Például főzéskor fontos, hogy csak annyi embernek főzzön, ahány otthon van. A kisebb tányérméret is segít.

dobsz

Cikk megosztása

A világ élelmiszertermelésének egyharmadát eldobják vagy elveszik, de az emberek megváltoztathatják. Ezt állítja Selina Juul orosz-dán aktivista, aki az élelmiszer-pazarlás kérdésével foglalkozik. Kampányának köszönhetően öt év alatt negyedével csökkent Dániában kidobott élelmiszerek mennyisége.

"Fontos, hogy az emberekkel kezdjük. Ezt csináljuk Dániában. Nem mutatjuk meg az embereknek, hogy rosszak. Mindannyian részesei vagyunk a problémának és a megoldás részei. Sajnos mindannyian pazaroljuk az ételt. De mindannyian fejlődhetünk "- magyarázta Juul a TASR-nek a fenntartható fejlődésről szóló nemzetközi filmfesztivál keretében Szlovákiába látogatva.

Az aktivista szerint a fejlett országokban a háztartások dobják el a legtöbb ételt. Ezért azt javasolja, hogy próbálják felhasználni az összes olyan ételt, amelyet az emberek már megvettek. "Mielőtt bevásárolna a boltba, vásároljon a hűtőszekrényében. Sok család megfeledkezik a náluk lévő ételről, majd ez rosszul megy" - mondja.

Szerinte az is fontos, hogy bevásárlási listával menjünk el vásárolni. "Csak azt vásárolja meg, amire szüksége van, és fogyasszon el mindent, amit vásárolt" - mondja Juul, aki figyelmeztet például a mennyiségi kedvezményekre. Azt is javasolja, hogy a kosarat a kezében tartsa, ne nyomja maga elé. Ily módon az emberek kevesebbet vásárolnak.

A főzés során Juul szerint fontos, hogy csak annyi főzzen, ahány otthon van. A kisebb tányérméret is segít. "Minél nagyobb a tányér, annál több ételt lehet rá rakni, még akkor is, ha nem eszel ennyit" - magyarázza.

Az aktivista szerint késleltetett maradék esetén fontos megtervezni, hogy az ember mikor használja fel őket. "Sokan elteszik a maradékot, majd megfeledkeznek róluk, amíg rosszul nem mennek" - mondja. Hasonló a fagyasztóval. Ezért azt tanácsolja, hogy minden vasárnap használja fel a hűtőszekrényből származó maradékot, a fagyasztóból pedig kéthavonta.

Juul szerint sok európai fogyasztó aggódik a csomagoláson feltüntetett dátumok miatt is. "Két különböző van, a minimális eltarthatóság és a lejárat dátuma. Például a lejárati idő a friss húsra vonatkozik, és ezen időpont után ezt az ételt már nem szabad fogyasztani" - magyarázza az aktivista. Ez azonban minimális tartósság mellett más. "Ez vonatkozik például a csokoládéra, a rizsre vagy a tésztára.

A minimális eltarthatóság nem jelenti azt, hogy az étel mérgezővé válna azonnal, miután elkészült. Még mindig eheted ezt az ételt. Az emberek gyakran összezavarodnak, ezért inkább eldobják az ételt "- mondja.