BRATISLAVA - Még a legnagyobb vagy a legerősebb ország sem képes egyedül kezelni a legsúlyosabb kihívásokat, például az éghajlatváltozást, a migrációt, a terrorizmust vagy a gazdasági növekedést. Az emberek egyre gyakrabban távolodnak el egymástól, ahelyett, hogy együttműködnének. Az országok az önző, rövidlátó, meggondolatlan érdekeket részesítik előnyben. A szabadságjogok megerősítése helyett korlátozásokat szabnak arra nézve, hogy megkezdik-e a kereskedelmi háborúkat. Ezt Andrej Kiska szlovák elnök nyilatkozta az ENSZ-ben tartott beszédében. Az együttműködés és a nemzetközi szabályok mellett beszélt a szélsőségekről, a technológiai fejlődésről és a médiaszabadság védelmének szükségességéről is.
"Évek, néha évtizedek kellenek ahhoz, hogy bizalmat szerezzünk az államok között. De elég egy rövidlátó döntés a kölcsönös bizalom elvesztéséhez. Nekünk, politikusoknak kötelességünk szolgálni az állampolgárokat, és ezért be kell tartanunk az elfogadott szabályokat. "Ma úgy tűnik, mintha a szabályok megszegése az erő jele lenne, és azok betartása éppen ellenkezőleg, a gyengeség jele" - mondta az elnök az ENSZ 73. Közgyűlésének. Szerinte az ukrajnai és a grúziai helyzet figyelmeztető példa arra, hogy egy vakmerő hatalmi politika hogyan váltja fel a szabályok betartását.
Kiska beszélt a világ konfliktusairól és a háborúkról is. Azt állítja, mintha már nem vettük volna észre az emberiség elleni bűncselekményeket, mintha a világ már érzéketlenné tette volna a férfiak, a nők és a gyermekek szenvedését. Emlékeztetett arra, hogy évtizedekkel ezelőtt államokként állapodtunk meg abban, hogy a tömegpusztító fegyverek használata abszolút elfogadhatatlan. "Megdöbbentő, hogy a szíriai zsarnoki rezsim nem habozik vegyi fegyvereket használni saját emberei ellen, csak hogy hatalmon tartsa őket. És nekünk, európaiaknak, ez nemcsak a közelmúltbeli brit Salisbury-ben történt támadás, hanem az a tény is, hogy hogy elkövetői demonstratív módon tagadják, hogy büntetlenül maradnának "- tette hozzá az elnök.
A szélsőségek és az intolerancia terjedése az egész világon szintén veszélyes. A technológiai fejlődés új fenyegetéseket is hozott. A kibertér nem ismer határokat, és a téves információk elterjedése aláássa a demokráciát Európában és azon túl is - mondta Kiska elnök, hozzátéve, hogy a félelem, a gyűlölet terjesztése és az értékeink megkérdőjelezése a cél. "Ezért kell megvédenünk a média szabadságát. Az újságírók elsőként vonják felelősségre a szabályokat megszegőket. Ezért gyakran állam vagy nemzet ellenségeként ábrázolják őket. Valójában kulcsszerepet játszanak a szabadság védelmében és a demokrácia. Ők szövetségeseink, nem ellenségeik. "- folytatta az elnök, hozzátéve, hogy az emberiség, a szolidaritás és a kölcsönös megértés a legjobb válasz a kíméletlen hatalmi politikára.
Miroslav Lajčák külügyminiszter, aki az elnök küldöttségének része volt, New Yorkban is elfoglaltsággal rendelkezett. Találkozott például az Európa Tanács főtitkárával, Thorbjorn Jaglanddal, beszélt közelgő szlovákiai látogatásáról, és megvitatta Petr Pellegrini miniszterelnök Európa Tanácsban tett látogatásának menetét és eredményeit. Idén június. Lajčák értékelte a Szlovák Köztársaság és az Európa Tanács közötti meglévő segítséget és együttműködést, különösen a szlovákiai demokratikus folyamatokban a múltban.
Borge Brend Világgazdasági Fórum (WEF) elnökével beszélgettek a fenntartható fejlődés hatásáról nemrégiben tartott szeptemberi csúcstalálkozóról, amely a WEF éves Davos-i találkozójának napirendjéből következett. A partnerek megvitatták a közelgő októberi magas szintű találkozót a nyugat-balkáni országokkal Genfben, a szlovák elnökség kérdéseit a V4-ben és az EBESZ-ben, valamint Lajčák részvételét a jövő évi davosi Világgazdasági Fórumon.
A szlovák diplomácia vezetője fogadta a Nemzetközi Kapcsolatok és Fenntartható Fejlődés Központjának elnökét, az ENSZ Közgyűlésének volt elnökét és Szerbia volt külügyminiszterét, Vuk Jeremicet. Közösen értékelték az ENSZ Közgyűlésének 72. menetét és eredményeit, amelynek Lajčák tavaly volt az elnöke. Ugyanakkor kitértek az aktuális külpolitikai kérdésekre és megvitatták több folyamatban lévő konfliktus megoldásának lehetőségeit, valamint a nyugat-balkáni régió helyzetét.