A vastagbélrák pontos okát még nem sikerült meghatározni, de olyan tényezők ismertek, amelyek növelik a betegség kockázatát. Közepes vagy magas kolorektális daganatos betegségben szenvedő populációban, legfeljebb egyharmada 50 éves korában, és fele 70 éves korában olyan adenoma polipok jelennek meg, amelyek rákká válhatnak. Az Egyesült Államokban végzett vizsgálat szerint az 50-75 éves emberek 37% -ában legalább egy adenoma polip és/vagy carcinoma volt jelen, akiknek nem voltak tüneteik.

tünetek

A kockázati tényezők különösen a következők:

  • Genetikai hajlam - előfordul a betegség családi előfordulása, ezért a vastagbélrákot diagnosztizált emberek első fokú rokonai (szülők, gyermekek, testvérek) 40 éves kortól kezdve, rendszeresen évente egyszer kezdjék el az okkult vérzés rendszeres vizsgálatát. A háziorvos által végzett vizsgálatok elegendőek, de ha a gyomor-bélrendszeri problémákra utaló jelek jelentkeznek, ezeket a lehető leghamarabb meg kell vizsgálni egy speciális gasztroenterológus szakorvosnál.
  • Idősebb kor - a vastagbélrák kockázata különösen 50 éves kor után növekszik, bár néha a betegség a fiatalokat is érinti. Az életkor alacsony kockázatú tényezőnek számít, de ez határozza meg, hogy legkésőbb mikor kezdődjön el a rendszeres ellenőrzés. Mindenkinek, függetlenül attól, hogy van-e egészségügyi problémája, 50 év után kétévente okkult vérzési teszten kell átesnie (kivéve, ha a magas kockázatú csoportok valamelyikébe tartozik - akkor a vizsgálatokat korábban kell elkezdeni).
  • A vastagbél egyéb (nem rosszindulatú) betegségei - adenomák, polipok, gyulladásos betegségek, mint pl Crohn-kór, krónikus fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa) és hasonlók. A családban az adenoma polipózisban szenvedők szintén nagy kockázatnak vannak kitéve. A Crohn-betegség 7-20-szorosára növeli a vastagbélrák kockázatát, fekélyes vastagbélgyulladás esetén még nagyobb a kockázat. 25 év után a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegek 40% -ánál vastagbélrák alakul ki. Az ilyen esetek 40% -ában a rák egyszerre következik be a bél különböző és több részén.
  • Elhízottság - klinikai vizsgálatok megerősítették, hogy az elhízás közvetlenül kapcsolódik a vastagbélrákhoz.
  • Cukorbetegség - A cukorbetegeknél a vastagbélrák kockázata 30-40% -kal magasabb, mint az egészséges embereknél.
  • Életvezetés - A betegség kockázatát növeli a zsírban gazdag és rostban szegény étrend, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a stressz és a mozgásszegény életmód. A legegészségtelenebb élelmiszerek közé tartozik a vörös hús, különösen a sült, sült és különösen a füstölt. Meglepő módon a sör alkoholveszélyt jelent, ha nagyobb mennyiségben iszik.
  • Nők, akik mell-, petefészek- vagy méhrákban szenvedtek - okkult vérzés megelőzését évente egyszer kell elvégezni, kortól függetlenül (kivéve, ha emésztési zavarai vannak)

Kapcsolódó bélbetegségek

A vastagbélrák eseteinek akár 80% -a adenómából származik - egy jóindulatú daganat, amely mirigypolipként jelenik meg a belekben, és úgy néz ki, mint a bél nyálkahártyájának kiemelkedése. Ennek oka a nyálkahártya-sejtek túlzott osztódása. Néha egy polip növekedni kezd, és sejtjei megváltoztatják szerkezetüket, alakjukat és működésüket. Az adenoma egy rák előtti állapot, és a benne fokozatosan végbemenő változások csak egy rosszindulatú daganat kialakulásával zárulhatnak le. Ez az átalakulás több évig is eltarthat. A daganatsejtek ezután átterjedhetnek a környező szövetekre, károsíthatják őket, és felszabadulhatnak a daganatból, és bejuthatnak a véráramba vagy a nyirokrendszerbe. Így a daganat elterjed a test távoli részein, és másodlagos tumor-gócokat - metasztázisokat hoz létre.

A polipok elsőre nem okozhatnak problémát. A kockázat azonban csillagászati ​​szempontból növekszik, amikor vérezni kezdenek. A rosszindulatú daganat kialakulásának valószínűségét a polip mérete, szövettani szerkezete és a dysplasia (alacsony, közepes vagy súlyos) mértéke alapján értékelhetjük. Azonban nem minden adenoma polip vezet feltétlenül rákká. Az endoszkópos polipektómia azonban könnyen eltávolíthatja őket, és ezáltal csökkenti a vastagbélrák előfordulását azokban az emberekben, akik szenvednek tőlük.

Megelőzés

A vastagbélrák hatékony megelőzhető betegség. Szakértők szerint az életmód megváltoztatása és a rendszeres ellenőrzések a betegek legfeljebb felében megelőzhetik a rákot.

  • Inkább a növényi zsírokat, az étrendben szerepeljen olívaolaj is.
  • Csökkentse a sült, grillezett és sült vörös hús fogyasztását, különösen baromfit és halat fogyasszon.
  • Távolítsa el vagy minimalizálja a füstölt húsok és a füstölt vörös hús fogyasztását.
  • Közismert szabály a rostok elegendő bevitele - gyümölcsökből, zöldségekből, teljes kiőrlésű gabonákból.
  • A sörivás növeli a kockázatot (különösen a végbélrák), ezért mértékkel kell fogyasztani.
  • Az A-, C- és E-vitamin bebizonyította védőhatását, a folsav, a szelén és a kalcium szintén hatékony a megelőzésben.
  • Fizikai aktivitás és a testsúly fenntartása - elegendő testmozgás véd a vastagbél- és végbélrák ellen, míg az elhízás megduplázza a férfiak és az elhízott nők kockázatát 40% -kal.
  • Ha a családjában valakinek vastagbél- és végbélrákja vagy vastagbél-adenómája alakul ki, konzultáljon orvosával.
  • A vastagbélrák általában nem fáj, ezért sok beteg későn észleli. Meg kell figyelnünk az emésztőrendszerünket és annak normális működését, hogy észrevegyük a változásokat.

Tünetek

A vastagbélrák tünetei gyakran nem súlyosak vagy tartósak, gyakran szakaszosak, váltakoznak és látszólag jelentéktelenek. Az ember gyakran teljesen figyelmen kívül hagyja őket, vagy más hatásokkal függ össze - rossz étrend, stressz vagy aranyér. Elengedhetetlen figyelni az emésztőrendszerünk normális működésére, hogy a lehető leghamarabb észrevegyük a változásokat. A kezelés sikere érdekében rendkívül fontos a betegség időben történő felismerése és a lehető leghamarabb felkeresni egy szakembert. Becslések szerint a korai diagnózissal végzett kezelés sikere akár 90%.

  • a széklet szabályosságának változása,
  • hasmenés vagy székrekedés,
  • nagyon sötét széklet színű,
  • a vér jelenléte a székletben,
  • fájdalommentes végbélvérzés, viszketés, irritáció és duzzanat,
  • érzés, hogy a belek nem teljesen kiürültek,
  • a széklet keskeny csíkban távozik,
  • emésztési problémák (puffadás, teltségérzet, görcsök),
  • a szél gyakori, fájdalmas elengedése,
  • akaratlan fogyás, étvágytalanság,
  • fokozott fáradtság.

Ha ezek közül a tünetek közül bármelyik vagy több előfordul, tekintet nélkül a mennyiségre vagy gyakoriságra, a személyt a lehető leghamarabb meg kell vizsgálni egy szakemberrel, aki pontos diagnózist fog felállítani.