A szociális patológia a beteg, rendellenes, általában nemkívánatos társadalmi jelenségek megjelölésének általános elnevezése. H. Spencer szociológus használta először, aki megpróbált kapcsolatot találni a biológiai és a társadalmi patológia között. Éppen ellenkezőleg, az egyik legfontosabb szociológus, a francia E. Durkheim (1858-1917) a szociális patológiát a betegségek, a hátrányos tények, a cselekedetek és a viselkedés tudományának tekintette. Szerinte nem lehet a betegséget (társadalmi) szembeállítani az egészséggel, mert a társadalmi élet két, egymást kiegészítő jelenség. A 20. század elején az öngyilkosságot, a munkanélküliséget és a háborút szociálpatológiai jelenségnek tekintették. Később ezek a jelenségek a drogfüggőséghez, erőszakhoz, agresszióhoz és kábítószer-függőséghez adódtak, amelyek jelenleg a társadalmi élet legnagyobb fenyegetését jelentik, mivel különösen a fiatalok megszerezhetik őket a szocializációs időszakban. E szocio-patológiai jelenségek leküzdésének leghatékonyabb módja a megelőzés jobb oktatás, szabadidős megoldások formájában, és általánosan alkalmazható normák elsajátítása, különösen a fiatalok számára.

patológia

1.1.2.TÁRSADALMI ELTÉRÉS

. Az eltérés (társadalmi) egyfajta társadalmi viselkedést képvisel, és egy aktuális kifejezés a standardizált (normális) viselkedéstől való eltérést jelöli, amelyet az adott társadalomban érvényes társadalmi norma ír elő ". (342. o., Szociális munka) De itt van egy vita arról, hogy mi a normális viselkedés, amelyet tovább meghatároz az ún. normalitás

. " Értsd meg, mi a kóros, csak akkor lehetséges, ha tisztában vagyunk azzal, ami normális. Amit azonban normálisnak tartunk, azt nem lehet azonosítani a középszerűség eszméjével, vagyis azzal, amit a társadalomban átlagosnak tartunk. a normalitás a társadalmi kapcsolatok, az uralkodó társadalmi szerepek, attitűdök és kultúra révén sikeresebb. (337. o., Szociális munka, 2003)

Kétféle viselkedést különböztetünk meg:

1) a normáknak megfelelő magatartás (pl. Rendszeres iskolalátogatás, munka)

2) deviáns magatartás (eltér a normáktól, pl. Vétek a jó szokások ellen)

A deviáns viselkedés kifejezést az 1940-es évek elején kezdték használni az amerikai és az angol szociológia, és valójában a társadalmi patológia helyettesítője. A deviáns magatartásnak a társadalmi változásokra való felkészülés jellege is lehet, és új társadalmi normák megjelenését is jelezheti (pozitív eltérés).

Ha a társadalomban megkövetelik, hogy a normák szerint viselkedjen, akkor van egy mechanizmus is, amely szerint végrehajtják. Ezt a mechanizmust társadalmi kontrollnak hívják. Nagyon gyakran a szankció kifejezést is ehhez a fogalomhoz rendelik. (Pozitív és negatív ). egyén vagy csoport viselkedése a társadalom normáival és értékeivel.

1.1.3. ANOMIKA

a társadalmi deviáció szorosabb jellemzéséhez szükséges egy bizonyos társadalmi jelenség jellemzése, amelyben a társadalmi normák és törvények megszűnnek érvényben lenni. Az anómia szó szerint törvénytelenséget jelent.Az anómia fogalma elválaszthatatlanul kapcsolódik a szocializáció folyamatához, mivel az egyén értékeket, normákat, társadalmi szerepeket szerez ebben a folyamatban. .

1.2 SZEGÉNY

Sajnos a szegénység nem marginális jelenség a társadalomban, és az adatközpontok szerint bolygónk lakosságának körülbelül egyharmadát érinti. Leggyakrabban társadalmi jelenségként értjük, amelyet a létfenntartási eszközök hiánya jellemez. A szegénység fogalmát általában éhséggel, testi vagy lelki szenvedéssel összefüggésben vizsgálják a szegénységhez képest, a szegénységet kevésbé drasztikus helyzetnek tekintik, és a szegénység és a szegénység határait nem lehet pontosan meghatározni. A szegénység az emberi méltóság, a szolidaritás és az igazságosság, valamint a gyengék védelmének széles körben elterjedt fogalmaira épül. Így a szegénység fogalma eltér a társadalmi egyenlőtlenség fogalmától, amelyet általában a társadalomban fennálló különbségek következményének tekintenek A szegénység szociológiai fogalmai leggyakrabban az úgynevezett élethelyzeten alapulnak. Nyugat-európai középosztály. Különféle jótékonysági és egyéni segélyeket hoztak létre a szegénység okozta szenvedések enyhítésére, és a szociális munka is nagymértékben segít.

Nem kormányzati központok és létesítmények bérlésének célja:

1 . a be nem jelentett szegénység megelőzése (pl. Szociális munkával)

2. Szüntesse meg a társadalmi egyenlőtlenség nem kívánt formáit

3 . azonos életkörülmények megteremtésére

Szlovákiában a szegénység kérdésére már régóta figyelmet fordít a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Kutatóintézet (lásd 1. melléklet), és szociológia szempontjából a Szociológiai Intézet a Szlovák Tudományos Akadémia. Jelenleg a magas munkanélküliség és a növekvő megélhetési költségek járulnak hozzá leginkább a szegénység növekedéséhez.

1.3. AGresszió, agresszivitás, barátságosság és erőszak

. Az embereket az egész életen át kísérő érzelmek egy rendkívül sajátosan társadalmilag veszélyes formában is megnyilvánulnak, amelyet agressziónak hívnak. (355. o., Szociális munka)

Agresszióval általában olyan sértő magatartásra utalunk, amely az egyénnél a saját hatalmának valós vagy látszólagos fenyegetésére reagál, különösen a harag megnyilvánulásaként. Az agresszió elméletének három csoportja ismert: ösztönös elméletek, frusztrációelméletek és társadalmi tanulási elméletek, amelyek agressziót tanult válasznak tekintenek. Az ellenségesség kifejezés az emberekkel szemben általában ellenséges hozzáállást jelöli, és az ellenségesség lehet az agresszió összetevője, de nem biztos, hogy felveszi jellegét. Az ellenségesség leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy az egyén negatívan beszél valakiről, kudarcot kívánva neki, amit ő is őszintén kíván. Az agresszió nagyon gyakori jelensége a gyermekek zsarnoksága és bántalmazása is, amely különösen az iskolákban és a családokban mutatkozik meg. Az erőszak sajátos fajtája a terrorizmus, amely félelmet és rémületet ébreszt bennünk. Rendszerint provokatív jellegű, azonban a terrorista csoportok gyakran rejtett támogatást is élveznek az államban, és részletesen szerveződnek. A csoporton belül vannak olyan baráti normák és törvények is, amelyeket a tagok elismernek, és azok megsértését gyakran halálbüntetéssel sújtják. .

1.4. BŰNÖSÉG

A bűnözés olyan kifejezés, amely a bűnözői magatartás mint társadalmi jelenség előfordulására utal, és kifejezi az adott társadalomban, államban, régióban elkövetett bűncselekmények összegét.

. A bűnözés tehát a deviáns magatartás egyik formája, amely ellentétes a büntetőjogi normákkal. ´´ (359. o., Szociális munka,) Megkülönböztetünk nyílt és rejtett bűncselekményeket. A nyílt bűnözés alapja, hogy a cselekményeket a bűnüldöző szervek (hordók, ügyészség, rendőrség) nyilvántartják, amelyek tovább foglalkoznak velük. Látens bűncselekményekről beszélünk, amikor olyan bűncselekményekről van szó, amelyekről az állami hatóságok nem tudnak.

A bűnözés okai szorosan kapcsolódnak a kérdésekhez:

hogyan lehet megakadályozni a bűncselekményeket

valamint a bűncselekmények áldozatainak - vimimimológia - vizsgálatának kérdéseivel

Jelenleg a fiatalkori bűnözés nagyon elterjedt, és a kriminológiai szakirodalom szerint szinte minden bűncselekményt átlagosan 21 év alatti fiatalok követnek el.

1.5. SZEXUÁLIS ELLENŐRZÉSEK

Jelenleg a fiatalok szexuális életének intenzitásának növekedésének vagyunk tanúi, de a lakosság más korosztályai is. Az emberi szexualitás az élet egyik alapvető megnyilvánulása, és több vagy kevesebb a szaporodás funkciója.

. Szexuális perverzió esetén leggyakrabban olyan megnyilvánulásokkal találkozunk:

szadizmus, ahol a szexuális izgalom forrása fájdalmat okoz másnak, vagy akár gyilkosságot okoz .

mazochizmus, akkor mazochizmusról beszélünk, amikor a szexuális izgalom forrása a fájdalom vagy megalázás előidézésének követelménye.

a transzvesztizmust, a szexuális izgalmat leggyakrabban az váltja ki, ha valaki mássá változik, leggyakrabban az ellenkező nem .

ranssexualizmus, amely a pszichoszexuális azonosulás inverziója a saját biológiai nemével. (365. o., Szociális munka)

1.5.1

Jelenleg hazánkban 4féle prostitúció létezik. Főleg a nőknek szentelik:

prostituáltak saját ügyfeleikkel, akik prostitúciót végeznek a lakásaikban, és képviselni tudják ügyfeleiket az üzleti tárgyalásokon is. Ez egy képzett és nyelvtudással rendelkező, exkluzív megjelenésű nők kis csoportja.
prostituáltak cégekből és szállodákból, többnyire foglalkoztatott nők és hallgatók, szórványosan végeznek prostitúciót a gazdasági és időbeli lehetőségek szerint.
olyan masszázsszalonokból származó prostituáltak, akik prostitúciót végeznek a törvényben előírt masszázsszolgáltatások felett. Az ügyféltől kapott jutalom nem adózik. Ha az állam a prostitúcióra adót akarna kivetni a prostituáltaktól, akkor a mai jogszabályok szerint az állam pimpává válna. A prostituáltak nem működhetnek kereskedelemben.

1.5.2.HOMOSEXUALITÁS

A homoszexualitást szexuális étvágyként, az azonos nemű emberek iránti vonzalomként határozzák meg, amelyet társadalmi jelenségnek minősítenek a társadalmi eltérések között.

Az ún A hamis homoszexualitás a következő típusú szexuális viselkedést tartalmazza:

1 . a pszeudohomoszexualitás egy olyan szexuális tevékenység, amely megakadályozza a heteroszexuális viselkedést (börtön)

2 . alkalmi homoszexualitás leggyakrabban a heteroszexuálisok jövedelmezőségéből

3 . neurotikus homoszexualitás: a nőkkel szembeni gátlást mutató látensen heteroszexuális férfiak homoszexualitásának előfordulását jelölő kifejezés

4. serdülőknél pubertáskor ritkán fordul elő fejlődési homoszexulencia, míg a szakértők szerint ez az egyén ártalmatlan szexuális fejlődése.

Pszichológusok, pszichiáterek és más mentálhigiénés szakemberek egyetértenek abban, hogy a homoszexualitás nem betegség, mentális rendellenesség vagy érzelmi probléma. A homoszexualitást a múltban mentális betegségnek tekintették, mert a társadalom és a mentálhigiénés szakemberek is hamisan közölték a homoszexualitással kapcsolatos információkat, mert a legtöbb tanulmány csak a kezelés alatt álló melegeket és leszbikusokat vizsgálta. Amikor a kutatók adatokat gyűjtöttek a kezeletlen homoszexuálisokról, a homoszexualitás mint mentális betegség gondolata valótlannak bizonyult. Az elmúlt 35 év nagyon objektív tudományos kutatásai azt mutatják, hogy a homoszexuális orientáció nem kapcsolódik érzelmi vagy társadalmi problémákhoz. 1973-ban az Amerikai Pszichiáterek Egyesülete megerősítette az új kutatások fontosságát azzal, hogy törölte a "homoszexualitás" kifejezést a mentális és érzelmi rendellenességek hivatalos listájáról. Jelenleg a homoszexualitás mértékévé vált, ill. fokú demokrácia az országban.

1.6. ALKOHOLIZMUS

Az alkoholizmusnak általánosan elfogadott öt alapvető formája van, amelyeket a, b, c, d, e alkoholizmusnak nevezünk .

a . Alkoholizmus és ez a legkönnyebb forma, nem függőséggel, csak túladagolással jár. Jelentős szerepet játszik itt a társadalmi környezet hatása.

b . Az alkoholizmus ß szomatikus szövődményekkel jár.

c . A g alkoholizmust metabolikus változások és elhúzódó alkoholelvonással járó elvonási tünetek jelentkezése jellemzi.

d . Az alkoholizmus d azt jelenti, hogy képtelen tartózkodni, még akkor is, ha az illető viszonylag józannak tűnik (sajnos sokszor ebben a helyzetben döntenek társadalmilag fontos dolgokról is).

e . Az alkoholizmus e ciklikus-mániás formában van, és kétségtelenül mentális rendellenességet jelent.

1.7 Kábítószer-függőségek

A drogfogyasztás és a drogfüggőség megjelenése súlyos szociálpatológiai jelenség, növekvő tendenciával és növekvő társadalmi jelentőséggel. A kábítószer-probléma már nem jelent problémát a kábítószer-használók korlátozott csoportja számára. A kábítószerek és azok terjesztése határokon átnyúló jelenség, amely jelentős orvosi, szociológiai és gazdasági következményekhez vezet, gyenge és naiv erőfeszítéssel az egyetemes megoldás érdekében. Az egyetlen lehetőség az, hogy a lehető leghitelesebb információkat nyújtsa a nagyközönségnek a kémiai paradicsom hiábavaló kereséséről. Az a tény, hogy valaki drogozik, legalábbis a kezdetektől fogva nem feltűnő. Ennek ellenére jelek utalnak arra, hogy valami nem stimmel. A nehézségeknek más okai is lehetnek. Nem feltétlenül drogoknak kell lenniük. Mégis jó tudni ezekről a dolgokról. Íme néhány tünet, amelyet észre kell vennünk:

1 . Az iskolai problémák eleve nem jelennek meg, elmondható, hogy a drogfogyasztás előbb-utóbb nehézségekhez vezet az iskolában. Távollét következik be, az előny romlik. Ebben a szakaszban gyakran nem tűnik úgy, hogy a kábítószer állna a nehézségek hátterében.

2. Eredeti érdeklődés elvesztése: Ezek elsősorban eredeti, időigényes és fizikailag megterhelő hobbik, mint például sport, különféle aktív művészi tevékenységek és hasonlók.

3. Cseréljen barátokat és játékokat.

4 . Viselkedésváltozás. A feltűnő mulatság vagy tevékenység indokolatlan állapotainak észrevehetőnek kell lenniük. Különösen szembetűnő a hirtelen álmatlanság, amely különböző, gyakran értelmetlen horkolással és hasonló viselkedéssel jár. Hasonlóképpen észrevehetőek a depresszió, a fáradtság és a visszatérő depressziós bomlások. Nem zárható ki azonban, hogy az ilyen viselkedés egyszerűen a betegség megnyilvánulása lehet.

5 . Gyengeség, alvás napközben

6 . Étvágytalanság, fogyás.

7 . Bőrhibák. A tünetek másik mozaikja, amely képet alkothat a metamfetamin használatáról, ill. már kialakult kábítószer-függőség. Ezek a karcolások és más kisebb önkárosodások nyomai, különösen az arcán és a kéz hátán.

8 . Pénz eltűnése.

9 . Fecskendők, tűk és gyógyszerek megtalálása

10 . Az injekció nyoma a végtagokon Itt nincs miről tárgyalni.

A gyógyszereket elvileg négy csoportba lehet sorolni. Ezek az anyagcsoportok megjelenésükben, hatásaikban, függőségükben, de a felhasználót fenyegető kockázat mértékében is különböznek egymástól. Lehetséges további ötödik csoport hozzáadása ezekhez az illegálisan gyártott szerekhez - pszichológiai hatású drogokhoz, vagyis legális drogok:

I. csoport: kannabisz drogok
II. csoport: opiátok
III. Csoport: Stimulánsok
IV. csoport: Hallucinogének
V. csoport: Pszichotrop gyógyszerek