Hegyes orra és fülek, gyönyörű bokros farok, ferde szemek és lopakodó mosoly: ez a RÓX
- Törzs: gerinces
- Osztály: Emlősök
- Sor: húsevők
- Család: szemfog
- Faj: Róka (Vulpes)
- Nemzetség: rozsdás (vulpes)
A rókák egy kisebb kutyához hasonlítanak, tiszta homokkal. A legnagyobb faj a HRDZAVÁ
A rozsdás róka tipikus rozsdás kabáttal rendelkezik. Az első és a hátsó lábak lábujjai sötétebbek. A papula hegyes. Hosszúkás koponya van, kissé lapított. A fej széles, és a háromszög alakú fülekkel együtt tipikus megjelenést kölcsönöz a róka arcának. A hosszú és bozontos farkának sötét vagy világos színű hegye van. A leginkább alkalmazkodó kutyaféléknek tekinthetők.
A róka az erdőben él, ahol a barlangja található, de vidéken és a városok külterületén is. A barlangot általában egy másik borz foglalja el egy másik állat számára, vagy maga az ásatja ki.
Vadászati taktika
Éjjel-nappal éber. A rókák gyorsan és keményen képesek futni. Leginkább egyedileg vadásznak. Egyik alkalommal csendesen lopakodik, máskor hirtelen fut és a zsákmányra ugrik. Amikor madarakra vadászik, úgy tesz, mintha halott lenne, így nem ijesztgeti el őket. A hím nagyon körültekintő, rosszabb idők esetén rejtekhelyekre temeti zsákmányát. Jó memóriája van, ezért mindig talál étel rejtekhelyeket.
Megélhetési módszer
A rozsdás róka jól felszerelt az éjszakai vadász életéhez. A szeme kifejezetten a sötétben való látásra alkalmas. A fényérzékeny sejtek mögött egy másik réteg van, az úgynevezett tapetum lucidum. Ez a réteg tükrözi vissza a beeső fényt, és így megduplázza a kép intenzitását, amelyet a róka érzékel. A hallás is nagy segítség a zsákmány megtalálásában. A róka még az alacsony frekvenciájú hangokat is érzékeli, hogy 200 méter távolságból hallható, ahogy az egér átsétál a füvön, vagy a földön csúszó eső. Vadászatkor néha 1 méter magasra ugrik, és amikor a földre ér, a zsákmány elkapja az első mancsokat. Ebben az esetben a róka hallja a sörtéjük suhogását. A vörös róka nagyon alkalmazkodó, és problémája nélkül megváltoztatja táplálékának összetételét annak a környezetnek megfelelően, amelyben él. A rozsdás róka főként alkonyatkor és éjszaka aktív.
Étel
A róka valószínűleg a szemétünkből táplálkozik. A rókák gyakran mozognak éjszaka a mezőkön vagy egy benőtt vasútvonal mentén, ahol ételmaradékokat találnak. A tenger partján sirályok fészkeit zsákmányolják, petéiket szívják és megeszik kölykeiket, egerekre és vadnyulakra vadásznak az erdőben. Még a rovarokat sem becsmérli. A róka étrendjének fontos részét földigiliszták alkotják, főleg azért, mert mindenhol rengeteg van belőlük. Ezenkívül különféle, megfelelő méretű állatokra vadásznak, őzekre, mezei nyulakra, különféle odú madarakra vagy hörcsögökre. Békát vagy döglött halat is esznek. Fogyasztanak pandraviat és más rovarlárvákat, szöcskéket, bogarakat is. Esetenként a növényi táplálék is fontos szerepet játszik, pl. az áfonya érési periódusában a rókák ürüléke sötétkék.
Reprodukció
A tenyészidőszakon kívül mindkét nem állat egyedül él. A nap nagy részét föld alatti barlangjában vagy a felszínen fekvő ágyban töltik. A tenyészidőszak télre esik (január - február). Annak a fiatal kornak köszönhető, hogy a legtöbb rókák a vadonban élnek, a nőstények életük során kétszer-háromszor adják ki fiaikat, míg a hímek általában csak egyszer hoznak utódot. Foxnak néha nővérének nevelését segíti nővére, akinek még nincsenek fiataljai, vagy egyik legidősebb lánya. Ezek a nénik tehát nagyon értékes tapasztalatokra tesznek szert saját fiataljaik nevelése érdekében az elkövetkező évben. Röviddel a szülés előtt a hím vagy hímek - (néha két hím együtt él és egy nőstény) - nem léphetnek be a barlangba. A fiatalok születése után azonban nehéz feladata van - az egész család ellátása étellel.
A gyíkok szeme és füle két héttel a születés után kinyílik, és négy hét után először hagyja el a barlang biztonságát. Az első húsétel az anyától emészthető meg, így az anyatejből a szilárd táplálékba történő átmenet zökkenőmentes. A rókák már kicsi koruktól kezdve nagyon játékosak, nyugtalanok és kíváncsiak, gyorsan növekednek. Már szeptemberben, vagyis körülbelül hat hónapos korban megegyeznek a súlyukkal, mint szüleikkel. Gyorsan megtanulják a vadászat művészetét, és szétszéledve megtalálják saját területüket. Sok vadonban élő rókája tíz hónapos kora előtt, azaz nemi érettségük előtt meghal.
Róka és ember
Sok évszázadon át az ember üldözte a rókát, és vadászta gyönyörű szőréért. Angliában a vadászok kifejezetten rókavadászatra tervezett kutyákat képeztek ki. Idővel azonban ezek a vadászatok nagyon felháborodást váltottak ki a nyilvánosság körében. A róka a veszettség vírus egyik leggyakoribb vektora. Ha egy veszett róka találkozik egy kutyával, és megharapja, a kutya újból megharapva továbbíthatja a betegséget az embernek, ami nagyon súlyos egészségügyi problémákat okozhat számára. Bár a rókákat évtizedek óta üldözték barlangjaik gereblyézésével és lövöldözéssel, hazánkban a veszettség veszélye nem szűnik meg teljesen. A betegség továbbra is komoly veszélyt jelent az egész európai kontinensen.
Amikor a rókák a hátukon állnak?
Amikor a rókák egy kisebb állathoz, például egérhez közelednek, gyakran kiugranak, villámgyorsan az első mancsaikkal támadják meg a zsákmányt, és a földre taszítják.
Mekkorák a rókák?
A kullancsok apróként születnek. Súlyuk körülbelül 100 g, és általában nem nagyobb, mint az egér. Vakok és teljesen függnek az anyjuktól.
Róka hideg van?
A róka farka hosszú, sűrű és bozontos, hideg időben praktikus takarót alkot. Farkukkal letakarják mancsukat és arcukat, és így melegednek.
Tudod mit .
A róka tapintható szőrszálakat növeszt a lábain, amelyek segítenek eligazodni.
A rókák születése után rövid orrúak, és szinte olyanok, mint a kölykök.
A róka szeme zölden világít a sötétben.
Különösen télen észlelhető a vadászok által zálognak nevezett róka farka.
A róka nem eszik ételt, csak a húst apró darabokra tépik a fogak.
Megfigyelések a természetben
A róka éjféltől hajnalig a legtávolabbi. Különösen városokban ez az idő a legalkalmasabb annak megfigyelésére. A legszembetűnőbb viselkedés a szaporodás idején, azaz januárban és februárban történik. Ebben az időben az előfordulás minden területén legalább meghallgatják őket. A hímek hangosan ugatnak, és gyakran meglepően erős, fenyegető üvöltést hallanak. A rókák jelenlétének további összetéveszthetetlen jelei a nyomuk és az ürülékhalmok.
Esemény
Eredetileg Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában élt. A 19. század közepén Ausztráliában nevelkedett. Egy róka területe a városban 10 hektár, a vadonban pedig legfeljebb 2000 hektár területet foglal el.
Fajvédelem
Alkalmazkodóképességének és intelligenciájának köszönhetően nincs közvetlenül veszélyeztetve. A vadonban lévő körülményeket időnként súlyos, kemény tél tizedeli meg, de a rókák lakott területein még mindig növekszik.
JELLEMZŐK
A test méretei: Hossz: férfi - 112 cm, nő - 108 cm
Súly: férfi - 5,9 kg, nő - 5,2 kg
Szaporodás: Szexuális érettség: 10 hónap alatt. Szaporodási időszak: január. Almok száma: évente egy. Terhesség hossza: 53 - 63 nap. Fiatalok száma: általában 4-5.
Az élet útja
Viselkedés: éjszakai tevékenység, példaértékű családi élet, néha magányos
Táplálék: giliszták, nyulak, madarak, rágcsálók, rovarok, bogyók
Várható élettartam: általában 18 hónap-két év, fogságban legfeljebb 14 év
Kapcsolódó fajok: Csaknem 50 különböző színű alfaj, amelyek közül a leghíresebb az ezüst róka.