A Szlovák Köztársaság kormánya által a koronavírus-fertőzés terjedésével összefüggésben kinyilvánított rendkívüli helyzet megnövekedett munkaterhelést okozott az élelmiszerboltokban, drogériákban, gyógyszertárakban stb. Dolgozó munkavállalóknak, valamint az egészségügyben vagy a szociális szolgáltatásokban dolgozó alkalmazottaknak. . A munkaügyi felügyelőségek számos kérdést megjegyeztek a túlmunkával kapcsolatban a kihirdetett rendkívüli helyzetben, mivel a munkavállalók munkaerőhiány miatt gyakran túlórára kényszerülnek. Ebben a cikkben ezért megpróbáljuk megközelíteni azokat a feltételeket, amelyek mellett a munkáltató elrendelheti a munkavállalót, hogy túlóra legyen.

nemzeti

Általában az túlóra ben módosítva 97. bek Törvény. 311/2001 Coll. Munka Törvénykönyve módosított (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve). Nem minden munka, amelyet egy alkalmazott a munkaideje lejárta után végez, nem tekinthető túlórának. A túlóra munka olyan munka, amelyet a munkavállaló a munkáltató megrendelésére vagy az ő beleegyezésével végez, egy előre meghatározott munkaidő-beosztás alapján meghatározott heti munkaidő alatt, és amelyet a munka-változtatások ütemezésén kívül végeznek. Túlóra csak ideiglenes és sürgősen megnövekedett munkaigény esetén rendelhető el vagy állapodhat meg a munkavállalóval, vagy ha ez közérdek. A Munka Törvénykönyve nem határoz meg olyan időszakot, amelyen belül a munkáltató elrendelheti a munkavállalót, hogy túlóra, ill. kérjen hozzájárulást a munkavállalótól a túlórázáshoz. A munkáltatónak azonban tájékoztatnia kell a munkavállalót a túlórák mielőbbi teljesítésének igényéről.

A túlórázás többek között megrendelhető:

  • két műszak közötti folyamatos pihenőidő esetén ez a pihenőidő nem csökken kevesebb, mint 8 óra,
  • munkaszüneti napokon, olyan munka esetén, amelyet a munkáltató a héten a munkavállaló folyamatos pihenőnapjain jogosult megrendelni (sürgős javítási munkák, be- és kirakodási munkák, leltározási és zárási munkák, a az a munkavállaló, aki nem vett részt a változáson, az életet, egészséget vagy vészhelyzeteket fenyegető veszélyek elhárításán, a lakosság élet-, egészségügyi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez, az állatok takarmányozásához és gondozásához szükséges munka, a növénytermesztésben a mezőgazdaságban sürgős munka növények telepítése, kezelése és betakarítása, valamint az élelmiszer-alapanyagok feldolgozása), folyamatos munka és a munkáltató helyiségeinek őrzéséhez szükséges munka.

Nem minősül túlmunkának, ha a munkavállaló a munkáltató kérésére biztosított szabadságon meghatározott heti munkaidő túllépése esetén túlterhelt munkát végez, vagy a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt leesett munkaidőt.

A túlmunka maximális terjedelme a 97. § (4) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban. A Munka Törvénykönyve 6. cikke átlagosan heti 8 óra az adott időszakban:

  • legfeljebb 4 egymást követő hónap,
  • vagy 4-től 12 hónapig, ha a munkáltató beleegyezett ebbe a ténybe a munkavállalók képviselőivel.

A munkavállaló számára lehetséges naptári évben rendelni a túlórázás olyan mértékben legfeljebb 150 óra. Ezen tartomány felett csak a túlórázás megengedett beleegyezéssel munkavállaló. A munkavállaló egy naptári évben teljes munkaidőben végezhet túlmunkát 400 óra. A túlmunka alkalmazási körét és feltételeit a munkáltató határozza meg a munkavállalók képviselőivel egyetértésben.

Az egy évben megengedett maximális túlórázás óráinak száma nem tartalmazza azokat a túlmunkákat, amelyekért a munkavállaló kompenzációs szabadságot kapott, vagy amelyet az alábbiak során végzett:

  • sürgős javítási munkák vagy olyan munkák, amelyek nélkül egy speciális szabályozás szerint munkahelyi baleset vagy nagy károkozás veszélye merülhet fel,
  • rendkívüli események egy külön szabályozás szerint, ahol életveszélyt, egészséget veszélyeztető veszély vagy külön szabályozás szerint nagy károkozás áll fenn.

Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet azokra a munkavállalói csoportokra is, akikre különleges védelem vonatkozik, nevezetesen:

  • rövidebb munkaidővel rendelkező munkavállalók - csak akkor vállalhatnak túlmunkát, ha beleegyeznek, a túlórát nem lehet elrendelni,
  • a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodások alapján dolgozó alkalmazottak (úgynevezett vállalkozók) - a munkavállalók e csoportja számára a törvény kizárja a túlmunka elvégzésének lehetőségét,
  • kockázatos munkát végző alkalmazottak - a munkáltató kivételesen megszervezheti velük a túlmunkát

- sürgős javítási munkák vagy olyan munkák esetén, amelyek nélkül munkahelyi baleset vagy nagy károkozás veszélye merülhet fel,

- vészhelyzet esetén, ahol életveszély vagy egészségkárosodás vagy jelentős károk vannak,

- a biztonságos és zökkenőmentes gyártási folyamat biztosítása a munkavállalók képviselőinek előzetes hozzájárulásával is,

  • az orvosi hivatást végző alkalmazottak, akik betöltötték az 50. életévüket - nem rendelhetők túlórára, a túlórázás csak a munkavállalókkal való megegyezéssel megengedett,
  • terhes nők, nők vagy férfiak, akik tartósan gondozzák a három évnél fiatalabb gyermeket, magányos nők vagy magányos férfiak, akik tartósan gondozzák a 15 év alatti gyermeket - csak beleegyezésükkel alkalmazhatók túlórában,
  • fiatalkorú alkalmazottak - a munkavállalók ezen csoportját a törvény kizárja a túlórázás lehetőségéből.

A munkaadók képviselői, ha a munkáltatóknál dolgoznak, a munkaadók nélkülözhetetlen partnerei a túlmunka feltételeinek meghatározásában. Ebben az összefüggésben azt javasoljuk az alkalmazottaknak, ha az adott munkáltatónál a túlmunka feltételeivel kapcsolatos kérdések merülnének fel, forduljanak a munkavállalók képviselőihez, akiken keresztül a munkavállalók részt vesznek a tisztességes és kielégítő munkakörülmények megteremtésében.

Mivel sok munkavállaló és munkáltató a munkaügyi felügyeleti szervhez intézett tanácsigényével meg akarja bizonyosodni arról, hogy a túlmunkával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre ebben a helyzetben is a Munka Törvénykönyve vonatkozik, ezért erre a kérdésre szeretnénk válaszolni. jól. Törvény a rendkívüli helyzetet szabályozza. 42/1994 Coll. a lakosság polgári védelméről. Az említett törvény semmilyen módon nem szabályozza a munkavállalók és a munkaadók jogait és kötelezettségeit a túlmunka elvégzésével kapcsolatban. A túlórázás és annak javadalmazása tehát még a bejelentett vészhelyzet idején is irányadó a Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályok.

A rendkívüli állapotot kihirdető részlegek alkalmazottaira vonatkozó különös szabályokat honlapunkon külön cikkben tesszük közzé.