi állapot késlelteti a pubertást. A növekedés gyorsulása az idő múlásával leginkább a menarche átlagos megjelenésének (az első menstruáció) elmozdulásában, de az utóbbi két évszázad nagyobb testtömeg- és magasságnövekedésében is megmutatkozik. Ez az elmozdulás több országban észrevehető, sőt egyesek globális jelenségnek tartják.
Az új életkörülmények hatását a mentális fejlődésben is meg kell keresni. A modern tudomány és technika hatása (iskolai oktatás, film, televízió stb. Révén) valószínűleg a mai fiatalok személyiségének fejlődésében is megmutatkozik. Hazánk szakértőinek azonban nagyobb figyelmet kell fordítaniuk ezekre a kérdésekre.
Fizikai fejlődés
A pubertás az összes szerv és szövet felgyorsult, de egyenetlen növekedésének időszaka. Egyes testrészek gyorsabban, mások lassabban nőnek. Főleg a csontváz és az izomrendszer növekedésének felgyorsításáról szól. A gyermekek egy év alatt 8-12 cm-re nőnek. Ezután a növekedési ütem lelassul, a 16-18 évben a növekedés stabilizálódott. A fizikai teljesítmény csökkenése jellemző, különösen a pubertás első éveiben. A lányoknál az első menstruáció a nemi érettség megnyilvánulása
A hormonális aktivitás hatására különösen másodlagos nemi jellemzők alakulnak ki. Ezeknek a változásoknak az eredménye a férfi és a női csontváz eltérő szerkezete, eltérő súlya, a férfi - női medence eltérő alakja, a női test területe. A haj a hónalj alatt és a nemi szervek körül jelenik meg. A férfiaknál a test többi része szőrössé válik - a has, a mell, a comb, a hát. Fiúknál az arc tipikus részei kinőnek. Jellemző megnyilvánulás, főleg fiúknál, egy mutáció, azaz. j. a gyermek magas hangjának fokozatos megváltoztatása egy felnőtt férfi mélyebb hangjává.
A motoros készségek fejlesztése
A motoros viselkedés említett diszharmóniájának alapvetően két oka van. Ez a szervezet különböző részeinek egyenetlen fejlődésének megnyilvánulása. A központi idegrendszer szabályozó funkciójának fejlődése elmarad a csontváz és az izomrendszer gyors növekedésétől. A mozgáskoordináció átmenetileg sérül. A második ok inkább pszichológiai. A serdülők fokozott figyelmet fordítanak megjelenésükre és külső viselkedésükre. Ezért az előző időszakban már kialakult mozgásautomatika megszakadhat, bizonytalanság érzése támad, amely a serdülők tipikus motoros ügyetlenségében és esetlenségében nyilvánul meg. Az időszak végén, de főleg serdülőkorban ez a jelenség eltűnik. 2
Értelmi fejlődés
11-15 között. az intellektuális fejlődés éve az absztrakció és az általánosítás intenzív fejlődését rögzíti, ami tükröződik a fogantatási tevékenység 14-15 körüli befejezésében. év. A tudást a kapcsolatok, fogalmak, általános elvek logikai rendszerébe sorolja, rendszerezi. A bírói gondolkodás a 13.-14. egy éve nagyon fejlődik. 14 éves kortól egyre növekszik a hipotézisek kialakításának képessége. Fejlődik az új problémák azonnali megoldásának képessége. A pubertás nemcsak elismeri, hanem értékeli, befolyásolja a büntetést - pontatlanság, legitimitás - alkalmatlanságot. A tapasztalat hiánya miatt adott értékelési véleményei azonban nem mindig objektívek. A gondolkodásra, valamint a serdülőkorban való cselekvésre jellemző az erőfeszítés a problémák önálló megoldására, bizonyos radikalizmus a felvételekben, nem elégszik meg a kompromisszummal.
A beszédkészség javul. A serdülők szókincse elsősorban az intenzív olvasás hatására növekszik, a mondatok nyelvtanilag és stílusosan helyesek. Írásban is ügyesebbek. Egyes esetekben a művészi írásbeli kifejezések kísérleteivel találkozhatunk. A magas szintű gondolkodás, az iskolai oktatás állandó hatása lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy elsősorban a logikai memóriára támaszkodjanak. A téma jelentésének megértése alapján emlékszik és reprodukál.
A pubertás képe ismét hangsúlyosabb, mint az előző, többnyire reális időszakban. Megnyilvánul az ún napi álmodozás, amely különféle vágyak teljesítésére irányul, gyakran erotikus és különösen kalandos tartalommal. A képzelet nyilvánul meg az ún találékonyság, amely megnyilvánul és alkalmazzák pl. konstruktív játékokban, kézművességben stb.
Igények, érdekek, akarat
A gyors növekedés a test energiájának csökkenését okozza, amely addig ingadozik, amíg az az időszak vége felé stabilizálódik. A nemi ösztön először szabálytalanul, később azonban rendszeresen növekvő erővel nyilvánul meg. A fiúknál a szexuális izgalom erősebb, mint a lányoknál. Ezért pl. A maszturbáció megnyilvánulásai a fiúknál is gyakoribbak. A pubertás megfigyeli a benne zajló változásokat. Megfelelően a serdülőket érdeklik a szexuális kérdések, az ún szexuális kíváncsiság. Részletesebb információkat akarnak szerezni a szexuális életről, a nemi szervekről stb.
Az érdekek alakulása
A mozgásjátékokat fokozatosan felváltja a csapatsportok iránti érdeklődés (foci, jégkorong stb.). A fiatalok különféle sportokat művelnek, a sportversenyek gyakoriak. A sporttevékenységeket azonban ellenőrizni és irányítani kell, mert a serdülők általában túlbecsülik erejüket, nem mindig akarják tiszteletben tartani sportteljesítményeik határait. A fiúknál a csapatjátékok gyakran kalandosak (főleg a pubertás korai éveiben). A kiskamaszok szeretik a csendes, ún társasjátékok (dáma, sakk stb.). A technikai érdeklődés a konstruktív játékokban használatos, amelyek gyakoribbak a fiúknál. A lányok számára a valami létrehozása iránti érdeklődés inkább a különféle kézműves munkákban nyilvánul meg.
A kulturális érdeklődés közül még a Kúria által készített felmérés szerint is az olvasás iránti legnagyobb érdeklődés mutatkozik.6 A kiskamaszok nagyon szeretnek olvasni. Az olvasás már szelektív és nagy egyéni sajátosságokat mutat. Történelmi regényeket, életrajzokat, műszaki és tudományos jellegű népszerű tudományos irodalmat, valamint detektív történeteket és kalandregényeket olvasnak. A serdülők kognitív és "kutatási" érdeklődése tükröződik az úgynevezett gyűjtői érdekekben is. Bélyegeket, matricákat gyűjtenek gyufásdobozokból, kitűzőket, színészek fényképeit stb. Nagyon vonzóak a filmek, televíziós programok, színházi előadások. a zenében és a Megtalálások szerint a fiatalok körében a legnépszerűbb tánc- és jazzzene.
Az akarat fejlesztése
Ideiglenes változásokat is tapasztalhatunk a választottbíráskodás területén. A serdülőkorban történő döntéshozatali folyamat bizonyos mértékig megszakad (gyakran nem lehet eldönteni, mit szeretne). Egy fiatal ember gyakran képtelen uralkodni magán, ingerült, impulzívan, meggondolatlanul cselekszik. A motívumok harcát nagyon intenzíven élik meg, néha a tehetetlenség uralkodó érzésével. A koncentrációs képesség is romlik. Ez különösen nyilvánvaló a céltalan tanulásban és az érdeklődés váltakozásában a pubertásban.
A függetlenségre való törekvés
A függetlenségre való törekvés a növekvő önbizalom és önmegvalósítás eredménye. Ezeknek a tendenciáknak a tipikus megnyilvánulása a dac (ez a dac második korszaka), a függetlenségi harc passzív alkotóeleme. A gyermek már nem hajlandó annyira betartani a felnőttek utasítását. Megjegyzi őket, elutasítja őket, néha nem hajlandó betartani a felnőttek parancsát. Az ellenállás formái az egyén szerint eltérőek lehetnek, ill. annak a társadalmi környezetnek megfelelően, amelyben a gyermek felnő. Például, ha a környezet túl mérvadó, a dac gyakoribb. A függetlenségre való törekvés egyik kifejezési formája az a törekvés, hogy megjelenjen a felnőttek előtt.
A pubertás néha kortársként kezeli a felnőtteket (gyakran érzéketlenségnek tartjuk). Felnőtteket utánozza, sajnos, gyakran nemkívánatos szokásokban (például dohányzás, alkoholfogyasztás, kártyázás, néha szexuális erőszak). Ennek az erőfeszítésnek a másik megnyilvánulása az önálló döntések megkísérlése, különösen a személyes ügyekben (a tanórán kívüli program meghatározása, barát kiválasztása, társaság keresése stb.). Mint látható, a függetlenségi harc megnyilvánulásai meglehetősen paradox módon zajlanak. Egyrészt a pubertás a lehető legkülönbözőbb akar lenni a felnőttektől, másrészt szereti utánozni őket.
A társadalmi kapcsolatok fejlesztése
A társas kapcsolatokra az jellemző, hogy további elszakadunk a hozzánk legközelebb állóktól. Ez nem a szülők és a gyerekek kapcsolatának megszakításáról szól, hanem a szülőkkel való alárendeltség kapcsolatának megszakításáról. A negatív tulajdonságok akkor kapják meg ezeket a kapcsolatokat, amikor a felnőttek túlságosan mérvadóan viselkednek a gyermekekkel szemben, amikor nem tisztelik személyiségüket, amikor lebecsülik őket és mindig gyermeknek tartják őket. Hasonló okokból a hallgató és a tanár viszonya néha megszakad. A pubertás alatt gyakoribb konfliktusok figyelhetők meg serdülők, serdülők és felnőttek között. Érdekes kutatást végzett Sobanska lengyel kutató, amelyben a szülők és a gyermekek kapcsolatát figyelte a pubertás előtti és a pubertás időszakában.
Három kategóriába sorolta őket. Az első szinte konfliktusmentes kapcsolatokat tartalmaz, érzelmi kapcsolattal. A második kategória elég jó kapcsolatok, de időnként konfliktusokkal. Hiszen ezek olyan kapcsolatok, amelyeket éles konfliktusok jellemeznek a hosszú távúakkal! a szülők és a gyermekek közötti mentális kapcsolat hatása és megzavarása.7 Lényegében azonban a serdülők hozzáállása a felnőttekhez pozitív, mert sok mindenben a fiataljaiknak tisztelniük kell őket, tekintélynek számítanak számukra.
A barátságos párok megerősítik a közös érdekeket, problémákat, véleményeket. A barátságok azonban még nem mélyek, eredetük és időtartamuk gyakran a szigorú titoktartás elvéhez kötődik ("senkinek nem szabad elmondani!"). Ha ez az elv megtörik, a barátság megszakad. Ezért a pubescenH gyakran megváltoztatja barátait Magyarország 1946-ban kutatást folytatott a diákbarátságokról. Megállapította, hogy a barátságokat leggyakrabban pubertáskor (12 éves kor után) kötik, kevésbé fiatalabb iskoláskorban.
A barátok gyakrabban fiú-fiú, lány-lány, ritkább barátságok kötődnek fiú és lány között. A szerző megállapításai szerint a barátság ösztönzését gyakran külső körülmények jelentik, például egymás mellett élés, közös osztályban való ülés, életkori affinitás stb. Amikor pl. a partner elköltözik, a barátság megszakad. Az idősebb egyének számára a kölcsönös megértés, az egyenlő hobbi, a hajlandóság és annak a szükségessége, hogy önmagukat valakire és alattvalóra bízzák.
Az érzelmek fejlődése
A pubertás a fáradtság, kimerültség gyakori érzése, amely általános bizonytalanság, feszesség érzetét kelti, egyes esetekben halálfélelemhez vezethet. A szexuális impulzusok nyugtalanságot okoznak a lányokban, és izgalmat a fiúkban, gyakran maszturbációval végződve. A serdülők általános neuropszichés labilitása gyakori kudarcot okoz a munkahelyen, a tanulásban és az iskolán kívüli foglalkoztatásban. Ezek a kudarcok bosszúságot és haragot, elégtelenség érzéseket váltanak ki. A félelem, a természetfeletti események miatti szorongás visszahúzódik, de félnek a konkrét kellemetlen tapasztalatoktól, attól, hogy tudják, mi történhet, ha. A pubertás elnyomja a gyermekek szeretetét a szülők, szeretteik iránt, vagy nem követeli meg őket a felnőttektől, éppen ellenkezőleg, már nem kellemetlenek.
Ahogy a pszichológusok mondják, ésszerűsíti ezeket a kapcsolatokat, amíg végül létre nem jönnek a szülők és a felettesek iránti tisztelet formájában. A csodálat és az elismerés felmerül. Bizonyos esetekben azonban lehet közömbösség, bűntudat, sőt gyűlölet a felnőttek iránt. Ez függ a kamasz egyéni sajátosságaitól és sajátos életkörülményeitől.
A már említett barátságos érzések fontos helyet kapnak. Csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ahogy a baráti kapcsolatok jó feltételek lehetnek az intim érzelmi élmények kialakításához, épp az ellenkezőjét is megváltoztathatják. Itt döntő a barátválasztás és e kapcsolatok tartalma. Ez feljogosítja a felnőtteket arra, hogy tapintatos figyelmet fordítsanak a baráti kötelékek kialakítására.
A pubertás másik nemével való kapcsolat több szakaszon megy keresztül. Az első félénk érdeklődésnyilvánítástól kezdve egészen az ún "Testvérek egymásnak" az első megbeszélt találkozókig. Összességében ezek a pubertáskori kapcsolatok erotikus jellegűek. Fizikai (szexuális) érettségük ellenére a serdülők még nincsenek mentálisan felkészülve a szexuális kapcsolatok fenntartására.
Még nem képesek felelősségteljesen élettársat választani, családot alapítani és gyermekeket nevelni. A szakértők a társadalmi érettség elérése előtt ellenzik a nemi közösülést, főleg azért, mert jelenleg növekszik azoknak a kiskorú anyáknak a százaléka, akik nem képesek egyedül felnevelni gyermekeiket, valamint azért, mert sok meggondolatlan korai házasság hamarosan szétesik.
A pubertás az önbizalom markánsabb megnyilvánulásának második periódusa, vagyis az önellátás intenzívebb kialakulása is. Egy fiatal ember úgy ismeri meg önmagát, hogy összehasonlítja önmagát más emberekkel (társakkal, felnőttekkel, ideáljával), megfigyeli önmagát különböző helyzetekben. Az önismeret és az önértékelés ilyen folyamatában a bizonytalanság érzése, de az önimádás is felmerülhet.
Ezekkel az érzelmi állapotokkal egyénenként változunk. Néhányan a fokozott bizonytalanság állapotában szigorodnak, kerülik a társadalmat stb. Mások viszont ezt az érzést a zajos, szembetűnő viselkedés kifejezéseivel, a "felnőtté válás" fokozott erőfeszítéseivel kompenzálják. Egyesek viszont az önképzésre törekszenek az önfejlesztésre.
Az erkölcsi érzés arányában növekszik azzal, ahogyan egy fiatal formálja és tisztában van az értékek hierarchiájával, és hogyan alkalmazza őket az életében. Bár a fejlődési periódusok mindegyike nehéz, minden embernek át kellett élnie, de a pubertás időszaka mindannyiunk számára felejthetetlen.