lásd pont

AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

STELARA 45 mg oldatos injekció előretöltött fecskendőben

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Minden előretöltött fecskendő 45 mg ustekinumabot tartalmaz 0,5 ml-ben.

Az usztekinumab egy teljesen humán interleukin (IL) -12/23 elleni monoklonális antitest, amelyet egér myeloma sejtvonalakban rekombináns DNS technológiával állítanak elő.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció (injekció).

Az oldat tiszta vagy enyhén opálos, színtelen vagy halványsárga.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A STELARA mérsékelt vagy súlyos fokális pikkelysömör kezelésére javallt olyan felnőtt betegeknél, akik más szisztémás terápiákkal, köztük ciklosporinnal, metotrexáttal (MTX) vagy PUVA-val (psolaren és ultraibolya A) nem kaptak klinikai választ vagy reagálnak erre. Ellenjavallt vagy intoleráns ( lásd az 5.1. szakaszt).

Focalis pikkelysömör gyermekbetegekben

A STELARA mérsékelt vagy súlyos fokális pikkelysömör kezelésére javallt 12 éves vagy annál idősebb serdülőknél, akiknél nem megfelelő a kontroll vagy intoleráns más szisztémás terápia vagy fototerápia (lásd 5.1 pont).

Psoriatic arthritis (PsA)

A STELARA önmagában vagy MTX-sel kombinálva aktív pszoriázisos ízületi gyulladás kezelésére javallt felnőtt betegeknél, ha nem volt megfelelő válasz a korábbi, nem betegség-módosító antireumatikus gyógyszerrel (DMARD) végzett nem biológiai kezelésre (lásd 5.1 pont).

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

A STELARA a pikkelysömör vagy a pikkelysömör ízületi gyulladásának diagnosztizálásában és kezelésében jártas orvos irányítása és felügyelete alatt használható.

A STELARY ajánlott adagja 45 mg kezdő adag szubkután, majd 45 hetes dózis 4 hét múlva, majd 12 hetente.

Meg kell fontolni a terápia abbahagyását azoknál a betegeknél, akik 28 hét kezelés után nem reagálnak klinikailag.

100 kg feletti testsúlyú betegek

A 100 kg-nál nagyobb testtömegű betegek kezdeti 90 mg-os dózist kapnak szubkután, majd 4 hét múlva 90 mg-os dózist, majd 12 hetente. A 45 mg-os dózis szintén hatásosnak bizonyult ezeknél a betegeknél. Ennek ellenére a 90 mg-os adag hatékonyabb volt (lásd 5.1. Szakasz, 4. táblázat).

Psoriatic arthritis (PsA)

A STELARY ajánlott adagja 45 mg kezdeti dózis szubkután, amelyet 45 hetes dózis követ, 4 héttel később, majd 12 hetente. 100 kg-nál nagyobb testtömegű betegeknél 90 mg-os adag alkalmazható.

Meg kell fontolni a kezelés abbahagyását azoknál a betegeknél, akik a 28. hétig nem reagálnak a kezelésre.

Idős betegek (≥ 65 év)

Idős betegeknél nincs szükség az adag módosítására (lásd 4.4 pont).

Vese- és májkárosodás

A STELARY alkalmazását ebben a betegcsoportban nem vizsgálták. Adagolási javaslatok nem adhatók.

A STELARY biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem igazolták.

Fókuszos pikkelysömör gyermek (12 éves és idősebb) betegeknél

A STELARY testtömeg alapján javasolt adagját az alábbiakban adjuk meg (1. és 2. táblázat). A STELARA-t a 0. és a 4. héten, majd 12 hetente kell beadni.

1. táblázat: A STELARY ajánlott adagja pikkelysömörhöz gyermekgyógyászati ​​betegeknél

Testtömeg az adagolás idején

Ajánlott adag

és Az injekciós térfogat (ml) kiszámításához a betegeknél (a vizsgálati populáció 5% -a) egyidejűleg kezelték ezeket a gyógyszereket a vizsgálat időtartamának legalább 90% -áig. Pszoriázisos ízületi gyulladásban szenvedő betegeknél az MTX, az NSAID-ok és az orális kortikoszteroidok egyidejű alkalmazása vagy az anti-TNFα-szerek előzetes expozíciója nem befolyásolta az ustekinumab farmakokinetikáját.

Az in vitro vizsgálat eredményei nem mutatják az adag módosításának szükségességét egyidejűleg CYP450 szubsztrátokat kapó betegeknél (lásd 5.2 pont).

A pikkelysömörben végzett vizsgálatok nem értékelték a STELARY biztonságosságát és hatékonyságát immunszuppresszánsokkal kombinálva, beleértve a biológiai vagy a fototerápiát. Pszoriázisos ízületi gyulladással végzett vizsgálatokban az MTX együttes alkalmazása nem befolyásolta a STELARY biztonságosságát vagy hatásosságát (lásd 4.4 pont).

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes nők

A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a kezelés alatt és a kezelés után legfeljebb 15 hétig.

Nincs megfelelő adat az ustekinumab terhes nőkön történő alkalmazásáról. Az állatkísérletek nem utalnak közvetlen vagy közvetett káros hatásokra a terhesség, az embrionális/magzati fejlődés, a szülés vagy a szülés utáni fejlődés szempontjából (lásd 5.3). Biztonsági okokból a STELARA alkalmazása terhesség alatt nem ajánlott.

Nem ismert, hogy az usztekinumab kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Állatkísérletek kimutatták, hogy kis mennyiségben kiválasztódnak az anyatejbe. Nem ismert, hogy az ustekinumab felszívódik-e szisztémásan lenyelés után. A csecsemőknél az ustekinumab által kiváltott mellékhatások lehetősége miatt el kell dönteni, hogy a kezelés ideje alatt és a kezelés után 15 hétig abbahagyják-e a laktációt, vagy abbahagyják-e a STELARA terápiát, figyelembe véve a laktáció gyermekre gyakorolt ​​előnyeit és a terápia előnyeit. a betegnek.

Az ustekinumab emberi termékenységre gyakorolt ​​hatását nem vizsgálták (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Stelara nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonsági profil összefoglalása

Felnőtteknél az ustekinumabbal végzett klinikai vizsgálatok kontrollált periódusainak leggyakoribb (> 5%) mellékhatásai az orrgarat-gyulladás, a fejfájás és a felső légúti fertőzések voltak. Általában könnyűnek tartották őket, és nem igényelték a kezelés megszakítását a vizsgálat során. A STELARA esetében jelentett legsúlyosabb mellékhatás egy súlyos túlérzékenységi reakció, beleértve az anafilaxiát is (lásd 4.4 pont).

A mellékhatások felsorolása a táblázatokban

Az alábbi biztonsági adatok az ustekinumab expozíciót tükrözik felnőtteknél 7 kontrollált II. És III. Fázisú vizsgálatban, amelyekben 1355 pikkelysömörben és/vagy pszoriázisos ízületi gyulladásban szenvedő beteg vett részt, köztük 3256 legalább 6 hónapos, 1482 legalább 6 hónapig kitett beteg. 838 beteg, legalább 5 évig tartó expozícióval.

Táblázat A 3. ábra felsorolja a pikkelysömör és a pikkelysömör ízületi gyulladásában végzett klinikai vizsgálatok során felmerült mellékhatásokat, valamint a forgalomba hozatalt követően tapasztalt mellékhatásokat. A mellékhatások szervrendszerenként és gyakoriság szerint vannak felsorolva az alábbi megegyezés szerint: Nagyon gyakori (≥ 1/10), Gyakori (≥ 1/100 és 100 kg)

Válasz PASI 75 N (%)

2. pikkelysömör vizsgálata

A randomizált betegek száma

Válasz PASI 50 N (%)

Válasz PASI 75 N (%)

Válasz PASI 90 N (%)

Tisztított PGAb vagy minimum N (%)

≤ 100 kg tömegű betegek száma

Válasz PASI 75 N (%)

100 kg feletti testtömegű betegek száma

Válasz PASI 75 N (%)

Válasz PASI 75 N (%)

Válasz ACR 20, N (%)

≥ 3% BSAd-s betegek száma

Válasz PASI 75, N (%)

és p 100 kg körülbelül 55% -kal magasabb volt, mint a legfeljebb 100 kg-os betegek. A 100 kg-nál nagyobb testtömegű betegek átlagos V/F értéke körülbelül 37% -kal magasabb, mint a legfeljebb 100 kg-os betegeké. Az ustekinumab átlagos minimális szérumkoncentrációja a túlsúlyos betegeknél (> 100 kg) a 90 mg-os csoportban összehasonlítható volt az alacsonyabb testsúlyú betegeknél (≤ 100 kg) a 45 mg-os csoportban. Hasonló eredményeket kaptak egy megerősítő populációs farmakokinetikai elemzésben, a pikkelysömör ízületi gyulladásban szenvedő betegek adatait felhasználva.

Speciális betegcsoportok

Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegekről nincsenek farmakokinetikai adatok.

Idős betegeknél nem végeztek speciális vizsgálatokat.

Az ustekinumab farmakokinetikája általában összehasonlítható volt ázsiai és nem ázsiai származású, pszoriázisos betegek között.

A populáció farmakokinetikai elemzésében nem figyelték meg a dohány vagy az alkohol hatását az ustekinumab farmakokinetikájára.

Az ajánlott testsúly-alapú dózissal kezelt 12–17 éves, pikkelysömörben szenvedő gyermekgyógyászati ​​betegeknél az ustekinumab szérumkoncentrációja általában összehasonlítható volt a felnőtt adaggal kezelt felnőtt pszoriázisos populációval, míg az ajánlott testsúly felével kezelt pszoriázisos pácienseknél Az ustekinumab szérumszint általában alacsonyabb, mint a felnőtteké.

A CYP450 enzimek szabályozása

Az IL-12 vagy IL-23 hatásait a CYP450 enzimek szabályozására emberi hepatocitákon végzett in vitro vizsgálat során értékelték, amely megmutatta, hogy az IL-12 és/vagy IL-23 szérumkoncentrációban 10 ng/ml nem változtatta meg a humán CYP450 enzimek (CYP1A2, 2B6, 2C9, 2C19, 2D6 vagy 3A4 aktivitása, lásd 4.5 pont).

5.3 A preklinikai biztonságossági adatok

A preklinikai adatok az ismételt dózisú toxicitás, a fejlődési és a reproduktív toxicitás, beleértve a farmakológiai biztonságosságot is, hagyományos vizsgálatok alapján nem jelentenek különleges veszélyt az emberre. A makákókon végzett fejlődési és reproduktív toxicitási vizsgálatok során nem figyeltek meg káros hatásokat a hím termékenységre, veleszületett rendellenességekre vagy fejlődési toxicitásra. Ezenkívül nem figyeltek meg káros hatást a női termékenységre az IL-12/23 analóg antitest alkalmazásával egerekben.

Az állatkísérletek dózisszintje körülbelül 45-szer magasabb volt, mint a pikkelysömörben szenvedő betegeknél alkalmazandó legmagasabb egyenértékű dózis, és a kapott majmok maximális szérumkoncentrációja több mint 100-szor magasabb volt, mint az embereknél.

Az ustekinumabbal karcinogenitási vizsgálatokat nem végeztek, mivel rágcsálókban nem volt megfelelő rágcsáló IL-12/23 p40 antitest modell.