A kormány idén több tízmillió euró elkülönítését tervezi az állami költségvetésből, hogy új külföldi befektetőket vonzzon az országba. Öt országért harcol öt új beruházásért Japánból, az USA-ból vagy Németországból. Ha a befektetők végül úgy döntenek, hogy Szlovákiában telepednek le, akkor összesen 270 millió eurót fektetnek be hazánkba, és mintegy 3000 új munkahelyet teremtenek. Két beruházás nem igényel adókedvezményt, a másik három igen. A kormány a beruházás 10–30 százalékának megfelelő adójóváírást ígért nekik.

A beruházásokat a gépjárműipar, az információs és kommunikációs ipar vagy az orvosi termékek gyártására fordítják. A kormány azonban kijelenti, hogy a jövőben csak azokat a projekteket fogja támogatni, amelyekben a befektetők vállalják a tudományos kutatási terület támogatását is.

A kérdés az, hogy hol van az a határ, amelyen túl a kormány már nem engedheti meg magának, hogy az állami költségvetésből pénzt biztosítson a nagy befektetési szereplőknek. Tavaly a kormány mintegy 121 millió euró támogatást nyújtott. A 2012-es év ellentmondásos volt a beruházási ösztönzők nyújtása szempontjából, mivel azok nyújtásának történetében először ösztönzést biztosítottak azokra a projektekre, amelyek nem hoztak létre új munkahelyeket, a Samsung Galanta és a Mondi SCP Ružomberok esetében. Tavaly csak 2412 új munkahely jött létre, amelyek egy ilyen munkára több mint 50 000 euróba kerültek. Ha azonban a kormány, különösen a Kia autógyártó esetében, különösen 2006-ban, és később nem használ ösztönzőket más autógyártók számára, akkor az autógyártók nem érkeznének ide támogatások nélkül, és végül összesen 74 ezer munkahelyet teremtenének.

vállalat

Az állam 2006-ban segítette a legjobban a vállalatokat. Ekkor a vállalatok 16 000 új munkahely létrehozását tervezték. Az ingerek növekedése abban az időben a Kia Žilinába érkezésével függött össze. Ha ezekben az években a kormány nem biztosított volna adókedvezményeket és kvázifinanszírozási támogatást ezeknek a nagyvállalatoknak, akkor több közgazdász szerint nem rendelkeznénk olyan autógyártókkal az országban, amelyek most késleltetik a szlovák gazdaságot a recessziótól.

A főként adókedvezményeken alapuló beruházási ösztönzők fenntartásának az az érve, hogy ezek a beruházások megtérülnek a jövőbeni adókban, miközben az államot megmentik a munkanélküliek számának csökkentésével. Egyes közgazdászok azonban azon a véleményen vannak, hogy az ösztönzők megszüntetése esetén a kormány képes lenne a társasági adó általános csökkentésére, ami végül új befektetéseket vonzana az országba, és nem kedvezne a vállalkozók egy bizonyos csoportjának. Közgazdászok szerint azonban az enyhítést uniós szinten el kell törölni, mivel minden tagállam ezen az állami támogatás útján jár. Az elmúlt tíz évben 128 beruházási ösztönzőt adtak Szlovákiában, összesen csaknem 1,4 milliárd euró értékben, olyan projektek számára, amelyeknek több mint 45 000 munkahelyet kellett volna létrehozniuk. Az ígért állás átlagos költsége meghaladta a 30 000 eurót.

Tavaly csak 2412 új munkahely jött létre, amelyek egy ilyen munkára több mint 50 000 euróba kerültek. Közgazdászok szerint az ösztönzők ilyen összegű csökkentése elősegítené a vállalkozói jövedelemadó egy százalékponttal történő csökkentését az összes vállalkozó számára. A vállalkozók 23 százalékos adója 298 millió eurót hoz az állami költségvetésbe ebben az évben. Kép: Forrás: Igaz

Példa erre Svédország, amely úgy döntött, hogy adócsökkentést folytat a gazdaság támogatásának eszközeként. Az új év óta az önkormányzat úgy döntött, hogy a vállalati jövedelemadó mértékét 26,3-ról 22 százalékra csökkenti a beruházási feltételek és a munkahelyteremtés javítása érdekében. Dánia például hasonló lépést fontolgat. A közelmúltban a finn kormány a tervezett megszorító intézkedések hatásainak enyhítése érdekében a társasági adó mértékét 20-ra szeretné csökkenteni a jelenlegi 24,5 százalékról.