A civilizációs néven is emlegetett betegségek összefüggenek a mai ember trendjével és életével, de nem mondható el, hogy ezeket a civilizációs haladás okozza. Éppen ellenkezőleg, ezek krónikus, nem fertőző betegségek, amelyekért az ember nagyrészt felelős önmagáért. Ide tartozik az utóbbi időben egyre növekvő elhízás. Katarína Babinská a Pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karának Élettani Intézetéből az okokról és azok következményeiről beszél a TASR-nek adott interjúban.
Az elhízás a civilizáció betegségének minősül. Mikor fordult elő olyan arányban, mint manapság? Őseink is elhízástól szenvedtek?
Az elhízás a múltban is létezett, ez nem új egészségügyi probléma. Manapság nagyobb figyelmet fordítanak rá, különösen azért, mert ennek a betegségnek az előfordulása meredeken emelkedik, és jelenleg sok embert érint. Ha az elhízás főként felnőttkori betegség volt, manapság a gyermekek problémájává válik. Ez egy multifaktoriális betegség - ez azt jelenti, hogy számos tényező vesz részt a fejlődésében, például genetikai és endokrin tényezők, de különösen a rossz életmód - a testmozgás hiánya és a helytelen étrend. Korábban az emberek több fizikai munkát végeztek, míg a mai technikailag fejlett világban mi inkább ülő tevékenységet végzünk. Kevesebb energiát költünk a mozgással, akár munkára, akár szabadidõre. A számítógépek megkönnyítik az életünket, az automatikus mosógépek mosakodnak számunkra, távirányítóink vannak, amelyekkel elektromos készülékeket irányítunk. Másrészt talán elegendő étel jellemző manapság, talán még felesleg is. Az üzletben gyakran nehéz ellenállni, amikor ennyi csábító finomságot látunk magunk előtt. Többet fogunk vásárolni, mint amire szántuk, és egyszer elfogyasztjuk, amit vásárolunk. A testmozgás hiánya és a túlevés zsírmegőrzéshez és súlygyarapodáshoz vezet.
Becslések vagy felmérések vannak arról, hogy jelenleg hány ember elhízott?
Hazánkban a gyermekek körülbelül 12 százaléka túlsúlyos, ebből 7 százalék elhízott. Szlovákia helyzete még nem olyan kedvezőtlen, mint másutt a világon. Például Olaszországban vagy Spanyolországban a gyermekeknél a túlsúly előfordulása meghaladja a 30% -ot. Ésszerű azonban megpróbálni megakadályozni, hogy Szlovákia hasonló kedvezőtlen számokba kerüljön. A 2002-es adatok szerint Szlovákiában a felnőtt férfiak és nők 60 százaléka szenved túlsúlyban és elhízásban. A túlsúly a férfiaknál érvényesül, a nőknél az elhízás. Az európai országok esetében a becslések szerint a férfiak 10-20 százaléka és a nők 10-25 százaléka szenved elhízással. Az elmúlt tíz évben az elhízás előfordulása 10-40 százalékkal nőtt a legtöbb európai országban.
Melyek az elhízás kiváltó okai és mi az elhízás? Vajon a szlovák étrend jellege is hozzájárulhat annak megalkotásához? Azt mondják azonban, hogy egyes nemzetiségek épp a napi étrend összetétele és jellege miatt egészségesebbek.
A fő tényező, amely jelenleg az elhízás legtöbb esetben tükröződik, a rossz életmód - a túlzott táplálkozás és fordítva az elégtelen fizikai aktivitás. Amikor az ember túlfogyaszt, és nem költi el a felesleges energiát, a zsír elkezd felhalmozódni a testben, és hízik. Igaz, hogy tipikus szlovák ételeink között olyan ételek is találhatók, amelyek sok zsírt és kalóriát tartalmaznak, például vágóhídi finomságok. Hasonlóképpen sült ételek, különféle zsírtartalmú húskészítmények, sütemények és édességek, amelyekben gyakran nemcsak sok a zsír, hanem a cukor is. Néhány modern étel azonban, amely külföldről is behatolt ránk, szintén magas kalóriatartalmú, például a gyorsétterem. Az édesített és alkoholos italok nagy mennyiségű felesleges kalóriát eredményeznek.
Mennyire járul hozzá a genetika az elhízás kialakulásához? Ebben az esetben kibírja a szülei kifogásait?
Gyakran mondják, hogy az elhízás öröklődik. Amikor a nagyszülők és a szülők egyaránt elhízottak, akkor a gyermekkori elhízás is az öröklődésnek tulajdonítható. A genetikai hajlam minden bizonnyal szerepet játszik, de az elhízás kialakulása elsősorban a rossz étkezési szokásoknak köszönhető, amelyek nemzedékről nemzedékre továbböröklődnek. Így a genetikai állapotok kifogásai nem mindig állnak fenn.
Szorosan összefügg a táplálkozással és az emberi egészséggel. Milyen egészségügyi problémákat okozhat a helytelen étrend?
A problémákat okozhatja a puszta túlevés is, ami után rosszul érezzük magunkat, emésztési problémák zavarnak bennünket. A helytelen étrend fáradtságot okozhat, károsíthatja a fizikai vagy szellemi teljesítőképességet. Egy látszólagos apróságnak, például az ivási rendszernek is vannak kellemetlen következményei. Ha nem követjük, fejfájással, fáradtságérzéssel vagy koncentrációhiánnyal fizethetünk érte. A hosszú távú alultápláltság következményei azonban súlyosak. Jelentős szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, amelyek Szlovákiában a halálozás fő oka, valamint a rák. Hozzájárul az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz, a magas koleszterinszinthez. A helytelen étkezési szokások csontvékonyodást is eredményezhetnek - csontritkulás vagy cukorbetegség.
A szlovákok étrendjének hiányosságait általánosítani lehet?
A túlsúlyos vagy elhízott emberek gyakran étrendet követnek. Milyen hatással lehet a diéta az emberi testre? Van egyáltalán olyan étrend, amely egészséges, előnyös és valóban pozitív hatással lehet?
Milyen egészségügyi problémákat okozhat a hosszú távú étrend?
A helytelen táplálkozás okozta betegségek nem egyik napról a másikra jelentkeznek, általában egy bizonyos idő után jelentkeznek. A diéták gyakori következménye a vérszegénység - vérszegénység, gyengeség és romlott teljesítmény, gyengült védekezés és nagyobb hajlam a betegségekre. A szépség is szenved - romlik a haj, a köröm és a bőr minősége, megnőhet a vér koleszterinszintje. A nők általában menstruációs rendellenességekkel küzdenek. Komoly következménye az osteoporosis - a csontok elvékonyodása. Az éhezés szigorú étrendje halált okozhat. Ha valaki karcsú akar lenni, vagy erősíteni akarja egészségét, a fogyókúra nem jó módszer. Kiderült, hogy a karcsú alak vagy az egészség javítása érdekében a legmegbízhatóbb módszer a helyes táplálkozás elveinek elfogadása és követése. A diéták általában csak átmeneti megoldást jelentenek, ráadásul felmondásuk után a táplálkozás általában rossz útra tér vissza.
Mi a helyzet az elhízással és az ember pszichológiai oldalával? Milyen mentális problémák fordulhatnak elő ezeknél az embereknél. Vannak olyan tanulmányok, tanulmányok, amelyek például kimutatták, hogy az elhízott embereknél nagyobb a mentális betegségek előfordulása?
Komoly tudományos tanulmányok is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, megerősítve, hogy az elhízás nemcsak egészségügyi, hanem mentális és szociális problémákat is okoz. Sok elhízott ember nem érzi magát testében, nincs azonosítva túlsúlyával, depressziójában és komplexusaiban szenved. Azt is tapasztalták, hogy nehezebben találnak élettársakat. Nehezen tudnak munkát találni, a sovány emberek nagyobb eséllyel nyernek meghallgatást. Az elhízott gyerekeket szintén kevésbé fogadják a csapatban, az osztálytársak gúnyolódnak velük, és kizárják őket a játékból.
Az olyan betegségek, mint az anorexia és a bulimia a túlzott fogyasztás hátrányai. Ahol ezeknél a betegségeknél felmerül a probléma?
Az étvágytalanság és a bulimia az étkezés mentális rendellenességei. A testben előforduló elsődleges hiba valahol a központi idegrendszer szintjén található. A betegeket, de főleg az e betegségekben szenvedő betegeket elhízásnak tekintik, pedig karcsúak és szépek. A fogyás érdekében szigorúan korlátozzák a táplálékfelvételt, gyakran teljesen éheznek. Még ha esznek is, akkor hányást váltanak ki, hogy a test ne kapjon kalóriát. Bulimia esetén a rendkívüli étrendi korlátozás szakaszai váltakoznak a rendkívüli túlevéssel. Mindkét betegség kezelésének kulcsa a pszichoterápia, amelynek során a betegnek vissza kell szereznie testének megfelelő felfogását és meg kell tanulnia normálisan enni. A nyugat-európai országokban az anorexia nervosa előfordulása a bulimia nervosa esetében 0,2–0,58%, a serdülő lányok és fiatal nők populációjában 1–10% között mozog.
Melyek a leggyakoribb mítoszok, amelyekkel a megfelelő táplálkozás kérdésében találkozunk?
Mítosz például az az állítás, hogy a növényi vaj káros. Ez a múltban is igaz volt, manapság már minőségi és egészséges zöldségkenetek készülnek. Ugyanakkor továbbra sem egészséges zöldséges edzett zsírt sütni egy kockán. Egy másik mítosz az, hogy felmelegíti a tejet. Ez nem igaz, az egészséges ember könnyen megemésztheti a tejet vagy a tejtermékeket, anélkül, hogy a szervezetre negatív hatással lenne. A spenót mítosza is népszerű. Azt mondják, hogy a spenót nem olyan gazdag vasban. Bár a spenót vastartalma nem olyan magas, mint arról valaha beszámoltak, a spenót az egyik vasban gazdag étel.
Tényleg egészségtelen a sertészsír használata, mivel néha bemutatják?
A sertéshús kenőcs az "egészséges" zsírkomponensek körülbelül felét és a kevésbé alkalmas - telített zsírsavak körülbelül felét tartalmazza. Tehát nem olyan egészségtelen, mint például más típusú zsírok. Ennek ellenére mértékkel kell fogyasztani. Ha valaki disznóhúst eszik reggelire, vacsorára, sőt ebédre sertés kenőcsben, akkor ez a mennyiség minden bizonnyal túlzott, és annak mellékhatásai a legvalószínűbbek. Ha általában a növényi zsírokat akarja előnyben részesíteni, akkor néha megbánás nélkül kényeztetheti magát a zsírban.
- Szinte 100 000 Nový Čas-i ember szenved elhízástól Szlovákiában
- Szlovákiában egyre több az elhízott ember
- Több mint 3000 orvos hiányzik Szlovákiában
- Norovírus gyermekeknél és felnőtteknél tünetek, kezelés, diéta Az iLive egészségéről
- A leggyakoribb anyagcsere-betegség több embert öl meg, mint az alultápláltság! Hogyan lehet elkerülni az elhízást