A PRIMAR.sk számára: MUDr. Katarina Bergendiova, PhD. Pneumo - Alergo centrum, Uzbecká 16, 821 06 Pozsony A cikk megjelenésének dátuma: 2008. április 4. Összefoglalás A bronchiális asztma reverzibilis vagy részben reverzibilis bronchiális
2008. április 4., 13:21 Primar.sme.sk
A PRIMAR.sk számára: MUDr. Katarina Bergendiova, PhD.
Pneumo - Allergo központ, Uzbecká 16, 821 06 Pozsony
A cikk megjelenésének dátuma: 2008. április 4
Összegzés
A bronchiális asztma reverzibilis vagy részben reverzibilis hörgőelzáródás, gyulladás és a különféle ingerekre gyakorolt bronchiális hiperreaktivitás. Új eredmények rámutatnak a betegség gyulladásos természetére, valamint a gyulladásos sejtek és mediátorok komplex kölcsönhatásaira, amelyek tipikus hisztopatológiai változásokat okoznak a légutakban. A betegek több mint 50% -ánál a bronchiális asztmás rohamok fő kiváltója az allergiás betegség, de nagyon gyakran csak a fizikai aktivitás lehet az oka, amelyet az ún. a testmozgás indukálta asztma (EIA). Az erőfeszítések során felgyorsult légzés részt vesz a rohamok kialakulásában, ennek következtében fokozódik a gyulladásos mediátorok kimosódása, ami a légzőizmok összehúzódását és a légutak duzzadását okozza. Ez okozza a fulladásos köhögést, a légszomj érzésével, hallható zihálással.
A differenciáldiagnózisban elsősorban a tüdő funkcionális vizsgálatát alkalmazzuk - nevezetesen az alap spirometriai vizsgálatot, a bronchomotoros vizsgálatokat vagy a NO (FeNO) frakcionális kiválasztásának meghatározását a kilélegzett levegőben. Az antileukotrién gyulladáscsökkentők, amelyek nem közvetlenül a testmozgás előtt hatékonyak, de az AB hosszú távú kezelésére szolgálnak, segítenek hosszú távon megoldani ezt a problémát. Súlyosabb nehézségek esetén inhalációs kortikoszteroidokat adnak. A sportteljesítmény során felmerülő nehézségek esetén inhalációs adag ún felszabadítók, amelyek növelik a hörgőkön átáramló levegőt. Ezeket a gyógyszereket szigorúan fel kell írnia a bronchiális asztma kezelésében járó szakembernek, azaz immunallergológusnak vagy tüdőgyógyásznak.
A BRONCHIAL ASTM JELLEMZŐI
A bronchiális asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amely genetikai hajlamból fakad és korai szenzibilizációval jár, Th2-sejtek által közvetített gyulladáshoz vezet, amely hörgő hiperreaktivitást okoz, és asztma tünetekkel járó légutak átalakulásához vezet. Az asztma lefolyása azonos, függetlenül annak atópiás vagy nem atópiás eredetétől. Az asztma súlyosságát a klinikai és funkcionális tünetek alapján osztályozzuk, amelyekből a többszintű kezelés elvei származnak.
JÁRVÁNYTAN
Kimutatták, hogy a bronchiális asztma előfordulása az utóbbi évtizedekben növekszik, és komoly társadalmi problémává válik. Jelenleg a lakosság körülbelül 4-8% -át érinti, az asztma prevalenciája a demográfiai tényezőktől függetlenül 25% -kal nőtt az elmúlt évtizedben. A testmozgás okozta asztma gyakorisága magas, különösen a sportolók körében, 9% és 50% között mozog, és gyakran alul diagnosztizálják, az EIA-ban szenvedő betegek körülbelül 9% -ának nincs allergiája vagy asztma. Például az 1984-es olimpia előtti sportolók alapos orvosi vizsgálatakor az amerikai olimpiai csapat 597 tagjából 67-en pozitívan értékelték az EIA 67-et, ami 11% [3,9].
AMIT A BRONCHIAL ASTM CSATLAKOZHAT, az okozhat
A betegek több mint 50% -ánál a bronchiális asztmás rohamok fő kiváltója az allergiás betegség, és a roham pl. belélegzés után (pollen a pollenszezonban) vagy lenyelés után (tehéntej, földimogyoró, tengeri halak ételallergiához).
Nagyon gyakran az egyetlen kiváltó tényező lehet a fizikai aktivitás, amelyet úgy jellemeznek, hogy ún a testmozgás indukálta asztma (EIA). A nagyobb fizikai megterhelés az asztmások 40-90% -ánál okozza a légutak elzáródását, a felső sportolóknál ez körülbelül 12% [3,9]. Gyulladáscsökkentő inhalációs terápiában részesülő betegeknél a poszt-terheléses bronchiális asztma lehet a tökéletlen bronchiális asztma kompenzáció egyetlen tünete.
A PORTRAIT ASTM patofiziológiája
1986-ban ismerték Mc Fadden elméletét, az ún A "termikus hipotézis", feltételezve, hogy a hörgők nyálkahártyájának lehűlése és a tüdő keringésében bekövetkező helyi változások következtében bekövetkező gyors felmelegedés a leggyakoribb. Feltételezzük, hogy a hörgők nyálkahártyáját ellátó kapillárisok reaktívabbak a termikus ingerekre. A gyors lehűlés érszűkületet és a hörgők mikrocirkulációjának reaktív hiperchiáját okozza, a hörgőödéma mellett, ami a légutak szűkülését okozza. Ennek az elméletnek azonban ellentmond az a megfigyelés, hogy a hörgőgörcs még meleg és száraz levegő hiperventilációja esetén is jelentkezik [3,8].
Ez az ismeret alátámasztja prof. Anderson, az ún Az 1982-1992 óta ismert "ozmotikus hipotézis". Úgy gondolják, hogy a hörgők nyálkahártyájának folyadékvesztése és a periciliaris folyadék ozmolaritásának növekedése a mediátorok későbbi felszabadulását eredményezi az árboc és más sejtekből, a neuropeptidek felszabadulását és az érzékeny idegek stimulálását. Ez későbbi hörgőszűkületet és a hörgők nyálkahártyaödémájának kialakulását eredményezi. Ezt az elméletet főként néhány közvetítő bizonyítéka támasztja alá, pl. leukotriének LTE4 mennyisége vizeletben edzés után [3,13,14].
A BRONCHIAL ASTM DIAGNOSTIKÁJA
Nagyon fontos a kórtörténet, vagyis a páciens alapos meghallgatása az összes nehézséggel együtt, de a családjában felmerülő nehézségekkel is.
FIZIKAI VIZSGÁLAT és olyan tünetek elemzése, mint a köhögés, szorongás, mellkasi szorítás vagy égés, zihálás, légzési nehézség és edzés utáni légzési nehézség segít meghatározni a betegség mértékét.
A FUNKCIÓS DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK segítenek meghatározni a korai diagnózist, amelynek segítségével meghatározzuk, hogy milyen típusú és milyen stádiumban van a bronchiális asztma. Ez magában foglalja a tüdő alapvető funkcionális vizsgálatát is. Ez a teszt azonban nem észlelhet semmilyen változást a funkcionális paraméterekben.
A specifikus vizsgálatok bronchomotoros vizsgálatok. Ezek provokatív tesztek, amelyek során a beteg hisztamint, acetilkolt kap vagy fizikai terhelésnek van kitéve, és az egyes funkcionális paraméterek összehasonlításával megállapítjuk, hogy bekövetkezett-e olyan változás, amely a bronchiális asztmára jellemző.
Az EIA igazolására testmozgás utáni bronchomotoros tesztet alkalmaznak, amelyben a bronchospasmus a testmozgás során 10-15 perccel a testmozgás kezdete után alakul ki, a testmozgást követő 5-10 percen belül tetőzik, legfeljebb 30 percig tart, és nagyon gyakran spontán megszűnik.
Eleinte egy orientációs spirometriát készítenek erőltetett kilégzési görbe, ill. áramlás/térfogat görbék. Ezt a görbét hasonlítjuk össze a testmozgás utáni görbékkel, és értékeljük a 6-8 percig tartó szubmaximális testmozgás (futás, kerékpár) utáni térfogatváltozást (FEV1), a pulzus maximális értékének 80% -a. Valójában közvetett inger a bronchokonstrikció kiváltására, amelyet a mediátorok felszabadulása és az idegi ingerek aktiválása okoz.
Az eredményt pozitívnak értékeljük, ha az FEV1 tesztben az áramlás/térfogat görbe több mint 10% relatív páratartalommal (referenciaérték) csökken a FEV1 kezdeti értékéhez viszonyítva, legalább két egymást követő manőver során a görbe a terhelés vége után. Ezután enyhe emelkedés és visszaesés következik be a FEV1-ben, ami kettős "W" mintát hoz létre, ami a pozitív testtesztre jellemző.
A teszt nagyon alacsony érzékenységű és magas specifitással rendelkezik a bronchiális asztma testmozgásának diagnosztizálására [5,10,11].
Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb az érdeklődés a légúti gyulladás felmérése iránt a kilélegzett levegő gyulladásos paramétereinek elemzése, különösen a kilélegzett nitrogén-oxid (FENO) - NIOX és a kilélegzett levegő kondenzátum elemzése alapján. A nitrogén-monoxid (NO) elemzés időtakarékos, betegmentes, nem invazív módszer, amely lehetővé teszi az asztmás allergiás gyulladás aktivitásának értékelését és a gyulladáscsökkentő kezelés hatékonyságának ellenőrzését. A NO egészséges ember tüdejében csak minimális mennyiségben képződik. Allergiás gyulladás esetén nem növekszik a NO-termelés, amely az allergiás gyulladásban megváltozott légúti hámsejtekből származik. A kilélegzett NO-koncentrációk jól korrelálnak a gyulladásos markerekkel, és a normális NO-értékeket a kilélegzett levegőben 10-20 ppb tartományban határozzák meg. Nagyon gyorsan reagálnak a betegség kezelésére vagy súlyosbodására, a pozitív FENO-értékek allergiás bronchiális asztmát jeleznek, és nagyobb a valószínűsége a pozitív bronchomotoros tesztnek a testmozgás után. Feltételezzük, hogy az atópiás hajlam és a magasabb FENO-értékek nagyobb kockázatot jelentenek az EIA-ra [7,14].
KEZELÉS FELSŐ ATLETTÁN ÉS Dopping
Gyulladásgátló gyógyszerek - Gyulladáscsökkentők az EIA kezelésében az antileukotriének és az inhalációs kortikoszteroidok [4].
Ezek a gyulladáscsökkentők nem közvetlenül a testmozgás előtt hatékonyak, hanem az AB hosszú távú gyulladáscsökkentő kezelésére szolgálnak. Az Európa Tanács 2007. évi doppingellenes egyezménye szerint az inhalációs kortikoszteroidok a helyi glükokortikoszteroidok közé sorolhatók, amelyek nem tiltottak, de terápiás alkalmazásra mentességet igényelnek [12].
A GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY SZABADÍTÁSA A sportteljesítmény nehézségei esetén közvetlenül a testmozgás előtt inhalációs adag ún. felszabadítók, amelyek növelik a hörgőkön átáramló levegőt. A gyors hatású enyhítő gyógyszerek közé tartoznak a gyors hatású hörgőtágítók, amelyek a hörgőszűkület felszabadulását okozzák, egyidejű tünetekkel, mint zihálás, mellkasi szorítás és köhögés. (SABA: szalbutamol, fenoterol, terbutalin, ACH: ipratropium-bromid, oxitropium-bromid vagy ezek kombinációja: ipratropium-bromid/szalbutamol, ipratropium-bromid/fenoterol) [4,5]. A hosszú hatású enyhítő gyógyszerek közé tartoznak a hörgőtágítók, amelyek hatásideje legfeljebb 12 óra, nevezetesen a formoterol és a szalmeterol. Az Európa Tanács 2007. évi doppingellenes egyezménye szerint a kábítószert felszabadító gyógyszerek terápiás mentességet igényelnek. Annak ellenére, hogy bármilyen formában mentességet engedélyeztek terápiás alkalmazásra, az 1000 ng/ml-nél magasabb szalbutamol-tartalmat kedvezőtlen analitikai eredménynek tekintik [12].
KÖVETKEZTETÉS
Minden asztmás orvos célja a beteg abszolút életminőségének fenntartása. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy egy megfelelően kezelt asztmás páciensnek képesnek kell lennie megbirkózni másokkal, akár fizikai megterhelés szempontjából is. A bronchiális asztmában kezelt betegek között több olyan élsportoló is van, akik fantasztikus eredményeket érnek el. Például Jozef Gönczi lövész és Mark Spitz úszó is olimpiai érmet élvez, miközben asztmát kezel .