Szent és nagy hétfőn megemlítjük a boldog és szép Józsefet, valamint a szárított fügefát. Ennek oka, hogy itt kezdődnek Urunk, Jézus Krisztus és József szent szenvedései.
Jakab pátriárka utolsó fia volt, aki Racheltől született. Saját testvérei gyűlölték álmában látomásai miatt. Először egy ciszternába dobták, és egy véres zubbony segítségével megtévesztették apját, hogy vadállatok ették meg. És eladták harminc ezüstért az izmaelitáknak, akik eladták õt Putiphárnak, az egyiptomi fáraó õrségének kapitányának. Felesége azonban haragudott Józsefre tisztasága miatt, mert nem akart vele bűnt elkövetni. Otthagyta a köpenyét és elmenekült. De megtévesztette urát, így Józsefet megkötözték és sötétbe vetették. De mivel tudta, hogyan kell értelmezni az álmokat, a fáraó elé került, aki egész Egyiptom országának uraivá tette. Mint gabonaforgalmazó megismertette testvéreivel, majd életét jól élve, a tisztaságáról ismert jó cselekedetek mellett Egyiptomban is meghalt.
Ez Krisztus képe. Zsidótársai őt is gyűlölték. Tanítványa eladta harminc ezüstért. Sötét, sötét sírba zárták. De onnantól kezdve saját erejével lépett elő és uralkodott Egyiptom felett, vagyis minden bűn felett, és teljesen legyőzte őt. Irányítja az egész világot, és az emberek iránti szeretetében megváltja a gabona titokzatos elosztása révén, önmagát adta értünk és mennyei kenyérrel, éltető testével táplálkozik.
Ezen a ponton a szárított fügefára is emlékezünk. A pálmafákkal történt eset után Máté és Márk szent evangélisták azt mondják: "Amikor reggel visszatért Betániából, éhes volt" (vö. Mt 21:18). A második azt mondja: "Amikor másnap elhagyták Betániát, éhes volt. Fügefa, a távolban levélfűrésszel. Nem volt füge ideje. Odament hozzá, és amikor nem talált semmit, azt mondta: "Senki ne fogyasszon tőled többé gyümölcsöt." És a fügefa azonnal kiszáradt "(Márk 11: 12-14).
A fügefa zsidó vásárot képvisel. Hasonlóképpen, az Üdvözítő a törvény árnyékán kívül nem talált rajta gyümölcsöt, és elvette tőlük, teljesen kiszáradt. Valaki megkérdezte: Miért átkozta meg és szárította meg ezt a fát, amikor nem vétkezett? Erre meg kell válaszolni: A zsidók látták, hogy Krisztus még mindig jót tett mindenkivel, és senkinek sem okozott bánatot. Tehát azt hitték, hogy csak jót tehet, nem gonoszat. Az uralkodó, kedves az emberekhez, nem akarta megmutatni az embernek. Annak bizonyítására, hogy elegendő hatalma van a büntetésre, bár nem akarja, mert jóindulatú, büntetést mutatott egy lélektelen és érzéketlen teremtményért. Megőriztük a bölcs Öregek szavát erről is. Pilusiot Izidor szerint az engedetlenség fája fügefa volt. Leveleit az első emberek arra használták, hogy fedezzék magukat. Ezért Krisztus átkozta őt az emberek iránti szeretetből, mert akkor még nem így tett, hogy ne viselje tovább a bűnt okozó gyümölcsöt. Az a tény, hogy a bűn olyan, mint egy füge, egyértelműen kitűnik abból, hogy a bűn, akárcsak ő, édes, ragadós, de aztán keserű és zaklatott. A fügefa történetét az atyák illesztették ide, hogy megbánást ébresszenek, és József történetét, mert Krisztus egyik fajtája.
A fügefa minden lélek, amely nem hoz semmilyen lelki gyümölcsöt. Amikor új nap következik ezen élet után, és az Úr nem talál benne nyugalmat, átokkal megszárítja és az örök tűzbe küldi. Ez a kiszáradt fügefa figyelmeztetésként szolgál azok számára, akik nem viselik az erény gyümölcsét.
A szép József, Krisztus Isten közbenjárására könyörülj rajtunk. Ámen.