A szomatotípus ismerete elősegíti az izmok gyarapodását
A test felépítése szerint általában lehetséges az embereket ún szomatotípusok. E felosztás kezdetei az ókori Görögországban keletkeztek (soma = test). Ezt a rendszert a múlt században W. Sheldon amerikai pszichológus fejlesztette ki.
A testösszetétel vizsgálata alapján a világ minden tájáról érkező emberek ezrei készítettek egy skálát (1–7), amelynek segítségével meghatározták az egyének közötti kapcsolatot.
- szegény ektomorf,
- izmos mesomorf,
- elhízott endomorf.
EKTOMORF
- sovány és karcsú típus, hosszú végtagokkal, hosszú lábujjakkal, gyengén csontvázon rosszul fejlett izmokkal,
- viszonylag nagy testfelület, gyors anyagcserével (energiafelhasználás) és kis mennyiségű zsírral,
- gyenge izomtömeg-növelés, kevésbé igényes edzést igényel, hosszabb szünetek edzés közben, magas fehérjebevitel és sok pihenés,
Megfelelő sportok: állóképesség, ugrás, kosárlabda
MEZOMORF
- izmos, erős csontvázzal, széles vállakkal és keskeny derékkal,
- mérsékelt anyagcsere,
- az erőnléti edzés során az izomtömeg gyors növekedése,
Megfelelő sportágak: testépítés, sprintek, torna
ENDOMORF
- zsírtípus nagyszámú zsírsejtekkel,
- viszonylag nagy, széles arcú fej,
- rövid végtagok és lábujjak,
- erős csontváz, kerek testalkattal,
- alacsony (lassú) anyagcsere,
- jó izomnövekedési lehetőség, de nehéz zsírvesztés,
Az alacsony aktivitás miatt megnő a szívbetegségek kockázata - az aerob tevékenységek fontos teljesítménye.
Megfelelő sportok: súlyemelés, birkózás, vízi sportok
Szomatotípus értékek
1-2,5 = alacsony komponensfejlődés
3-5 = átlagérték
5,5-7 = magas érték
> 7,5 = nagyon magas érték
W. Sheldon rendszerét később alkalmazták az erős sportolók vagy elhízott emberek meghatározására (1-10).
A pszichiátriában a következő kifejezéseket különböztetjük meg:
ektomorf = astanik
endomorf = piknik
mezomorf = sportoló
JEGYZET. Minden egyén mindhárom szomatotípus keveréke, egy vagy két komponens dominál.