senki

Stefan Ahnhem több mint húsz éve él televíziós és filmforgatóként. A stockholmi szülöttet azonban egyre jobban bosszantotta a korlátozott költségvetés, amelyre nem minden csodálatos ötletét sikerült megvalósítani. Wallander felügyelő helyett feltalálta saját nyomozóját, Fabian Risket, és az elmúlt öt évben öt könyvet írt róla. 30 nyelven jelentek meg, és millió példányban keltek el világszerte. A Motív X, amelyet a szerző személyesen mutatott be a pozsonyi könyvtárban, legutóbb szlovákul jelent meg.

Az Igazság szerkesztőjeként szórakoztatott a mottódtól a Twitteren: "Mindig is jól tudtam hazudni - és most sugárzó öltönyben csinálom." Tehát mennyire bízhatunk benned?

Egyáltalán nem bízhat bennem. De megpróbálok őszinte lenni.

A Facebookon azt írod, hogy a felnőttkor küszöbén végül feladta fizikád és matematikád jövőjét. Tényleg álmodott egy fizikus vagy matematikus karrierről?

A családunkban mindenki fizikával vagy matekkal foglalkozott, így felnőtt koromig eszembe sem jutott, hogy eltérhessek tőle. Érdekesnek éreztem, de valami kreatívabb dolgot akartam csinálni, a zenének szenteltem magam, majd képekkel akartam csinálni valamit, ezért elmentem a tévébe. És itt kellett forgatókönyveket írni, és most a saját könyveimet írom. Nagyon kanyargós volt az utam, lépj ide, lépj oda, de végül mindig az íráshoz vezetett.

A zene gyakran megjelenik a könyveiben is - mindig megemlít bizonyos zenekarokat, albumokat vagy dalokat, amelyeket a főszereplő, Fabian Risk nyomozó hallgat. Fia ismét rajong Marilyn Mansonért. Miért olyan fontos számodra a zene?

Én és a főszereplőm a zene rajongói vagyunk, az élet részének veszem. Szomorú, hogy nem tudok zenét hallgatni a munkahelyemen, de amint rákattintok a számítógépre, bekapcsolom a zenét. És Fabiannak ugyanez van. Forgatókönyvíróként Henning Mankel detektív történeteinek televíziós dramatizálásával dolgoztam, és karakterét, Kurt Wallander felügyelőt kortársabbá akartam tenni, de ez nem sikerült. Nem szabad megváltoztatni a zenei ízlését - Wallander operát hallgat! Ezért úgy döntöttem, hogy megírom a saját nyomozóm, Fabian nyomozót, aki sokkal jobb zenei ízléssel rendelkezik.

Ön is játszhat hangszeren?

Játszottam a billentyűzeten.

Logikus és racionális ember vagy, mert megfontoltad egy fizikus vagy matematikus munkáját?

A matematika a problémák megoldásáról szól, és krimik írásakor a problémákat is megoldja. Tehát bizonyos értelemben most használom a matematikai készségeket. Igen, logikus típus vagyok, de íráshoz érzésekre is szükséged van - ezek 99% -ot tesznek ki. Végül is az olvasó úgy olvas, hogy érez valamit - félelmet, haragot vagy boldogságot. Ha nem érez semmit, akkor nem fog olvasni.

A Facebookon elismerte, hogy a történetek kimeríthetetlen forrásként érkeztek Önhöz. Mindig azon gondolkodtam, hogyan lehet olyan új, eredeti krimiket előállítani, amelyeket előtted még senki sem mondott el neked. Különösen Skandináviában azonban olyan sok detektív- és izgalmi szerző van, hogy nem félsz az ismétlődő motívumoktól?

Olvasol más szerzők detektív történeteit is?

Néhányat, de inkább mást olvasnék. Most Stephen King Kennedy meggyilkolásáról szóló regényét olvasom, Edward Snowden életrajzát és egy svéd detektívtörténetet olvasok, amely kétszáz évvel ezelőtt játszódott le.

Hogyan jutott eszébe a szervlopás ötlete?

Az illegális szervpiacot vörös piacnak hívják, és sokat kutattam róla. Megállapítottam, hogy Izraelben rengeteg szervkereskedelem folyik, mert az izraeliek nem szeretnek szerveket adományozni transzplantációkhoz, hanem az összes szervvel együtt szeretnék eltemetni őket. A világ többi részén az emberek általában egyetértenek abban, hogy haláluk után szerveiket másnak adhatják. De a zsidók nem csinálják, és ez felkeltette az érdeklődésemet. Szóval egy palesztin lány és egy izraeli szerelmi történetet készítettem el. Mindig kíváncsi vagyok, mi történik, ha elcsavarok valamit egy történetben.

Megnéztem könyvei olvasói véleményeit, és valaki rámutatott, hogy nem akarják az álmait. Rémálmai vannak?

Nem, nem, talán ez probléma. Szeretnék rémálmokat látni a munkaidőm alatt. Éjjel nem álmodom ilyen gyakran, de néha furcsa álmaim vannak. Az első könyvben van egy fejezetem, ahol Fabian rémálmot lát - és ez az álmom volt igazán. Rájöttem, hogy az álom belefér a könyvbe, ezért kisebb módosításokkal beépítettem oda. De csak egyszer fordult elő.

És mi van Agatha Christie történeteivel Poirot nyomozóval? Túl régimódinak tűnnek?

A történetei még mindig jól működnek, de nem nekem valóak. Például imádom a Gyilkosságot az Orient Expresszben, de a gyilkosságok gondolata annyira ostoba. Tudod, ha meg akarsz ölni valakit, akkor a vonat az egyik legrosszabb hely erre. És főleg, ha a vonaton a világ legjobb nyomozója van - ez csak egy rossz terv. Sokkal jobb lenne Párizsban ölni, ahonnan a vonat indul, mert bárki lehet gyilkos. De ha csak húsz ember van a vonaton, és egyikük Poirot, az hülyeség. De a történet szép.

Szerintem nagyon sok történet szól a vonatgyilkosságokról.

Hé, de például egy vonaton lévő idegen sokkal logikusabb. Elkövetem a bűnödet, te az enyémet, és nem lesz kapcsolat, indíték - nem jó terv ez? Amint az Orient Expresszben meggyilkolták, ma senki sem fog ölni. Miért tenné ezt bárki?

Dühíteni Poirot-t?

Pontosan. Amikor megírom a történeteimet, mindig egy gyilkos, egy antagonista gondolatával kezdem: miért csinál valamit, mi a terve. Mindenekelőtt hihetőnek kell lennie. Agatha Christie történetei úgy vannak felépítve, hogy bárki lehet az elkövető. Mindenkinek van motívuma, és csak a végén dönti el, hogy ki a gyilkos. Fontos számomra már a kezdetektől fogva tudni, hogy ki a gyilkos. Nem lehet senki.

Nézzük tehát, hogyan változtak a nyomozók. Úgy tűnik, Poirot nem követett el hibákat, egy bizonyos önzésen kívül, de a mai nyomozók gyakran alkoholisták, drogoznak vagy családi problémáik vannak. Mi van a Fabian-kockázattal?

Fabian inkább normális ember, nem fogyaszt drogot, nem fogyaszt túl sok alkoholt, nem jár prostituáltakhoz, van egy családja, ahol nagy problémái vannak, de azt szerettem volna, ha úgy viselkedik, mint egy normális ember, mint te és én. Munkahelyén azonban bonyolult gyilkosságokkal szembesül. Nem rendkívül tehetséges, különböző érzésekkel is szembesül, néha boldogtalan, nem szeret fegyvert használni. A róla szóló könyvesorozatom elején még fegyvert sem akar használni, inkább az agyát használja, ezt teszik a nyomozók. De aztán élet és halál közötti helyzetekkel szembesül, és Fabian is megváltozik. Az első három könyvben a nők segítségére van szüksége.

Az sem az, hogy Ön nagyon szeretné a nemek közötti egyenlőséget Svédországban?

Számomra érdekes, hogy vannak erős nők alakjai. Nem nemi szempontból veszem, a nők különböző személyiségű emberek. Még a női karakterek sem tökéletesek számomra. Sokan azt gondolják, hogy a könyveimben szereplő női karaktereket a feleségem írja, de ez nem így van.

Az olvasói véleményekben valaki arra is kíváncsi volt, hogy a várandós rendőrnő a hetedik hónapban, várva az ikreket, teljesen el volt foglalva. Így működik valójában Svédországban?

Természetesen a rendőrségnek is csendes munkája van - rengeteget telefonálnak, kihallgatnak valakit. A terhes nők nem dolgoznak nálad?

Dolgoznak, de nem vagyok benne biztos, hogy bűnözőket üldöznek-e a hetedik hónapban. Az emberölések megoldása biztosan a rendőröket is megterheli ...

Malin várandósnak sem kellett volna lennie a terepen, de amikor sorozatgyilkosuk van, csak ki akarja oldani. De igen, ez stresszes és egy gyermek elveszik.

A második könyv közepén vagyok, ezt még nem olvastam.

Sajnálom, visszaveszem. felejtsd el.

Már van receptje, amelyet egy jó bűnügyi helyszínnek tartalmaznia kell a működéshez?

Mindenekelőtt izgalmasnak kell lenni, hogy lapozgasson. Nem csak a kezdetekkor, állandóan, és meglepetéseknek kell lenniük. A mai olvasók képzett szerzőket követelnek. Értékelni fogják, ha újabb gyanúsítottakat ad nekik, de nem érezhetik magukat becsapva. Úgy kell érezniük, hogy az olvasás megérte a fáradságot és időt. És hogy a megoldásnak van értelme, minden összeomlik.

Te valóban mester vagy a feszültség felépítésében, megerősíthetem, hogy nehéz elhalasztanod a könyvedet, mert a fejezet mindig a legérdekesebbre végződik. 20 év forgatókönyvírásának köszönhetően megtanultad így írni?

Mindenképpen segített nekem. Ha egy tévésorozat nem érdekes, az emberek másik csatornára váltanak, ezért minden jelenetnek izgalmasnak kell lennie. Ezért igyekszem minden fejezetben adni valamit az olvasónak, mert az olvasók is idejüket adják nekem. Tizenöt-húsz percet szánnak a buszomon is a könyvemre, és egy érdekes jelenettel vagy információval szeretném őket megjutalmazni.

Nyilván azért mondtál le forgatókönyvíróként, mert a munkahelyi túl sok korlátozás frusztrált volt. Olyan ... volt?

Igen, írsz néhány hónapig, de aztán jön a rendező, a színészek stb., Ez csapatmunka, ami néha nagyszerű, de máskor csak a pénzről szól. Gyakran nincs költségvetés a látomásodhoz, de könyvíráskor nem kell ránéznem, rendező, színész vagy bárki, akit akarok, és azt csinálhatok, amit akarok, például van egy helikopter eltalált egy épületet.

A tévében nem működött?

Mindig hallottam ott: nagyszerű, Stefan, de ez egy kicsit drága, kihagyhatnánk? Végül úgy éreztem, hogy olcsó az egész. A sorozat, amelyen dolgoztam, nagyon sikeres lett az egész világon, több millió ember nézte meg, ezért reméltem, hogy folytatásunkkor nagyobb költségvetést kapunk. De kisebbek lettünk! 30 nap helyett csak 25 napot lőttünk, még mindig volt valami aprítás csak azért, hogy több pénzt keressünk. Ez frusztráló volt.

És most szabad vagy?

Már nem írok forgatókönyvet, magam döntöm el, mi folyik a könyveimben. Szükségem van kiadóra és olvasókra, mert olvasók nélkül nem vagyok senki, de szerencsére sok van belőlük, és szeretik a történeteimet. A könyveim etetni fognak. Ez azonban Svédországban sem elég gyakori, csak kevesen vagyunk.

Mi a szokásos napja?

Általában két kisebb gyereket iskolába viszek, reggelit készítek nekik ... Két idősebb gyermek Stockholmban él, én most Koppenhágában élek, a fiatalabb gyermekek hat és kilenc évesek. Aztán elmegyek az edzőterembe, hazatérek és fél kilenc körül kezdek dolgozni, és ebédszünettel este hatig írok. Nagyon unalmas így leírni.

Egyes írók csak két-három órát írnak naponta.

Lassan írok, még mindig hajtok végre néhány változtatást, visszatérek a szövegbe, és sokat átírok.

Rendőrségi tanácsadók is vannak?

Általában mindent megpróbálok magam megoldani, de néha találok olyan helyeket, ahol valamiben segítségre van szükségem, majd felveszem a kapcsolatot a szakértőkkel.

Miért hívják a nyomozót Risknek? Szeretné hangsúlyozni, hogy nagyon sok kockázatot vállal és szeret egyedül dolgozni?

Naív és nagyon sok kockázatot vállal, de nem szándékosan, de a nevet neki választottam, nem neki. Jól hangoztam.

És mi van a többi szereplővel, Kim Sleizner dán nyomozóval és kollégájával, Dunja Hougaarddal?

Sleizner nem jelent semmit, de a név megfelelt neki. A Hougaard tipikus dán vezetéknév, ez sem jelent semmi különöset. A Dunja név azonban egyáltalán nem jellemző, ez egy közel-keleti név, ami tetszett. A Fabian viszont nagyon elterjedt név Svédországban, de a Risk egyáltalán nem a mi nevünk. A Rask név gyakoribb, de nem akartam megnevezni. Van egy olyan karakterem is, aki Lengyelországból származik, a neve Wojtek, és Lengyelországban azonnal megkérdezték, hogy érdekel-e Lengyelország. De nekem csak egy srác volt Lengyelországból, tehát lengyel neve volt. Nagyon szórakoztató, ahogyan az emberek keresik.

A rendőrök sok olyan angol kifejezést használnak a könyvében, amelyek nincsenek lefordítva. A svéd rendőrség ennyit beszél angolul?

Tényleg van ennyi angol nyelvem ott? Néha egy könyvben a szereplők angolul beszélnek, mert nem beszélnek svédül. Valószínűleg van néhány angol szavam vagy mondatom, de nem az egész párbeszéd. Ma találkozom egy szlovák nyelvű fordítóval, beszélek vele erről. A svéd kiadásban sok dán nyelvem van, amikor a dán és a svéd karakterek találkoznak, mindegyikük a saját nyelvét beszéli, de amikor két dán van, mindezt svédül írom a könyvbe. Néhány svéd olvasót idegesített a dán. Mi, svédek, értjük az ír dán nyelvet, értem a beszédet, mert van dán feleségem. De nem vettem észre, hogy mennyit használtam angolul.

Németországban teljesen megváltoztatták a könyvek címét - Arctalan áldozatod Und morgen du (És holnap te) és a Kilencedik Sír Herzsammler (Szívgyűjtő) lett. Mit mondasz?

Nem tudom, gondolom, tudják, miért csinálják. Más országokban a nevek nem változtatnak rajtam, a németek valószínűleg úgy gondolják, hogy ezek szorosabbak. Az X motívum először Zehn Stunden tot-ra (Ten Hours Dead) változott, a puhakötésű kiadásban pedig Würfel Mörder lett (Cube Murders). Nem döntök róla, de inkább a saját nevemet szeretem. Én azonban nem vagyok a német piac szakértője.

A skandináv nyomozók mindig sikert arattak Németországban, tudod miért?

Nem tudom miért, de ez mindig is így volt - a németek imádják Henning Mankel könyveit és Stieg Larsson Millennium című könyvét. Régóta nem olvastam német könyvet, legutóbb Patrick Süskind parfümje. Elég erős svéd könyvpiac áll rendelkezésünkre, és a fordítási címek nehezen járnak - sok műfajban. Csak a legjobbakat fogják megtörni. Véleményem szerint fontos elolvasni a világ másik végéből érkező történeteket és megismerni más nézőpontokat.

Stefan Ahnhem

1966. november 24-én született Stockholmban, és a dél-svédországi Helsingborgban nőtt fel. Az 1990-es évek óta forgatókönyveket írt filmekhez és televíziós sorozatokhoz, köztük egy rendőrségi sorozatot Kurt Wallanderről, Henning Mankell könyvei alapján. 2014-ben debütált Az arc nélküli áldozat című regénnyel (Ikar, 2017), amiért elnyerte a Crimetime Specsavers-díjat. Fabian Risk nyomozó más regényeiben is megjelenik A kilencedik sír, 18 a nulla alatt és az X. motívum. Az ötödik könyv, a X Ways to Die már svédül megjelent.

© SZERZŐI JOG FENNTARTVA

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.