Áttekintés. A spontán vizeletürítés, más néven vizeletinkontinencia, számos betegséghez társulhat. A hólyag tágulásához kapcsolódhatnak. Ezek azonban gyakran neurológiai jellegűek. Az inkontinencia típusának együttdöntése az, ahol
2004. október 29., 12:44, Primar.sme.sk
Áttekintés
A spontán vizeletürítés, más néven vizeletinkontinencia, számos betegséghez társulhat. A hólyag tágulásához kapcsolódhatnak. Ezek azonban gyakran neurológiai jellegűek. Az inkontinencia típusa szempontjából döntő az a hely, ahol a neurológiai károsodás található. A húgyhólyagnyomást és a vizeletkiáramlást mérő vizsgálatok döntő adatokat szolgáltatnak a vizeletinkontinencia diagnosztizálásához.
Az inkontinencia formájának megkülönböztetésénél fontos, hogy a vizeletürítés után mennyi vizelet maradjon a hólyagban, legyen-e vizelési inger vagy sem, és a vizelet tudatosan felszabadulhat-e. A fennmaradó vizelet mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni az esetleges szövődmények, például a hólyag gyulladásának elkerülése érdekében. A katéterek lehetnek bizonyos eszközök. Ha a húgycső záródásának gyengesége gyakran a húgycső és a hólyag közötti szög megnövekedéséből adódik, amint ez gyakran előfordul például alacsonyabb méhű idősebb nőknél. Ezután az operatív korrekció jöhet szóba.
A húgyhólyag feszültségét és a hólyag elzáródását befolyásoló gyógyszereket a vizeletinkontinencia egyes formáiban alkalmazzák. Vannak azonban elektromos készülékek is a hólyag stimulálására, amelyekkel az áldozat vizelhet, hogy "megnyomja a gombot".
Meghatározás/alapvető információk
A vizeletinkontinencia a vizelet visszatartásának képtelensége. A vizelet inkontinencia a vizelet viselkedése alapján fel van osztva vizelet inkontinencia és vizelet inkontinencia. A Nemzetközi Kontinencia Társaság (ICS) ezért megkülönbözteti a stressz inkontinenciát a késztetés-inkontinenciától ("nyomás, késztetés"), könnyebb esetekben érzékeny hólyagnak is nevezik.
A sürgős vizeletinkontinencia tovább osztható motoros és érzékszervi inkontinencia, attól függően, hogy az ellátó vagy a kisülő idegek érintettek-e. A reflexes vizeletinkontinencia ("automatikus hólyag") szintén felismerhető az inkontinencia egyik formájaként, amelyet neurológiai károsodások okoznak. Végül a hólyag autonóm marad, ami vizeléshez vezethet. Néhány könyvben megtalálható egy kép a "nyugodt hólyagról" is, amelyet agykárosodás okoz.
Okoz
Stressz inkontinencia
A stressz inkontinenciát mindig az állat gyengesége szabja meg. Ritka okok a születési rendellenességek.
A nőgyógyászati változások, amelyek a hólyag és a húgycső közötti szög növekedéséhez vezetnek, szintén a stressz inkontinencia okai. Ez például az idősebb nőknél fordul elő, akiknél az ínszalag rögzítése már nem képes fenntartani a méh súlyát. A méh csökkenésével a húgycső és a hólyag közötti szög megnő, ami növeli a vizelet öntudatlan távozásának esélyét. A hólyag csökkenése a stressz inkontinencia oka is lehet.
Sürgős vizeletinkontinencia
Az irritábilis hólyag és a sürgős vizeletinkontinencia okai a hólyag kapacitásának funkcionális vagy ritkábban anatómiai csökkenése. Ennek oka lehet, hogy a hólyag már nem tágulhat. A húgycső lezárásának mechanizmusa azonban fennmarad. Különbséget tesznek a tünetek és a nem egyértelmű eredetű okok között. A tüneti rendellenességek közé tartoznak azok a folyamatok, amelyek kezdetben irritáció útján korlátozzák a hólyag működését, később pedig krónikus hatással tartós anatómiai változásokhoz vezethetnek a hólyagban. Ezek a helyi zavaró tényezők közé tartoznak a hólyagfertőzések, húgyúti kövek, húgyhólyag szűkületek, daganatok, hormonális rendellenességek és mindenféle gyulladásos folyamatok.
Fényvisszaverő, autonóm hólyag
A vizelésért felelős neurológiai központ, más néven vizeletürítési központ, a gerincvelőben fekszik, körülbelül a csípő szintjén. Ha a gerincvelő sérülése e központ felett helyezkedik el, a hólyagfázis kissé megbénulása után reflexes hólyag lép fel.
Ha az autonóm idegrendszer a vizeletürítés közepe alatt megsérül, vagy az autonóm idegrendszerből a hólyagba vezető idegek megsérülnek, később bekövetkezik a részletesebben kezelt autonóm hólyag.
Az elsődleges neurológiai betegségek, amelyek az agy vagy a gerinc károsodásához, valamint a húgyhólyagot "ellátó" idegek sérüléséhez vezetnek, szintén a húgyhólyag működésének zavaraihoz vezetnek. Bár az érzékeny perifériás idegek és a gerincvelő hátsó gyökerei megsérültek, van egy úgynevezett túlfolyó hólyag, amelyet a vizelés utáni nagy mennyiségű maradék vizelet jellemez, mert az agy nincs tájékoztatva a a hólyag.
Gyakoriság, előfordulás
Németországban 6,6 millió embert érint a vizeletinkontinencia. Hat betegből azonban csak négy fordul orvoshoz. Azonban a vizelet visszatartásának képtelensége 5 éves korig megfelel a normális fejlődésnek, és enurézisnek (éjszakai vizelés) hívják. Az inkontinencia a neurológiai betegségekben különösen gyakran fordul elő a Parkinson-kór, a cukorbetegség és a stroke, valamint az agydaganatok, az agyi érrendszeri változások és a gerincvelő betegségei esetén. Az eszméletlen éjszakai vizelés többek között az epilepsziás rohamok tünete lehet. Ezzel szemben az érzékeny perifériás idegek károsodása, amely túlcsorduló hólyagot okoz, gyakran diabetes mellitusban és szifiliszben jelentkezik.
A stressz inkontinencia viszont általában csak súlyos terhek emelésekor fordul elő, nyugalmi helyzetben csak ritkán. Ezért a kötőszövet stressz inkontinencia általi terhelése miatt az idősebb, gyakran szülő nők, nagy testtömegűek.
A leggyakoribb neurogén hólyag-rendellenesség egy "laza" hólyag, amely agykárosodással jár, egy reflexes hólyag, amelyet automatikus vagy denervált hólyagnak is neveznek. A keresztirányú gerincvelő elváltozás miatti bénulás, amely a későbbiekben részletesebben leírt "gyenge hólyaghoz" vezet, viszonylag ritka. Gyakrabban fordul elő a gerincvelő elváltozásai miatti hiányos bénulás, amely gyengített hólyagizom-összehúzódásokhoz vezet.
A hólyag enyhe bénulása neurológiai betegségek esetén is előfordulhat, amelyek befolyásolják a gerincvelőből az ideg kilépésének helyeit. Ide tartoznak a gyermekbénulás és a herpesz zoster. Meg kell még említeni, hogy az összes vizeletinkontinencia 90% -a megszerzett, és csak 10% -a veleszületett.
Tünetek
A vizeletinkontinencia általában abban áll, hogy képtelen az ellenőrzött vizeletürítés. Stressz inkontinenciában szenvedő embereknél passzívan, azaz aktív hólyagvisszahúzódás nélkül és öntudatlanul szivárognak ki a vizeletből. Ez folyamatosan előfordulhat, de általában csak akkor, ha hirtelen megemelkedik a hasi nyomás, például köhögés, nevetés vagy tüsszentés. Jellemző jellemzője, hogy a stressz inkontinencia nem jár vizelési ingerrel. A betegség súlyosságának három fokát lehet megkülönböztetni, attól függően, hogy a vizeletszivárgás csak az erős hasi nyomás következtében következik be, például nehéz terhek hordozása során, könnyű tevékenységek során, például járás és ülés közben, vagy fekvéskor szivárog-e a vizelet.
A sürgető vizeletinkontinencia, ellentétben a stressz inkontinenciával, a vizelési inger erős érzésében nyilvánul meg. A hólyag csökkent kapacitása miatt az érintettnek gyakran vizelnie kell. A vizelet tudatos visszatartása ellenére a vizelet szivároghat. A késztetés inkontinencia enyhe formájával, irritáló/érzékeny hólyaggal a késztetés még mindig elnyomható.
Autonóm hólyag esetén vizeletretenció léphet fel. Emiatt a hólyag túlságosan tágul. Bizonyos reflexesemények esetén a hólyagizmok összehúzódási hullámai növekvő nyomással jelentkeznek a hólyagban. Kis mennyiségű vizelet szivárgása nem akadályozható meg. Vizelés után azonban sok maradék vizelet marad a hólyagban. Ha az autonóm hólyag oka neurológiai károsodás, akkor a neurológiai kudarc a károsodás tünete lehet. Például a vizeletürítési központ alatti meghibásodás az autonóm hólyag mellett úgynevezett "lovas érzéstelenítéshez" vezet. Csökkenti a comb belsejében lévő bőr érzékenységét.
Reflexes hólyaggal más a helyzet. Egy bizonyos mennyiségű vizeletből a hólyag kivonul, és a vizelet öntudatlanul távozik. Ezenkívül a teljes bénulás egy haránt gerincvelő elváltozás jelenlétében képtelenséghez vezet a hólyagállat irányításához. A vizeletürítés a reflexes hólyagban szenvedő betegeknél tompa "állj és menj" útján történik. Ezt szakaszos vizeletürítésnek nevezik, és a hólyag falának és a hólyag záróizomzatának feszültségének egyensúlyhiányával jár. Az inkontinencia fázisait az inkontinencia fázisai szakítják meg. A fogyatékossággal élő emberek nem érzik a vizelési késztetést, és nem tudnak vizelni tudatosan. Vizelés után kevés hólyag van a hólyagban. A reflex hólyagot a gerincvelő sérülésének akut stádiumában a hólyag enyhe bénulása előzi meg, amely a túlzott nyújtás és az ebből eredő anatómiai változások következtében maradandó károsodáshoz vezethet. De még a fent említett folyó hólyag esetén is csak kis mennyiségű vizelet szabadul ki.
Diagnózis
A beteg kórtörténete mellett cystoflowmetriát is alkalmaznak a stressz inkontinencia diagnosztizálására. Ebben az áramlásmérésben az érintett személynek köhögnie vagy nyomulnia kell, hogy provokálja a passzív vizeletszivárgást. Néha elég csak felkelni vagy leülni, hogy egy csepp szivárgás, szélsőséges esetben vizeletfolyás is keletkezzen. Az az idő, amelytől kezdve a vizelési inger érezhető, a normális tartományba esik. Néhány sürgős húgyhólyaggal ellentétben a hólyag tágulata is normális. Ezenkívül radiológiai módszereket alkalmaznak a hólyag esetleges csökkenésének kimutatására. Ezenkívül meg lehet mérni azt a nyomást, amelynél a húgycső záróizom bezárul.
Ha a tüneti okokat kizárják, a vizelet áramlási sebességét, valamint a hólyagnyomást mérik a késztetés inkontinencia során. A motor és a hólyag érzékelőit is megvizsgálják. A beteg vizelési ingerről számol be, bár a hólyag majdnem tele van. Két megállapítás található. Motoros sürgős inkontinencia, amelyet az jellemez, hogy a hólyag még alacsony töltés mellett is elkezd összehúzódni. Ezt tovább kiválthatja köhögés, áthelyezés vagy megfázás.
Az érzékszervi inkontinencia korai és fokozott vizelési ingerrel jár. Ellenkező esetben a vizelet mindkét formában hibák nélkül távozik.
A szív EKG-jéhez hasonlóan az izomstimulációs áramokat is el lehet terelni. Az úgynevezett elektromiogramban (EMG) lehetőség van a medencefenék fokozott izomfeszültségének kimutatására, amelyet a vizelet visszatartásának kísérlete okoz.
Reflexes hólyag esetén a nyomás a hólyagban viszonylag gyorsan emelkedik. Ennek oka a húgyhólyag megfeszített izma, alacsony nyújthatóságával. Amíg a hólyag megtelik, a hólyagizmok öntudatlan összehúzódásai következnek be. További diagnosztikai segítségként röntgenfelvétel készíthető, amelyen "képzett hólyag" detektálható. Itt a hólyagfal állandó feszültsége a fal tipikus megvastagodását idézi elő. Az extrém formát azért hívják "karácsonyi hólyagnak", mert a hólyag falboltjait nagy nyomás hozza létre, amelyek a hólyagnak karácsonyfa megjelenést kölcsönöznek.
Az autonóm hólyagot az jellemzi, hogy az érintett személy nem érzi a vizelési késztetést. Ezenkívül a tudatos vizelés nem lehetséges. A hasat meg kell húzni, hogy a vizelet kiürüljön a hólyagból. Vizelés után sok vizelet marad a hólyagban.
Terápia
A vizeletinkontinencia különböző típusainak kezelése részben eltérő, ezért külön kell leírni.
Stressz inkontinencia
A stressz inkontinencia terápia célja a hólyag és a húgycső mozgásának kiküszöbölése és a hasi pozíciók anatómiai arányainak helyreállítása. A medencefenék izmainak tornagyakorlata így megerősítheti és megnyújthatja a szövetet. Az ösztrogén beadása szintén elősegítheti a szövetek támogatását. Ezenkívül pesszárium is felhelyezhető a méh súlyának elosztására. Végső megoldásként fontolóra vehető a műtét. A pelenka használatát alternatív megoldásként kínálják, figyelve a lehetséges bőrirritációkra.
Sürgős inkontinencia
Először is, irritábilis hólyag és sürgető inkontinencia esetén az alapbetegséget, az okot kell kezelni. A viselkedésterápia és a fizioterápia mellett gyógyszeres terápiát is alkalmaznak, amely az "autonóm hólyaghoz" hasonlóan az autonóm idegrendszerre hat, és így befolyásolja a hólyag és az állat izmainak feszültségét. A hólyagképzés segíti az érintettet abban, hogy mérési adatai segítségével tájékozódjon a hólyag feltöltődésében és nyomásában, és visszajelzést kapjon a vizelési inger formájában. Az irritábilis hólyag krónikus formájában a szenvedőnek meg kell tanulnia alkalmazkodni betegségéhez. Egy idegen városban például ki kell találniuk a WC-tervet, társasági eseményeken elegendő "visszavonulási lehetőséget" kell tartaniuk.
Fényvisszaverő hólyag
Reflex húgyhólyag-terápia a gerincvelő sérülése utáni akut stádiumban, a hólyag enyhe bénulása után, eldobható katéter elhelyezésével történik, így a bénult hólyag folyamatosan ürül. Alternatív megoldásként a vizeletet tűvel le lehet engedni az ágyéki csont fölötti bőrön keresztül. Ezt a módszert suprapubicus cystostomiának hívják. A terápia célja a hólyagizmok túlzott érzékenységének csökkentése a későbbi károsodások megelőzése érdekében. Az autonóm idegrendszerre ható anyagok, amelyek vagy csökkentik a hólyagizom ingerlékenységét, vagy az állat feszültségét, gyógyszeresen adhatók be. Enyhébb formákban pelenkák ideiglenesen használhatók, vagy a beteg vizelhetik meg a beteg hasfalának megütésével. Súlyos esetekben a húgyhólyaggal való idegkapcsolat is megszakadhat, megakadályozva ezzel a hólyag öntudatlan kiürülését. Jelenleg elektromos, hólyagstimuláló rendszereket is alkalmaznak, amelyek vevőit a bőr alá ültetik át. Lehetővé teszik az áldozat számára a vizelést, hogy "nyomja meg a gombot".
Autonóm hólyag
Még autonóm húgyhólyag esetén is fel kell oldani a hólyagot, és meg kell védeni az urétert és a vesét a következményektől. A betegnek gyakran vizelnie kell, még kis vizelési ingerrel is. A fenti katétert és suprapubicus cystostomiát is alkalmazzák. Először azonban meg kell kísérelni a hólyagizmok gyógyszeres megerősítését és a húgycső záróizomának felszabadítását.
Túláradó hólyag
Túlcsorduló hólyag esetén különösen ki kell küszöbölni azokat az okokat, amelyek például az érzékeny idegek károsodásához vezetnek, amelyek viszont információkhoz vezetnek a hólyag gerincvelőig töltődésének állapotáról. Például el kell távolítani egy idegtompító daganatot.
Bonyodalmak
A húgyhólyag túlzott kitágulása a túlfolyó hólyag miatt károsíthatja a hólyagizmokban tárolt idegsejtek felhalmozódását. Ez azonban nem alakítja ki a hólyag autonómiáját, vagyis a hólyag továbbra is ellenőrzés alatt áll. A vizeletinkontinencia enyhe formáit súlyosbíthatják az autonóm idegrendszerre ható gyógyszerek is. Az izomlazítók ugyanolyan hatékonyak lehetnek. A húgyúti fertőzések az autonóm hólyag gyakori szövődményei, mivel a vizelet visszatartás a baktériumok növekedését okozza a hólyagban.
Profilaxis
A vizeletinkontinencia esetén fontos csökkenteni a húgyhólyagban maradó vizeletet. Ez megakadályozza a hólyag gyulladását vagy akár a kismedence gyulladását. A medencefenék izmainak edzése is hatékony.
Következő téma
Gyermek hirtelen halála