nyomtatóval

26.12. 2015 18:00 Az első kereskedelmi 3D nyomtató hamarosan működik a kozmoszban, a termék megrendelhető a Földről.

Friss információk egy gombnyomásra

Adja hozzá a Plus7Days ikont az asztalra

  • Gyorsabb oldalelérés
  • Kényelmesebb cikkek olvasása

Az első 3D nyomtatót a SpaceX magántársaság tulajdonában lévő Dragon automata robotmodul hozta el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Egy éve üzembe helyezték. De sok új dolog történt azóta, és úgy tűnik, hogy a 3D nyomtatás valóban a gyakorlati űrtechnológiák egyikévé válik.

Sikeres tesztelés

2014 októberében a teszt 3D nyomtató működőképes volt a Destiny modulban elhelyezett Microgravity Science Glovebox (MSG) eszközben. Maga az MSG érdekes. Ez egy zárt tér, amelynek térfogata 255 liter, tudományos műszerek telepítésére használják, miközben védi, hogy a belsejébe csak zárt kézi nyílásokon keresztül lehet belépni.

Várható volt, hogy ha a technológia sikeresnek bizonyul, a jövőben nemcsak az ISS, hanem az űrhajók is, amelyek fedélzetén vannak ilyen nyomtatók, képesek önmagukban kinyomtatni a bonyolultabb eszközök szükséges alkatrészeit vagy alkatrészeit, és nem hogy a Földről szállítják őket hozzájuk.

Úgy tűnik, hogy az új technológia egy évig tartó mikrogravitációs környezetben végzett tesztelés után valóban bevált, mivel a NASA-val a projektben leginkább részt vevő Made in Space a közelmúltban partnerségi megállapodást írt alá a Lowe’s hobymarket olcsó lánccal. És mi a projekt tárgya?

Nyomtatás megrendelésre

A Made in Space, az ISS-en már működő tesztnyomtató alapján új kereskedelmi űr 3D nyomtatót hozott létre, kissé bonyolult Additive Manufacturing Facility (AMF) névvel. Rajta lesz a Lowe címke, valamint a rá nyomtatott termékek. Ettől lesz ez a lánc az első, aki az űrben kínálja termékeit.

A nyomtató azon szervezetek és tudományos intézmények számára is elérhető lesz, amelyek új komponenseket és anyagokat szeretnének tesztelni egy adott mikrogravitációs környezetben. Természetesen a NASA és az USA Nemzeti Laboratórium is használni fogja. Ki tudnak nyomtatni néhány alkatrészt és szerszámot, amelyek importálásához egyébként hónapokat kellene várniuk.

A 3D nyomtatót a Földről ellenőrzik az Ames Research Parkban, ahol megtervezik és módosítják az összes Lowe logóval ellátott terméket is. A végleges változatokat elektronikus úton elküldik az ISS-nek, ahol az űrhajósok kinyomtatják őket egy AMF nyomtatóra. Még nem világos, hogy ez a kereskedelmi nyomtató mikor száll be az ISS-be, de ennek 2016 első felében kell lennie.

Olvass tovább:

Perspektívás technológia

A NASA támogatja ezt a kezdeményezést, mert ígéretesnek tartja, mert a 3D-s nyomtatók rétegenként nyomtatják az objektumokat műanyagból, fémből és hosszú távon olyan nyersanyagokból, amelyek például a Holdon vagy a Marson elérhetők. Ez nagymértékben leegyszerűsítené és csökkentené gyarmatosításuk költségeit.

Ezenkívül különféle rakéta- és motoralkatrészeket tesztel, amelyek elméletileg sokkal olcsóbbá válhatnak a 3D-s nyomtatással, sőt 125 000 dolláros jutalmat ajánlott fel egy olyan vállalat számára, amely testre szabhatja a 3D-nyomtatót az űr ételek nyomtatásához.

Ez vad ötletnek tűnhet, de valójában nem lehetetlen projekt. Az első ilyen nyomtatók ma már léteznek, és az egyik fejlesztő céggel a NASA előzetes megállapodást kötött, hogy megpróbálja létrehozni az ISS 3D élelmiszer-nyomtatóját.

Nyomtassa ki a pizzáját

Ez egy texasi Rendszer- és Anyagkutatási Együttműködés (SMRC). Már készített egy ilyen csokoládé nyomtatót, amely azonban viszonylag könnyen oldódó és jól formázható anyag. A NASA olyan nyomtatóra vágyik, amely képes pizza nyomtatására, amely az egyik olyan étel, amelyre az űrhajósok állítólag leginkább panaszkodnak.

Az elv egyszerű, de nehéz lesz megvalósítani és alkalmazkodni a mikrogravitációs környezethez. Először a tésztát egy edényből (toner) viszik fel, miközben az aljzat forró, így azonnal megsül. Más tonerek mártást és esetleg más összetevőket alkalmaznak, amelyek íze a lehető legszorosabban utánozható.

A rendszert fejlesztő vállalat szerint a kereskedelmi célú 3D-s nyomtatók gyártása élelmiszerek számára még mindig a távoli jövő zenéje, valószínűleg csak a következő évtized második felében.