OKTATÁS, TÁPLÁLKOZÁS, A KAPCSOLAT BEÁLLÍTÁSA ELLENŐRZÉSE

koordinációs

A családi törvény szerint mindkét szülő a kiskorú gyermekek törvényes képviselője (ide tartozik az ellátás, a nevelés, a képviselet és a vagyonkezelés).

A szülők kötelesek szisztematikusan és következetesen gondoskodni egy kiskorú gyermek neveléséről, egészségi állapotáról, táplálkozásáról és teljes körű fejlődéséről, valamint védeni az érdekeit (a családtörvény 28–30. Szakasza). A családtörvény szerint a bíróság dönthet a kiskorú gyermek érdekében nevelési intézkedések bevezetéséről, és ha a korábbi oktatási intézkedések nem vezettek jogorvoslathoz, a gyermek ideiglenesen megfoszthatja a szülőket akaratuk ellenére, és elrendelheti az elhelyezést a gyermek egy intézményben (legfeljebb 6 hónapig).

A gyermek fejlődését és nevelését fenyegető veszély nem csak azt jelenti, hogy a szülő visszaél a szülői jogaival. Akkor is előfordul, amikor a szülő általános viselkedése veszélyezteti a gyermek kedvező fejlődését.

Egy olyan családban, ahol egy férfi erőszakot követ el egy nő ellen, ami szintén veszélyezteti a gyermekek fejlődését és nevelését, szabályozni kell a szülők gyermekekkel szembeni jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel annak eldöntésére, hogy a gyermeket egy gyermek nevelésére bízzák (nem -erőszakos) szülő. A javaslatot a gyermek szülője vagy az ÚPSVaR Szociális Főosztálya nyújthatja be. A nem együtt élő kiskorú szülei bármikor megállapodhatnak abban, hogy szabályozzák szülői jogaik és felelősségeik gyakorlását. Ha nem értenek egyet, a bíróság indítvány nélkül szabályozhatja szülői jogaik és kötelezettségeik gyakorlását. A bíróság meghatározza különösen azt, hogy a szülők közül melyik bízza meg a kiskorúat a személyes gondozással, és meghatározza a kiskorúnak a másik szülő által történő tartását is. Ez vonatkozik olyan helyzetre is, amikor a gyermek szülei ugyanabban a lakásban élnek, de nem élnek együtt.

Ha a szülők együtt élnek, de egyikük nem teljesíti önként a kiskorú gyermekekkel szemben támasztott tartási kötelezettségeit, a bíróság a tartási kötelezettség kiigazítására szorítkozhat.

Ha a szülők tartósan rendezetlen életmódot folytatnak, vagy egyáltalán nem látják el szülői kötelességeiket, vagy nem biztosítják a kiskorú gyermek nevelését, a bíróság a kiskorú gyermek érdekében korlátozza a szülői jogok gyakorlását. Ha a szülő visszaél szülői jogaival és felelősségével, különösen egy kiskorú bántalmazása, szexuális bántalmazása, elhanyagolása vagy más rossz bánásmódja révén, vagy ha az előzetes figyelmeztetések ellenére súlyosan elhanyagolja a szülői jogok és kötelességek gyakorlását, a bíróság megfosztja őt a szülői jogok gyakorlásától.

A szülői jogok korlátozására vagy megfosztására javaslatot nyújthat be az ÚPSVaR Szociális Osztálya, az önkormányzat vagy bárki, aki érdekelt a gyermek megfelelő nevelésében (pl. Közeli személy vagy alternatív gondozási intézmény). A kérelmet a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes helység szerinti járási bíróságon kell benyújtani.

Az a szülő, akire a gyermeket nem bízzák meg gondozásban, jogosult személyes kapcsolatba lépni a gyermekkel. Ezt a jogot csak kényszerítő okok esetén lehet korlátozni vagy visszavonni. Ilyen ok az apa és az anya közötti erőszak (bár az ítélkezési gyakorlatot általában nem tartják be).

Válás esetén az ítélet része annak a szülőnek a szabályozása is, akinek a gyermekét nem bízták meg személyes gondozással, a gyermekkel. Ha ez a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, a bíróság korlátozza vagy megtiltja a kiskorú kapcsolatát a szülővel (a családtörvény 25. cikke). Amikor a bíróság úgy dönt, hogy korlátozza vagy megtiltja a gyermek kapcsolatait a szülővel, a bíróság általában szakértő (orvos, pszichológus vagy pszichológus) véleményét szerzi be annak bizonyítására, hogy ennek az intézkedésnek a gyermek testi és lelki egészsége érdekében szükséges.

A kiskorúak gondozásával kapcsolatos eljárásokban ideiglenes intézkedés is alkalmazható, feltéve, hogy a törvényben meghatározott összes feltétel teljesül.

A szülők gyermekekkel szembeni tartási kötelezettsége közvetlenül a törvényből következik (törvényben előírt tartási kötelezettség), és addig tart, amíg a gyermekek el tudják tartani magukat (a családtörvény 62. §). A gyermek (18 éves korig) tartásdíjának megállapítása érdekében bírósági eljárás indítás nélkül is indítható (ex offo), a nagykorúság elérését követően csak a hitelező kérésére, azaz j. gyermek (a családi törvény 65. szakasza).

Tartásdíj csak a bírósági eljárás megindításának napjától adható. A kiskorú tartása az eljárás megindításának napjától számítva legfeljebb három évre adható vissza, ha ennek oka különösen.

Az állami szervek helyzetének az Art. (2) bekezdés A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 2. cikke értelmében a gyermekek szociális jogi védelmének és a gyám gondozásának szervei kötelesek eljárni, amikor a kiskorú gyermekek érdeke ezt kívánja. Az elmulasztás ilyen esetekben sérti a gyermekek és fiatalok különleges védelemhez való alkotmányos jogát, valamint a Gyermekjogi Egyezményben rögzített jogokat, amelyek a Szlovák Köztársaságot kötelezik.

A nők elleni erőszak elleni fellépés. Kiadta a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma az Ötödik Nő Kezdeményezéssel együttműködve 2008-ban, a Szlovák Köztársaság Nemzeti kampányának részeként állítsa le a nők elleni családon belüli erőszakot, amelyet az Európa Tanács kezdeményezett. Az OZ Pro Familia és a ZZŽ ASPEKT felkészült a kiadásra.