étrendben

Élelmi rost étlapunk nagyon gyakran elhanyagolt része. De tudod, hány fontos feladatot lát el a testünkben? Honnan tudjuk a legtöbbet kihozni belőle? Egyébként is eleget kapunk belőle? Cikkünkben megtudhatja.

Mi a rost?

A rost olyan élelmiszer-összetevő, többnyire növényi eredetű, amelyet emésztőenzimjeink nem képesek lebontani a belekben. Ennek eredményeként nem szívódik fel a testben, ezért emészthetetlen és nem használható elsősorban energiaforrásként. Vízben való oldhatósága alapján oldható és oldhatatlan rostokra osztható.

Oldható vs. oldhatatlan rost

Képes felszívni a vizet, és ez a legfontosabb "táplálék" a vékonybél és a vastagbél szacharolitikus (hasadó szénhidrátok) baktériumai számára. Ebbe a csoportba tartoznak a tengeri és édesvízi algák pektinek, guar, agar, ínyek, nyálkák és poliszacharidok.

  • PEKTINS - főleg gyümölcsökben találhatók (alma, citrusfélék, eper). Olyan galakturonsavat tartalmaznak, amely képes a víz felszívására gél képződésére, amely az élelmiszeriparban felhasználható lekvárok, gélek és alacsony zsírtartalmú joghurtok gyártásában.
  • GUMI ÉS SZUKA - hasonló felépítésű, mint a pektinek. A növények nedvében és magjában találhatók. A pektinekhez hasonlóan ezt a fajta rostot használják az élelmiszeriparban, pl. guar gumi fagylalt gyártása során.
  • RIAS-POLISZacharidok - az élelmiszeripar harmadik fontos alapanyaga. Stabilizátorként és sűrítőként használják őket, pl. pudingok, fagylaltok vagy különféle szószok gyártása során.

Ebbe a csoportba tartozik a cellulóz, a lignin és a kitin. A kétféle rost között van a hemicellulóz, amely részben oldódik.

  • A LIGNIN - egyfajta farost, amely megtalálható gabonatartályokban, zöldségekben és gyümölcsökben is.
  • A kitin - fontos támasztó szerkezetet képvisel az alacsonyabb rendű állatfajok számára. Megtalálhatjuk algákban, gombákban, élesztő- vagy rovarládákban.

Rost és hatásai

SZÉNHIDRÁTOK ABSZORPCIÓJA ÉS FELDOLGOZÁSA

Lenyelés után a szénhidrátok az emésztőrendszer felső részében emészthetőek és egyszerű cukrokra bomlanak, amelyeket azután a bél nyálkahártyája felszív. A rostok jelenléte csökkenti az események ezen lépcsőfokának sebességét, lehetővé téve ezáltal az inzulin hatékonyabb felszabadulását a véráramba.

A rost az ételt nagyobb tömeggé materializálja, lelassítja az emésztést, és ezáltal növeli a jóllakottság érzését.

Mennyi rostot kell fogyasztania?

Az egyes hatóságok a kérdésre adott válaszokban eltérnek. Ezért ésszerű kompromisszumnak tekinthetjük a napi 20-30 gramm rost ajánlott bevitelét [3]. Ezt a mennyiséget rendszeres friss zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű kenyér, barna rizs és különféle hüvelyesek fogyasztásával kell elérnie. Abban az esetben, ha nem tud elegendő rostot bevenni a szokásos étrendbe, javasoljuk, hogy étrend-kiegészítők, például psyllium vagy őrölt len ​​után nyúljon.

ERŐFORRÁSOK:

  1. HOWE, G., BENITO, E. és mtsai. A rostok étrendi bevitele, valamint a vastagbél és a végbél rákos megbetegedéseinek csökkenése: bizonyíték 13 eset-kontroll vizsgálat együttes elemzéséből. Journal of Nutrition Cancer Institute. 1992, 95. szám, p. 1887-1896
  2. PEREIRA, M., O'REILLY, E. és mtsai. Élelmi rost és a szívkoszorúér-betegség kockázata. Belgyógyászati ​​Archívum. 2004, 164. szám, p. 370-376.
  3. THOMAS, B. Dietetikai gyakorlat kézikönyve. 2. kiadás. Blackwell Science Ltd. Oxford, 1998.