Számú melléklet 1. a változás bejelentésére, ev. sz .: 2019/03239-Z1B
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Lisinopril-ratiopharm 5 mg
Lisinopril-ratiopharm 10 mg
Lisinopril-ratiopharm 20 mg
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Lisinopril-ratiopharm 5 mg
1 tabletta 5,44 mg lizinopril-dihidrátot tartalmaz, ami 5 mg lizinoprilnak felel meg.
Lisinopril-ratiopharm 10 mg
1 tabletta 10,89 mg lizinopril-dihidrátot tartalmaz, ami 10 mg lizinoprilnak felel meg.
Lisinopril-ratiopharm 20 mg
1 tabletta 21,78 mg lizinopril-dihidrátot tartalmaz, ami 20 mg lizinoprilnak felel meg.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Lisinopril-ratiopharm 5 mg
Kerek, mindkét oldalán domború, fehér tabletta, egyik oldalán bemetszéssel.
Lisinopril-ratiopharm 10 mg
Kerek, mindkét oldalán domború, világos rózsaszínű tabletta, egyik oldalán bemetszéssel.
Lisinopril-ratiopharm 20 mg
Kerek, mindkét oldalán domború, rózsaszínű tabletta, egyik oldalán bevágási vonallal.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Magas vérnyomás
Szív elégtelenség
Tüneti szívelégtelenség kezelése.
Akut miokardiális infarktus
Hemodinamikailag stabil beteg rövid távú (6 hetes) kezelése 24 órán belül akut miokardiális infarktus után.
A diabetes mellitus vese szövődményei
Vesebetegség kezelése 2-es típusú diabetes mellitusban és kezdeti nephropathiában szenvedő hipertóniás betegeknél (lásd 5.1 pont).
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A Lisinopril-ratiopharm-ot orálisan kell beadni, egyetlen napi adagban. A többi naponta egyszer alkalmazott gyógyszerhez hasonlóan a Lisinopril-ratiopharm-ot is minden nap körülbelül ugyanabban az időben kell bevenni. Az étel nem befolyásolja a Lisinopril-ratiopharm tabletták felszívódását. Az adagolást a beteg típusától és a vérnyomásválasztól függően kell egyedileg meghatározni (lásd 4.4 pont).
Magas vérnyomás
A Lisinopril-ratiopharm monoterápiában vagy más vérnyomáscsökkentő gyógyszercsoportokkal kombinálva alkalmazható.
Hipertóniában szenvedő betegeknél általában 10 mg kezdő adag ajánlott. Jelentősen aktivált renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerben (különösen renovaszkuláris hipertónia, só- és/vagy folyadékhiány, szívdekompenzáció vagy súlyos hipertónia esetén) a kezdeti adag után túlzott vérnyomásesés léphet fel. Ezért ezeknél a betegeknél 2,5 - 5 mg kezdő dózis ajánlott, a kezelést orvosi felügyelet mellett kezdve. Vesekárosodás esetén alacsonyabb kezdő adagokra van szükség (lásd 1. táblázat).
A szokásos hatékony fenntartó adag naponta egyszer 20 mg. Általánosságban elmondható, hogy ha a kívánt terápiás hatást 2-4 héten belül nem érik el egy adott dózissal, akkor az adag növelhető. Az ellenőrzött klinikai vizsgálatokban alkalmazott maximális hosszú távú dózis 80 mg/nap volt.
6-16 éves gyermekek magas vérnyomásban szenvedő gyermekei számára
Az ajánlott kezdő adag naponta egyszer 2,5 mg a 20 és 50 kg közötti testtömegű betegeknél, és 5 mg naponta egyszer a ≥ 50 kg súlyú betegeknél. Az adagolást egyedileg kell beállítani a maximális napi 20 mg-os dózisig 20 és 50 kg közötti, valamint 40 mg és ≥ 50 kg közötti betegeknél. A 0,61 mg/kg (vagy 40 mg feletti) dózisokat gyermekgyógyászati betegeknél nem vizsgálták (lásd 5.1 pont).
Károsodott vesefunkciójú gyermekeknél mérlegelni kell az alacsonyabb kezdő adagot vagy az adagolási intervallum meghosszabbítását.
Diuretikumokkal kezelt betegek
Tüneti hypotonia léphet fel a Lisinopril-ratiopharm-kezelés megkezdése után. Azok a betegek, akik egyidejűleg diuretikumot kapnak, nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. Ezért óvatosság szükséges azoknál a betegeknél, akiknek só- és/vagy folyadékhiánya lehet. Ha lehetséges, a diuretikumokat 2-3 nappal abba kell hagyni a Lisinopril-ratiopharm-kezelés megkezdése előtt. Magas vérnyomásban szenvedő betegeknél, akiknél a diuretikumokat nem lehet abbahagyni, a Lisinopril-ratiopharm-kezelést 5 mg-os dózisban kell elkezdeni. A vesefunkciót és a vér káliumszintjét ellenőrizni kell. A Lisinopril-ratiopharm következő adagját a vérnyomás-reakciójának megfelelően kell beállítani. Ha vizelethajtó kezelésre van szükség, azt újra lehet kezdeni (lásd 4.3, 4.4, 4.5 és 5.1 pont).
Az adag módosítása vesekárosodás esetén
Vesekárosodásban szenvedő betegeknél az adagolást a kreatinin-clearance-nek megfelelően kell beállítani, amint azt a Tab. 1.
Az adag módosítása vesekárosodásban szenvedő betegeknél
| Kreatinin-clearance (ml/perc) | Kezdeti adag (mg/nap) |
| Kevesebb mint 10 ml/perc (beleértve a dialízisben szenvedő betegeket) 10 - 30 ml/perc 31 - 80 ml/perc | 2,5 mg * 2,5 - 5 mg 5-10 mg |
* Az adagot és/vagy az adagolás gyakoriságát a vérnyomás-reakciónak megfelelően kell beállítani.
Az adagot felfelé lehet titrálni a vérnyomás szabályozásáig, vagy a maximális napi 40 mg-os dózisig.
Szív elégtelenség
Tüneti szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a Lisinopril-ratiopharm-ot diuretikumok, és ha indokolt, digoxin vagy béta-blokkolók kiegészítő terápiájaként kell alkalmazni. A Lisinopril-ratiopharm kezelést napi egyszeri 2,5 mg kezdő dózissal kell elkezdeni, orvosi felügyelet mellett, a vérnyomásra gyakorolt kezdeti hatás felmérése érdekében. A Lisinopril-ratiopharm adagját növelni kell:
- o legfeljebb 10 mg-os lépések,
- legalább 2 hetes időközönként,
- a legmagasabb, beteg által tolerált dózisig, legfeljebb napi 35 mg-ig.
Az adagolás kiigazításának az egyes betegek klinikai válaszán kell alapulnia. Azok a betegek, akiknél a legnagyobb a tüneti hipotenzió kockázata, pl. Sóhiányos vagy hyponatraemiás vagy anélkül, hipovolaemiás vagy masszív diuretikum-kezelésben részesülő betegeknél ezeket a körülményeket lehetőség szerint korrigálni kell, mielőtt a Lisinopril-ratiopharm-ot megkezdik. A vesefunkciót és a szérum káliumszintjét ellenőrizni kell (lásd 4.4 pont).
Akut miokardiális infarktus
A betegeknek megfelelő, általánosan ajánlott kezelést kell kapniuk, mint például trombolitikumok, acetilszalicilsav és béta-blokkolók. Intravénás vagy transzdermális nitroglicerin is használható velük.
Kezdeti adag (az infarktus utáni első három nap)
A Lisinopril-ratiopharm kezelést a tünetek megjelenésétől számított 24 órán belül meg lehet kezdeni. A kezelést nem szabad elkezdeni, ha a szisztolés vérnyomás 100 Hgmm alatt van. A Lisinopril-ratiopharm első adagja 5 mg szájon át, majd 5 mg 24 óra elteltével, 10 mg 48 óra elteltével, majd 10 mg naponta egyszer. Alacsony szisztolés vérnyomásban (120 Hgmm vagy kevesebb) szenvedő betegeknek alacsonyabb, 2,5 mg-os dózisokat kell kapniuk orálisan a kiinduláskor vagy az infarktus utáni első három napon (lásd 4.4 pont).
Vesekárosodás esetén (a kreatinin-clearance folytatódott (lásd 4.2 pont)).
A diabetes mellitus vese szövődményei
2-es típusú diabetes mellitusban és kezdeti nephropathiában szenvedő magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a Lisinopril-ratiopharm adagja napi egyszer 10 mg. Az adag naponta egyszer 20 mg-ra emelhető, ha szükséges a 90 mmHg alatti stabil diasztolés vérnyomás eléréséhez.
Vesekárosodás esetén (a 6 éves kreatinin-clearance korlátozott, és nincsenek tapasztalatok más indikációkkal kapcsolatban (lásd 5.1 pont). A lisinopril alkalmazása egyéb indikációkban, például magas vérnyomásban szenvedő gyermekeknél.
A lisinoprilt nem szabad 6 év alatti gyermekeknél vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő gyermekeknél (GFR 2) alkalmazni (lásd 5.2 pont).
Alkalmazása időseknél
A klinikai vizsgálatokban az életkor miatt nem figyeltek meg változásokat a hatékonyságban és a biztonságosságban. Ha az idősebb életkor csökkent vesefunkcióval jár, a kezdő adagot a Tab. 1. Ezt követően az adagot a kezelésre adott vérnyomás-reakciónak megfelelően kell beállítani.
Használata vesetranszplantált betegeknél
Nincs tapasztalat a Lisinopril-ratiopharm adagolásáról nemrégiben vesetranszplantált betegeknél. Ezért a Lisinopril-ratiopharm kezelés nem ajánlott.
4.3 Ellenjavallatok
- Túlérzékenység a lizinoprillal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal vagy bármely angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlóval szemben.
- A korábbi ACE-gátló kezeléssel összefüggő angioneurotikus ödéma története.
- Örökletes vagy angioneurotikus ödéma.
- A terhesség második és harmadik trimesztere (lásd 4.4 és 4.6 pont).
- A lisinopril és az aliszkirentartalmú gyógyszerek egyidejű alkalmazása ellenjavallt diabetes mellitusban vagy vesekárosodásban szenvedő betegeknél (GFR 2) (lásd 4.5 és 5.1 pont).
- Egyidejű kezelés sacubitril/valsartan-nal. A lisinopril-kezelést nem szabad korábban megkezdeni, mint 36 órával az utolsó sacubitrile/valsartan adag után (lásd 4.4 és 4.5 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) kettős gátlása
Az ACE-gátlók, az angiotenzin II-receptor blokkolók vagy az aliszkiren egyidejű alkalmazása növeli a hipotenzió, a hiperkalémia és a vesekárosodás (beleértve az akut veseelégtelenséget) kockázatát. Ezért a RAAS kettős gátlása ACE-gátlók, angiotenzin II receptor blokkolók vagy aliszkiren együttes alkalmazásával nem ajánlott (lásd 4.5 és 5.1 pont).
Ha a kettős gátlásos kezelést feltétlenül szükségesnek tartják, akkor azt csak szakember felügyelete mellett szabad beadni, és ellenőrizni kell a beteg gyakori és következetes vesefunkciójának, elektrolitjainak és vérnyomásának ellenőrzését.
Az ACE-gátlókat és az angiotenzin II-receptor blokkolókat nem szabad egyidejűleg alkalmazni diabéteszes nephropathiában szenvedő betegeknél.
A komplikáció nélküli magas vérnyomásban szenvedő betegeknél ritkán fordul elő tüneti hipotenzió. A lisinoprillal kezelt hipertóniás betegek között a hipotenzió nagyobb eséllyel fordul elő azoknál a betegeknél, akiknél folyadékhiány van, pl. diuretikus terápia, diétás sókorlátozás, dialízis, hasmenés vagy hányás, vagy súlyos reninfüggő magas vérnyomásban szenvedő betegeknél (lásd 4.5 és 4.8 pont). Tüneti hipotenziót figyeltek meg szívelégtelenségben és veseelégtelenségben szenvedő betegeknél vagy anélkül. Ez nagy valószínűséggel súlyosabb szívelégtelenségben szenvedő betegeknél fordul elő, ami nagy dózisú hurokdiuretikumok, hyponatraemia vagy veseelégtelenség alkalmazását tükrözi. A tüneti hipotenzió fokozott kockázatának kitett betegeknél a kezelés megkezdését és az adag módosítását szorosan figyelemmel kell kísérni. Ez vonatkozik ischaemiás szívbetegségben vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegekre is, akiknél a túlzott vérnyomásesés myocardialis infarktusot vagy cerebrovascularis balesetet eredményezhet.
Ha hipotenzió lép fel, a beteget fekvő helyzetbe kell helyezni, és ha szükséges, sóoldat infúziót kell adni neki. A kezelésre adott átmeneti hipotenzió nem ellenjavallat további dózisok beadására, amelyek általában problémamentesen adhatók, amikor a vérnyomás emelkedik a folyadékpótlás után.
Néhány szívelégtelenségben szenvedő, normál vagy alacsony vérnyomásban szenvedő beteg vérnyomása tovább csökkenhet a lizinopril-kezelés alatt. Ez a hatás várható, és általában nem indokolja a kezelés abbahagyását. Ha a hipotenzió tünetessé válik, szükség lehet az adag csökkentésére vagy a lisinopril-kezelés leállítására.
Hipotenzió akut miokardiális infarktusban
A lisinopril-kezelést nem szabad akut miokardiális infarktusban szenvedő betegeknél megkezdeni, akiknél az értágítókkal végzett kezelés után további súlyos haemodinamikai károsodás áll fenn. Ezek olyan betegek, akiknek szisztolés vérnyomása 100 Hgmm vagy annál kisebb, és kardiogén sokkban szenvedő betegek. A szívinfarktus utáni első három napon az adagot csökkenteni kell, ha a szisztolés vérnyomás 120 Hgmm vagy kevesebb. A fenntartó adagokat 5 mg-ra vagy ideiglenesen 2,5 mg-ra kell csökkenteni, ha a szisztolés vérnyomás 100 Hgmm vagy kevesebb. Ha a hipotenzió továbbra is fennáll (a szisztolés vérnyomás kevesebb mint 90 Hgmm több mint 1 órán át), a lisinopril-kezelést abba kell hagyni.
Aorta- és mitrális stenosis/hipertrófiás kardiomiopátia
A többi ACE-gátlóhoz hasonlóan a lisinoprilt is körültekintően kell alkalmazni a mitrális szelep szűkületében és a bal kamrai kiáramlás elzáródásában szenvedő betegeknél, például aorta szűkületben vagy hipertrófiás kardiomiopátiában.
Vesekárosodás
Vesekárosodás esetén (kreatinin-clearance 2. 0,1–0,2 mg/kg dózis esetén a lizinopril egyensúlyi állapotú csúcskoncentrációja plazmában 6 órán belül elérhető. A vizelet tartalma alapján a felszívódás mértéke körülbelül 28% volt. AUC és Cmax értékek Gyermekeknél ebben a vizsgálatban megegyeztek a felnőtt betegeknél kapottakkal.
5.3 A preklinikai biztonságossági adatok
A farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási és rákkeltő hatások hagyományos preklinikai adatai nem mutatnak különleges veszélyt az emberre.
Kimutatták, hogy az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorok, mint osztály, káros hatással vannak a késői magzati fejlődésre, magzati halálhoz és veleszületett rendellenességekhez vezetnek, különösen a koponyát érintve. Fetotoxicitást, intrauterin növekedési retardációt és tartós artériás ductust is jelentettek. Úgy gondolják, hogy ezek a fejlődési rendellenességek részben az ACE-gátlók magzati renin-angiotenzin rendszerre gyakorolt közvetlen hatásának, részben az anyai hipotenzió ischaemiának, a fetoplacentális véráramlás csökkenésének, a magzat oxigénellátásának és tápanyagainak csökkenésének köszönhetők.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Lisinopril-ratiopharm 5 mg
kétbázisú kalcium-foszfát-dihidrát
előzselatinizált kukoricakeményítő
kroszkarmellóz-nátrium
Lisinopril-ratiopharm 10 mg/20 mg
kétbázisú kalcium-foszfát-dihidrát
előzselatinizált kukoricakeményítő
kroszkarmellóz-nátrium
vörös vas-oxid E172
fekete vas-oxid E172
sárga vas-oxid E172
6.2 Inkompatibilitások
Nincsenek rögzítve.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási körülményeket.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
PVC/Al buborékcsomagolás, betegtájékoztató.
PP palack és LDPE-kupak szilikon géllel, szárítószerként, írásos információk a felhasználó számára.
Lisinopril-ratiopharm 5 mg
1, 14, 20, 28, 30, 30 x 1, 50, 56, 60, 98, 100, 100 x 1, 400 (10 x 40) és 500 tabletta buborékcsomagolásban.
Üveg 100 és 250 tabletta.
Lisinopril-ratiopharm 10 mg
1, 14, 28, 30, 30 x 1, 50, 98, 100, 100 x 1, 400 (10 x 40) tablettát tartalmazó buborékcsomagolás.
Üveg 100 és 250 tabletta.
Lisinopril-ratiopharm 20 mg
1, 14, 28, 30, 30 x 1, 50, 56, 60, 98, 100, 100 x 1, 400 (10 x 40) és 500 tablettát tartalmazó buborékcsomagolás.
Üveg 100 és 250 tabletta.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb kezelés
Nincsenek külön követelmények.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
89079 Ulm, Németország
8. REGISZTRÁCIÓS SZÁMOK
Lisinopril-ratiopharm 5 mg: 58/0018/02-S
Lisinopril-ratiopharm 10 mg: 58/0019/02-S
Lisinopril-ratiopharm 20 mg: 58/0020/02-S
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY/MEGÚJÍTÁS DÁTUMA
Az első regisztráció időpontja: 2002. március 3
Az utolsó megújítás dátuma: 2008. április 14