A szlovák nyelv rövid szótára
pren. kifejez aki őrülten viselkedik
őrület -és -tiev s., hígítsa. és az őrület -i ž.
1. csak egy k őrült: publ. tehénbetegség a szarvasmarhák agyi idegrendszert érintő betegsége
1. kt. erős mentális rendellenességgel rendelkezik, zavaros, beteg gondolkodású, őrült: š. Férfi;
néz ki, sikít, mint w.;
publ. š-á krava kt. az agy-idegrendszert érintő betegségben szenved
II. őrült m. őrült
megőrülni -i -ľ! nincs doki. telefon hívás.
1. megőrülni (2. jelentése), kitűnni, megőrülni: egy nő megőrült
2. megőrülni (3. jelentése), megőrülni: sh-i megyek a fiúk után
-
A szlovák helyesírás szabályai
őrült gyere. én m.; őrülten acc.; őrület –i ‑í ž.; őrület –a –tiev s.
megőrülni-i -ia -ľ! nincs doki.; megbolondul
Szlovák szótár (1959 - 1968) 1
sajnos, -u ember. r. bázis. a város álnokságára, a szív még hagyta? (Csillag)
őrült, -nca ember. r. őrült ember: Nekünk úgy tűnik, hogy egy őrült levágja a gyermekek fejét. (Al.);
pren. olyan ember, aki cselekedeteivel cselekedeteivel őrültre hasonlít: háborús őrültek, akik az emberiséget egy új háborúba akarják vetni;
Ingyenesen áll majd a vér után szomjazó őrültek ellen. (Lucfenyő)őrület 1, -e, -új nők. r. hígított. őrült nő
1. súlyos mentális rendellenességgel, rendellenes, beteg elmével, zavartan, őrülten: š. Férfi;
úgy néz ki, mint w;
fut, fut, sikít, mint a š. (š-á) nagyon, erősen;spodst. őrült ember. r. őrült;
3. nár. mérgező gombák
● mintha bolond, őrült cselekedetet evett volna;
őrület, nők. r. én őrület, -a, -tiev střed.
1. intellektuális ítélőképesség elvesztése;
őrült ember állapota, vagyona, őrültség, őrültség, bolondság: őrület, őrület rohama;
őrültség fogja el (Fr. King);
vallási š. részeg vallás;
legyen a w-a szélén, legyen közel a w-a-hoz;
kitört benne š. (Tat.);
pren. val vel. háborús düh;šialik, -a ember. r. furcsa elavult. korona (neoplazma gyűrű vagy gyűrű formájában a ló koronacsontján)
megőrülni, -i, -ia, rozk. Nem tehetem. telefon hívás.
1. (kit vagy közvetlenül) megtéveszteni, félrevezetni;
mix: varrtak, ahol tudott (Cal.);
val vel. valaki megígéri (Gab.);
Csak álmodtál. Megőrültél! (Rozs.)2. dil. (kit, mit) elcsábítani, megrészegíteni: A bor bölcs fejei megőrültek. (Kal.)
1. ostoba cselekedetek;
örülni, megőrülni: Haragudott nővéreire. (Va.) Megőrültél, nem? (Egy csapat.)2. (kinek, minek) vágyakozni valakire, valamire (főleg, hogy nagyon szerelmes legyen valakibe): El fogja hinni [Kamilának], hogy Samo nem igazán szereti, és nem fog megőrülni őt már. (Egy csapat.)