meghalni

Csontokról és nőkről beszélünk. Egy csonttörés, különösen egy nagy ágyéki nyaktörés, szintén "megtörheti" a beteget. Senki sem akar hordóknál, kerekesszékben, rokonok nyakán maradni, akiknek gondoskodniuk kell rólad, sőt egy törés következtében meghalnak. Ennek ellenére még mindig nincs meg a kellő tisztelet a csontritkulás előtt, és sokan csontokkal járnak körbe, mint egy rosta, anélkül, hogy tudnák. Amíg a híres "rup" bekövetkezik.

Beszéltünk róla prof. MUDr. Juraj Payer, CSc., Az Osteoporosis és Metabolikus Csontbetegségek Társaságának elnöke.

A mai emberek félnek a ráktól. Az osteoporosis törései gyakoribbak, mint nőknél az emlőrák, a férfiaknál pedig a prosztatarák. Mi a tapasztalata a betegekről? Tiszteletben vannak még a csontok elvékonyodása előtt?
Hazánkban a madárijesztők elsősorban onkóros betegségek. Még sok súlyosabb betegséget, például néhány anyagcserét, az emberek nem érzékelnek ilyen negatívan. Nem azt mondom, hogy az oszteoporózis összehasonlítható a rákkal. Ez azonban több év egészséges életmódtól fog megfosztani, mint sokféle rák. Közvetett módon osteoporosisban is meghal. Becslések szerint az EU hat legnagyobb országában 34 000 haláleset tulajdonítható töréseknek, amelyek fele a combnyaktörés szövődménye. Ma az emberek összehasonlíthatatlanul többet tudnak a csontritkulásról, mint évekkel ezelőtt, és ehhez hozzájárult az októberi Osteoporosis Világnap és a Densitometrikus Munkahelyek Nyílt Napja is. Az emberek azonban csak azután kapnak tudomást csontritkulásukról, ha eltörték a csontjaikat és fájdalmat szenvedtek. A megelőzésben még mindig nagyon lemaradtunk, nem orvos vagy cég váltja fel, ez mindegyikünkön múlik.

Amíg a csontritkulás el nem tör valamit, szenved-e fájdalomtól? Semmi sem figyelmezteti?
Hasonló a magas vérnyomáshoz vagy a koleszterinhez. A csontritkulást csontok néma tolvajának is nevezik. Ha törés nélküli elvékonyodásról van szó, nem okoz fájdalmat. Nagyon gyakran azonban néhány mikrotörés kíséri, amelyek már fájdalmat okoznak. Ezenkívül sok betegnek fáj a mozgásszervi rendszer degeneratív változásai, például az osteoarthritis. Ez gyakran arra készteti őket, hogy arra számítsanak, hogy az oszteoporózis kezelése ezeket a fájdalmakat is megszünteti. De ezeket nem a vékonyodó csontok okozzák.

Dédnagymamáink is ismerték ezt a betegséget? Születtek, szoptattak, egész nap a mezőn és a napon töltöttek rengeteg "gyermekkel" a nehéz fizikai munka során. Azonban korábban meghaltak…
Akkor még nem volt statisztika a törések számáról. Amit említettél, az nagyon jó csontvékonyodás-megelőzés volt. Azonban a csontritkulás mindig itt volt, magam is elvégeztem néhány denzitometrikus mérést a régészeti feltárások csontvázain, ahol ez a feltételezés beigazolódott. A nők azonban akkor ötvenéves korukig éltek, így úgymond nem élték túl a töréseket. Ma 80 év felett élnek, és az ágyéki nyak ilyen törése hatalmas egészségügyi és pénzügyi problémákat okoz a beteg és a környezete számára, akiknek gondoskodniuk kell róla. A szövődmények akár halálhoz is vezetnek.

Szlovákiában nagy a kockázata annak, hogy új osteofractot alakítson ki. Mit jelent?
Két szempont alapján kezeljük az oszteoporózist: vagy a páciensnek - beszéljünk a nőkről, mert sokszor több ilyen diagnózis van belőlük - alacsony a csontsűrűsége, amit a denzitometria segítségével megtehetünk, vagy nem traumás törés. Ez két indikációs kritérium. A csontritkulás kockázatát azonban nem veszik figyelembe, ezért kifejlesztettek egy FRAX nevű rendszert. Különféle kockázati tényezőket foglal magában, mint például az életkor, a nem, a dohányzás, a csont elvékonyodását okozó gyógyszerek és hasonlók. Ezután kiszámítja a csípőtörés tízéves kockázatát, ill. súlyos osteoporotikus törés. Megtalálható az interneten, és főleg azoknak a körzeti orvosoknak szól, akik "gyanú" alapján küldenek betegeket denzitometriára. Számos országban becsülték ezeket a kockázatokat, és Szlovákia elég rosszul alakult, a negyedik helyen állunk az EU-ban.

Három északi ország áll előttünk. Van-e oka a napfény és a D-vitamin hiányának? És a kék szemű szőkék gyakoribb előfordulása, amelyekről ismert, hogy csontritkulása van?
Ami a D-hormont illeti, az északiaknak a vérében jobb koncentrációjú "baba" lehet, mint nálunk, mert mesterségesen gazdagítják, ún. dúsítják az ételüket. Az ott fennálló nagy kockázat oka valószínűleg a genetikában rejlik. Meglepődne, hogy az arab országokból származó embereknek rendkívül alacsony a D-hormon szintje, mert fátyolosan járnak, de Ausztráliában is, ahol nagy a félelem a bőrráktól. A kék szem szép, de nem annyira kapcsolódik a csontritkuláshoz. (Nevetés.) Igen, a fehér emberek gyakrabban szenvednek, ennek oka az ágyéki nyak geometriája, de különösen a testtömeg. A rendkívül vékony nők azonban különösen vékonyak és törékenyek.

Miért kapcsolódik a karcsúsághoz?
A rendkívüli karcsúság befolyásolja a szervezet hormonális helyzetét. Például az anorexia nervosa-ban szenvedő nők elveszítik menstruációjukat, és csontjaik 80 éves nők szintjén vannak. Tudjuk, hogy az oszteoporózis a nemi hormonok hiányával jár, és az ösztrogének a zsírszövetben átalakulnak.

Az anorexiások gyakran fiatal nők, még lányok is. A csontanyagcsere abban az életkorban intenzív. Esetükben az oszteoporózis visszafordítható a normál csontsűrűség visszanyerése szempontjából?
Nem vagyok pszichiáter, de azt gondolom, hogy a mentális anorexia az egyik legszörnyűbb betegség. Néhány halálesetet is megtapasztaltam a "mentálison", és a legrosszabb az, hogy szomatikus szempontból valójában teljesen egészséges lányok. Ha daganatos beteged van, elfogadhatod a halálát, de ha valaki egészséges és meghal, csak azért, mert nem tudsz tápanyagot biztosítani neki, az szörnyű. Ha egy ilyen beteg nem jön össze mentálisan, akkor nincs esélyünk meggyógyítani és meggyógyítani a csontjait. Meg kell szereznie a szükséges súlyt ahhoz, hogy a test elegendő ösztrogénnel rendelkezzen, majd elegendő csontsűrűséget építsen fel. Természetesen a mentális anorexia is tápanyaghiány, a csontokra gyakorolt ​​negatív hatás összetett, nem csak a hormonokról szól.

Mely egyéb betegségek vezetnek másodlagos csontritkuláshoz, vagyis olyanhoz, amely nem elsősorban a menopauzához kapcsolódik?
A másodlagos csontritkulás a férfiaknál az összes eset majdnem felét, a nőknél pedig az összes csontritkulás 10–25 százalékát teszi ki. Valójában sok betegség vezet a csont elvékonyodásához - reumás, sok endokrin, gyomor-bélrendszeri, csökkent vesefunkció vagy több gyógyszer mellékhatása. És bizony sokat elfelejtettem sokat megnevezni. A szisztémás kortikoszteroidok, amelyeket a reumatikus betegségek gyulladásának elnyomására adnak, gyakran negatívan hatnak a csontra. Ezek a betegségek önmagukban eleve károsítják a csontot. Kevéssé ismert, hogy az oszteoporózist krónikus szívelégtelenség is okozza. A kezelés alapja ilyen esetekben az alapbetegség kezelése, de gyakran egyszerre kell kezdenünk kezelni a csontokat.

Gyakran előfordul, hogy más szakterületek szakemberei betegeiket densitometriára küldik? Hogy a csontritkulásra gondolnak?
Kellene. A beteget csontvékonyodást okozó betegség miatt kezelő szakembernek a denzitometriára kell irányítania a beteget, és figyelemmel kell kísérnie az eredményt. Ha egy szakorvos oszteoporózist talál egy olyan betegnél, ahol nem számít rá, például egy 30 éves nőnél, akinek normális, rendszeres menstruációs ciklusa van, akkor meg kell keresnie az okát.

Cukorbetegség-járványunk van Szlovákiában, de a világon is. A cukorbetegség egy csontritkulással járó metabolikus betegség?
Intenzíven foglalkozunk ezzel a kérdéssel. A cukorbetegség mindkét típusa az oszteoporózis kockázatának van kitéve, és mindegyik másképp. Még az orvosok sem tudják, hogy míg az első típusú cukorbetegségben a betegek csontsűrűsége több okból is alacsony, addig a második típusban a cukorbetegek paradox módon jó sűrűségűek, de nagyon rossz a csontminőség. Megnövekedett mértékben törnek is. Ezenkívül nem a szokásos helyeken, például az alkaron, a gerincen, a combnyakon törnek meg, hanem a felkaron vagy az elülső lábakon. Tehát nem klasszikus oszteoporotikus törések.

A sűrűség mellett a denzitometrián is láthatja a csont minőségét?
Nem a szokásos denzitometrián. A laboratóriumi vizsgálatok kevéssé fognak mondani, hazánkban nem végeznek ilyen irányú CT és MRI programokat. A csontminőség csak szövettanilag értékelhető jól, ami természetesen nem történik meg a csontritkulás miatt. Van azonban egy speciális program a denzitometria területén, amely a csontminőség bizonyos paramétereit is értékeli. Cukorbetegekben teszteltük, és érdekes eredményeket kaptunk. Természetesen a kezelés alapja a cukorbetegség metabolikus kompenzációja, a kalcium, a D-hormon és adott esetben az ún. az osteoporosis antiporotikus kezelése, amely pozitívan befolyásolja a csontképződés és a veszteség folyamatát.

Amellett, hogy ún a menopauzás nőknél a hormonhiány és a másodlagos csontritkulás által okozott elsődleges csontritkulás, amely egyes betegségekhez és gyógyszerekhez vezet, ún. szenilis csontritkulás. De miért találjuk ki a diagnózist, az nem fiziológiai, hogy az ember bőre vékony és törékeny hetvenéves kora után?
És miért kellene elfogadnunk azt a tényt, hogy az öregedés egészségügyi szövődményekkel jár? Különösen, ha tudjuk, hogyan lépjünk be ezekbe a folyamatokba orvosként? Biztosan nem akarja, hogy 70 éves szülője eltörje a lábát, nem fogja az idős kor természetes következményének tekinteni. Ezenkívül a nők és a férfiak nagy hányada nem szenved csontritkulásban, 90 éves lehet. Csak az életkor előrehaladtával növekszik a kockázat. Az elsődleges csontritkulásban a fő ok a hormonhiány, és időskorban a D-hormon hiánya. Ez azonban összefonódik, mert a hetvenéves kor után is szenvedő betegeknél már 20 éve van ösztrogénhiány. Az elsődleges és a szenilis csontritkulás közötti különbség főleg a csontok anyagcseréjében, kialakulásának és zsugorodásának folyamatában rejlik, amely időskorban kevésbé aktív. Természetesen az oszteoporózis kezelésében figyelembe vesszük a beteg kockázati profilját, gazdasági szempontjait és életkorát.

D-hormonhiányról beszélünk idős korban, de sok fiatal is szenved ettől. Több mint egy évvel ezelőtt írtam a Medirex orvosi intézmény tanulmányának eredményeiről, amely kimutatta, hogy a vizsgált fiatal szlovák nők fele "csecsemő" hiányában szenvedett.
Munkahelyünk részt vett ebben a vizsgálatban, öt szlovák város osteocentrumai voltak. A D-hormon szintjét 25 és 42 év közötti nőknél mértük, azon időszak mellett, amikor a legmagasabbra számítottunk, a nyár vége után. A nők 50% -ában találtunk hiányt a vérben. Ugyanakkor elég, ha a napsugarakat hetente többször is kitesszük a napba, 15-20 percig, akkora, mint egy tenyérnyi bőr, így a szervezet elegendő D-hormont termel.

És mi van a diétával?
Az étrendben viszonylag kevés a "baba", és nincs esély a hiány pótlására a megnövekedett táplálékfogyasztással. Ebben az esetben a kalcium jobb. A D-hormon hiányát gyógyszerek fedezhetik, de ennek 800 nemzetközi egységnyi NE-nek kell lennie. A táplálék-kiegészítőkben, például a multivitaminokban 200 NE "pont" van. A kevesebb kevés.

Az influenza megelőzésével kapcsolatban azonban kevés szó esik a "gyermekről"?
Igen, a D szteroid hormon, nem vitamin, mint sokan gondolják. Számos pozitív hatása van nemcsak a csontra. Immunológiai folyamatokba is bekerül, pozitív hatással van autoimmun betegségekre, onkológiára, szív- és érrendszeri betegségekre, de a cukorbetegségre is.

A D-hormon és különösen a kalcium a halakon kívül főleg tejet és tejtermékeket tartalmaz. Folyamatos vélemények vannak azonban arról, hogy igyunk-e tejet vagy sem, hogy azt csak a borjaknak szánják, hogy a kalcium jobban felszívódik a növényi termékekből. Követi ezeket a táplálkozási vitákat? Mit gondolsz róla?
Nem vagyok táplálkozási szakember, és csak annyit tudok mondani, hogy minden orvosi irányelv a tejből és tejtermékekből származó alapvető kalciumellátásról szól. Ha valaki nem tolerálja a tejet, például laktóz-intoleranciában szenved, akkor helyettesítheti savanyú tejtermékekkel és hasonlókkal. Veszélyes, ha valaki általános intézkedéseket hoz a tejtermékek ellen.

A jelenlegi kezelés csak képes-e lassítani vagy szó szerint visszafordítani az oszteoporózist? Visszaállhat-e a csontritkulásban szenvedő beteg a normális csontsűrűségre, amit a denzitométer megerősít?
Vannak természetesen ilyen megállapítások is. A csontsűrűség azonban csak egy marker, hasonló a vérnyomáshoz. Nem mindenki kap magasabb vérnyomást szükségszerűen szívrohamban vagy agyvérzésben, nem mindenki, aki elvékonyodó csontokkal rendelkezik, megtörik őket. És különösen fontos, hogy a csont ne törjön el.

Prof. MUDr. Juraj Payer, CSc.

1983-ban a pozsonyi Comenius Egyetem orvosi karán, három évvel később belgyógyászaton, később endokrinológián végzett. 1994-ben megszerezte az orvostudomány kandidátusa címet, 1997-ben a második belgyógyászati ​​igazolást és ugyanebben az évben docens lett. 2002 óta a belgyógyász professzora. Nyolc éve vezeti a Károly Egyetem Orvostudományi Karának 5. Belgyógyászati ​​Klinikáját és a pozsonyi Ružinov Egyetemi Kórházat.

Orvosi családból származik, ahol a doktori mesterséget a kard örökli. Az ókori, nagyapa és apa orvosok voltak. Fia plasztikai sebész.

© SZERZŐI JOG FENNTARTVA

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.