ELŐZMÉNY
Egyesület az újságírói etika védelméért a Szlovák Köztársaságban
- tiszteletadás az 1990-től kezdődő első etikai kódex megalkotói előtt a Szlovák Újságírók Szindikátusa és a Periodika Kiadói Szövetsége előtt,
- az újságírók etikai kódexét követve, amely 2011-től lép hatályba,
- a médiakörnyezet változásainak tiszteletben tartása,
- az újságírói munka erkölcsi és értékrendjét fenyegető veszély észlelése,
- tiszteletben tartva az újságírói munka és a szlovák médiakörnyezet etikai szabályainak fontosságát,
elfogadja az Újságírók Etikai Kódexét (a továbbiakban: Etikai kódex) a Nyomtatáskiadók Szövetségének (az Időszakos Lapok Szövetségének utódja), a Szlovák Újságírók Szindikátusa és a Szlovákiai Interaktív Reklámhivatal (IAB) megállapodása és beleegyezése alapján. Szlovákia), mint az újságírói munka kötelező etikai normáinak kifejezése.
I. CÉL
1. Az etikai kódex célja:
a) kötelező magatartási szabályok meghatározása azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik periodikus vagy nem periodikus nyomtatott formátumban nyomtatott vagy digitális formában jelentetnek meg a Szlovák Köztársaságban történő terjesztés céljából (a továbbiakban: "közeg"), valamint a folyóiratok és nem időszaki kiadványok szerkesztői a Szlovák Köztársaságnak (a továbbiakban: szerkesztőség) szánt vagy terjesztett nyomtatott vagy digitális változat, valamint a Szlovák Köztársaságban újságírói hivatással/tevékenységgel foglalkozó természetes személyek (a továbbiakban: újságíró), a Szlovák Köztársaságban működő sajtóügynökségek, információs szolgáltatók, internetes portálok, szerkesztőségek vagy a csatlakozás mellett döntő magánszemélyek,
b) útmutatóként szolgálnak a nyilvánosság számára terjesztett médiatartalom létrehozásában részt vevő természetes és jogi személyek (például szerkesztők, kommentátorok, szerkesztők, operatőrök, fotósok, grafikusok, bloggerek) számára, függetlenül az alkalmazott technológiai platformtól,
c) gondoskodik arról, hogy minden nyomtatott formában és az interneten közzétett tartalom összhangban legyen a Szlovák Köztársaság általánosan kötelező erejű rendelkezéseivel és a jó erkölcsiséggel.
d) tájékoztatja a nyilvánosságot az újságírói munka etikai szabályairól.
2. Az Etikai Kódexhez való csatlakozás nem akadályozza a médiát vagy a szerkesztőséget abban, hogy az Etikai Kódex mellett alkalmazzák saját etikai szabályaikat, amelyek nem ellentmondanak az Etikai Kódexnek.
II. A Zurnalista munkájának alapelvei
1. A személyes szabadság, az igazságosság és a tisztesség értéke kiemelkedően fontos az újságíró munkájában. Munkájában ezeket az értékeket igyekszik népszerűsíteni a társadalomban.
2. Az újságíró munkájában vezérelt fő elvek a pártatlanság, az egyensúly, az objektivitás, az őszinteség, az igazság, a felelősség és a tények alapos ellenőrzése.
(3) Az újságírónak gondoskodnia kell arról, hogy minden nyilvános beszéde ne sértse az újságírói munka (1) bekezdésben meghatározott alapelveit. E cikk 1. és 2. pontja.
4. Az interneten publikáló újságírót köti az IAB Szlovákia tartalomletöltési kódexe is, amelyet az IAB Szlovákia Internetes Reklámszövetség közgyűlése 2015. január 21-én hagyott jóvá.
III. NAPLÓ ÉS KÖZLEMÉNY
1. Az újságíró köteles alaposan ellenőrizni az általa közzétett információkat. Az információkat általában legalább két, egymástól független forrásból ellenőrizzük.
(2) Az újságírónak mindenkor meg kell jelölnie információinak forrását, ha ezek az információk nem általánosan ismertek, vagy nem tekinthetők általánosan ismertnek abban az iparágban, amelyhez az újságíró tartozik. A forrás nem szerepel a listán, ha titkos vagy bizalmas forrást használnak. Az ilyen erőforrást a jelen rendkívüli erőforrások felhasználására vonatkozó etikai kódex rendelkezéseinek megfelelően használhatja fel.
(3) Az újságíró vagy médium nem tehet közzé olyan információt, amelyet hamisnak tud. Az igaz információk tényeken és azok objektív értelmezésén alapulnak, figyelembe véve a leírt esemény valós kontextusát, anélkül, hogy torzítanák az objektív valóságot, és elrejtenék (kihagynák) a meglévő tények és összefüggések egy részét.
(4) Az ügynökségek felelősek a szöveges, audio, audiovizuális és vizuális ügynökségi információk valóságtartalmáért és pontosságáért, és az újságírók nem kötelesek azokat ellenőrizni. Az ügynökségi szolgálat adatainak pontosságával kapcsolatos kétségek esetén az újságíró köteles az információt egy másik független forrásból ellenőrizni.
5. Az újságíró soha nem manipulál szöveget, képet, hang- vagy hangfelvételeket vagy fényképeket. Kizárólag azok minőségi vagy érthetőségének javítását célzó műszaki módosítások megengedettek. A kollázsokat, összeállításokat, rekonstrukciókat vagy szemléltető képi megjelenítéseket világosan meg kell jelölni.
6. Az újságírónak és a médiumnak joga és kötelezettsége van megtagadni a hamis, torzított vagy hiányos információk közzétételét.
7. A cikkek vagy programok címei nem lehetnek hamisak a szöveg tartalmához képest. Ugyanez vonatkozik a cikkeket és programokat népszerűsítő pótkocsikra és hirdetésekre.
8. A megjegyzéseket és véleményeket világosan meg kell határozni, és meg kell különböztetni a hírektől és a tényektől. A kommentárban kifejtett nézeteknek és értékelő ítéleteknek megalapozottaknak és logikusan kellő tényszerű alapon kell alapulniuk.
9. A reklámokat és a fizetett hirdetményeket világosan meg kell jelölni. Kereskedelmi szöveg esetén a cikk nem keltheti azt a benyomást, hogy újságíró önálló munkája. Az újságírónak és a médiumnak joga és kötelessége elutasítani egy rejtett hirdetés közzétételét.
10. Az újságíró nem teheti közzé régebbi munkáját újként.
11. Az újságíró munkája során vagy azzal összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékokat vagy egyéb előnyöket, amelyek veszélyeztethetik pártatlanságát és objektivitását, vagy amelyek munkájának befolyásolására tett kísérletként értelmezhetők. Ez alól a szabály alól kivételt képeznek a sajtóértekezleteken és egyéb, a nyilvánosság és a média képviselőinek szánt kisebb promóciós cikkek és frissítők.
12. Ha az újságíró utazási költségeit, egyéb juttatásokat vagy azok egy részét az újságíró vagy a médium/szerkesztőség más személyek viselik, akkor erről megfelelő formában tájékoztatja az olvasót, a hallgatót vagy a nézőt.
13. Az újságírónak joga van a személyes integritáshoz. Ha összeférhetetlenségbe kerül, különösen akkor, ha olyan témán dolgozik, amely magát az újságírót, az újságíró közeli személyeit (Ptk. 116. §), az újságíró gazdasági érdekeit érinti vagy érintheti, tájékoztatja a szerkesztősége erről a tényről. A szerkesztők beleegyezésével az esetleges összeférhetetlenség ellenére az újságíró folytathatja a munkát, feltéve, hogy a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kap az esetleges összeférhetetlenségről.
14. Ha a szerkesztõbizottság összeférhetetlenségbe kerül, különösen, ha tájékoztatja a nyilvánosságot a médium tevékenységérõl vagy a médiumot közvetlenül vagy közvetve irányító személyrõl, megfelelõ formában tájékoztatja a nyilvánosságot. Az újságíró a munkája során megszerzett információkat csak akkor használhatja ki előnyére, ha azokat közzétették.
15. Az újságíró nem élvezheti hivatása kiváltságait saját magánérdekből, nem bizonyíthatja újságírói igazolvány vagy a médiához való tartozásról szóló nyilatkozat olyan helyzetekben, amelyek nem kapcsolódnak a szakma közvetlen gyakorlásához.
16. Az újságíró nem vehet részt politikailag, ha politikai tevékenysége összeférhetetlenséghez vezethet, és megkérdőjelezheti pártatlanságát vagy objektivitását.
17. Ha az újságíró úgy találja, hogy helytelen információkat tett közzé, köteles mindent megtenni azok azonnali helyesbítéséért, anélkül, hogy bármely érintett felet vagy a szerkesztőket felszólította volna.
IV. FOLYÓIRATOSSÁG ÉS ÉRDEKÉNEK TÁRGYA
(1) Közérdekű ügyek kivételével az újságíró az érintett természetes személy beleegyezése nélkül nem hozhat nyilvánosságra kizárólag az érintett természetes személy magánéletével kapcsolatos információkat, és nem teheti közzé az érintett természetes személy személyes nyilvántartásait. Hacsak az érintett természetes személy nem gyanítja, hogy törvénytelenül cselekszik, vagy felháborodást vált ki cselekedeteivel, az újságíró nem csökkentheti az érintett természetes személy hírnevét, becsületét és méltóságát, még akkor sem, ha az előző rendelkezések alapján közérdekű kérdésekre vonatkozó információkat és nyilvántartásokat tesz közzé. mondat.
(2) Az újságíró tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét, ideértve a bűncselekménnyel gyanúsított, bűncselekménnyel vádolt vagy bűncselekmény elkövetésével vádolt személyeket is. Csak akkor közli a bűncselekménnyel gyanúsított személyek teljes nevét, ha nevük nyilvánosságra hozatala fontos közérdeket jelent.
(3) Az újságíró nem indokolhat közvetlenül vagy közvetett módon gyűlöletet, intoleranciát vagy megkülönböztetést, különösen faji, világnézeti, vallási, etnikai származás, életkor, társadalmi helyzet, nem vagy szexuális irányultság alapján. Csak akkor tájékoztat az emberek kisebbséghez tartozásáról, ha ez az információ releváns az adott hozzájárulás összefüggésében.
4. Az újságíró tiszteletben tartja a demokratikus és a jogállamiság alapelveit, a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjét, mintha az alkalmazandó jog és az általános erkölcsi elvek.
5. Az újságíró tiszteletben tartja más államokat, nemzeteket, hagyományaikat, kultúrájukat, vallásukat vagy más meggyőződésüket.
6. Az újságíró nem támogatja közvetlenül vagy közvetve az emberi jogok megsértését, erőszakot vagy környezeti károkat.
7. Az újságíró mindig megfelelő kifejezésmódot használ.
V. Folyóiratíró és információforrás
(1) Az újságíró szöveges, audio, audiovizuális és vizuális feljegyzéseket és anyagokat szerez cikkekhez és egyéb művekhez oly módon, hogy egyértelmű legyen, hogy újságíró, és nem titkolja teljes nevét és bizonyos médiumhoz való tartozását. Az V. cikk 9. pontjában leírt helyzet hiányában előzetesen értesíti a telefonbeszélgetés rögzítését.
(2) Az újságíró betartja a forrás személyazonosságának védelmével kapcsolatos ígéreteket mindaddig, amíg az a személy, aki az információ forrása, mentesíti e kötelezettség alól.
3. Nyilvános fellépéseken és összejöveteleken az újságíró jogosult szöveges, audio, audiovizuális és vizuális felvételeket készíteni az előadók kifejezett beleegyezése nélkül, feltéve, hogy nem sérti a szerzői jogokat vagy a szomszédos jogokat. Az újságíró ugyanezt teheti nyilvántartások készítésekor és nyilvános helyeken történő információgyűjtés során is.
(4) Az újságírók érzékeny érzékenységgel és felelősségteljesen kezelik azokat a személyeket, akiknek nincs tapasztalatuk az újságírókkal való kommunikációról, nincsenek tisztában tetteik következményeivel vagy különösen nehéz élethelyzetben vannak, különösen bűncselekmények, balesetek vagy egyéb események áldozatai vagy tanúi. ami jelentős érzelmi stresszt okozhat az egyén számára.
(5) Az újságíró a gyermekeket és serdülőket csak kivételes esetekben használja információforrásként, különös tekintettel erkölcsi és érzelmi fejlődésükre.
(6) Hacsak ez a közérdekű ügyek közlése szempontjából nincs kizárva, az újságíró köteles megvédeni a (4) és (5) bekezdésben említett személyek magánéletét és jogos érdekeit, és nem élhet vissza bizalmukkal.
7. Az újságíró nem köteles további információkat kijavítani, nem közölni vagy továbbítani az ezen etikai kódex szerint megszerzett információktól, amelyeket egy olyan válaszadó adott ki, aki korábban hozzájárult a nyilvánosságra hozatalhoz. Indokolt esetben az interjú megkezdése előtt elfogadhat megállapodást a későbbi engedélyéről. Ha a válaszadó engedélyt kér, az újságíró köteles tájékoztatni, hogy csak a válaszadó közvetlen idézeteit lehet megadni, a válaszok értelmét nem szabad megváltoztatni, vagy az eredeti interjúban elhangzott válaszokat törölni kell. A nyilvántartás vagy a szöveg engedélyezése kizárólag a válaszadó saját nyilatkozataira korlátozódik. Az újságíró nem köt olyan megállapodást, amely lehetővé tenné a válaszadó számára, hogy vállalja nyilatkozatának felhasználását csak a teljes program vagy cikk összefüggésében.
8. Az alábbiakban ismertetett körülmények között az újságíró rendkívüli eszközöket alkalmazhat munkájában. Úgy értik:
a) titkos eszközök használata információk gyűjtésére, ideértve a rejtett kamerát vagy mikrofont is,
b) titkos és bizalmas források felhasználása,
c) nem ellenőrzött információk nyilvánosságra hozatala,
d) azon személyek magánéletének nyilvánosságra hozatala, akik nincsenek köztulajdonban, és akiknek a magánéletét egyébként védik.
9. Az újságírói munka rendkívüli eszközeit csak akkor lehet felhasználni, ha használatuk egy fontos közérdek teljesítésére irányul, és ezt a közérdeket más módon nem lehetne elérni.
10. Az újságírói munka rendkívüli eszközeinek használatát a szerkesztőbizottság legmagasabb szintjén kell jóváhagyni.
11. A rendkívüli eszközök használatát az információk címzettjének megfelelően meg kell magyarázni a műsor szövegének közzététele vagy a műsor sugárzása során, amelynek előkészítésében azt használták.
12. Fontos közérdek az az érdek, amely jelentős előnyökkel jár a társadalom jelentős része számára, hozzájárul az alapvető jogok és szabadságok védelméhez, vagy a demokrácia és a jogállamiság elvének védelméhez.
13. A fontos közérdek különösen:
a) a közhatalommal való visszaélés megelőzése,
b) a politikai rendszer és az állami intézmények megfelelő működése,
c) a polgárok életének, egészségének, biztonságának és vagyonának védelme,
d) az erkölcs és az alapvető társadalmi értékek védelme,
e) a környezet, a kulturális emlékek vagy a kulturális örökség védelme.
VI. NAPLÓ ÉS SZERKESZTŐI IRODA
1. A vezetői pozícióban lévő újságíró aktívan elősegíti ennek az etikai kódexnek a betartását.
(2) A szerkesztőségek és a vezetői beosztásban lévő újságírók megvédik az újságíró véleménynyilvánításának szabadságát, és szükség esetén megfelelő jogi védelmet nyújtanak számára.
(3) Az újságírót nem kényszerítik ilyen tevékenységre és olyan véleményalkotásban való részvételre, amely alapvetően ellentétes lenne lelkiismeretével; e jog gyakorlása érdekében az újságírót nem sérthetik más jogok.
(4) Kiadásra szánt közlemény, amelynek tartalmát úgy alakították át, hogy megváltoztassa eredeti jelentését, csak a szerző beleegyezésével tehető közzé.
(5) Ilyen beleegyezésre akkor is szükség van, ha a közleményt védjeggyel, álnéven vagy névtelenül kell közzétenni.
6. Az újságíró köteles együttműködést biztosítani a kollégái vagy a média elleni peres és adminisztratív eljárásokban, ha ezek az eljárások az újságíró tevékenységéhez kapcsolódnak.
(7) A szerkesztőségek és a vezetői beosztásban lévő újságírók tiszteletben tartják a vélemények és az esélyegyenlőség sokféleségét, tekintet nélkül nemre, korra, fajra, nemzetiségre, etnikai származásra, társadalmi helyzetre, szexuális irányultságra, vallásra, az újságírók politikai, társadalmi és kulturális hovatartozására.
VII. Újságíró és kollégák
(1) Az újságíró nem publikálhat idegen szöveget vagy egy szövegrészletet, fényképet vagy más alkotást, és nem rögzíthet saját anyagként.
2. Ha egy újságíró ugyanazt vagy hasonló cikket több médiumban kíván megjelentetni, fel kell hívnia a média figyelmét. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor két média két újságírója ugyanazzal a közösen született személlyel publikál interjút, de a saját médiumuk számára csak a nevükkel fogják megjelölni.
3. Az újságíró kötelessége leleplezni és közzétenni kollégáinak etikátlan és jogellenes magatartását.
VIII. CENZÚRA
1. A cenzúra az információk, hang-, video- vagy audiovizuális felvételek korlátozását, szándékos félrevezetését vagy nyilvánosságra hozatalát jelenti, ha ez politikai, gazdasági vagy személyes okokból történik.
2. A cenzúra összeegyeztethetetlen az újságírói munka etikai szabályaival és tilos.
3. Az egyes szerkesztőségek vezetőségének joga van eldönteni az újságírók és a szerkesztőség egyéb munkatársai által érintett témákat, meghatározni azok feldolgozásának módját, és elhatározni, hogy a művet nem publikálják. A szövegek, audio-, video- vagy audiovizuális felvételek szerkesztése és szerkesztése nem minősül cenzúrának.
4. A szerkesztés egy szöveg, audio, video vagy audiovizuális felvétel adaptációját jelenti szemantikai felépítés, dramaturgiai felépítés, ténybeli és ténybeli pontosság, nyelvtani pontosság és érthetőség szempontjából.
5. Szerkesztés: a közzétételre vagy sugárzásra szánt információk megszerzésének és feldolgozásának teljes folyamatának kezelése, döntés a közzétételről vagy a műsorba történő felvételről, a hossz, a műfaj, a közzététel vagy közvetítés sorrendje és a közzététel összefüggései.
IX. Hozzáférés a kódexhez
1. Az Etikai Kódexhez bármely szakmai szervezet, médium, hírügynökség, információs szolgáltató, internetes portál, szerkesztőség vagy egyén hozzájárulhat, feltéve, hogy az AONE értesíti csatlakozását. Ugyanígy ez a személy visszavonhatja az Etikai Kódexhez való csatlakozását.
2. Az Etikai Kódexhez csatlakozó szervezetek és személyek listáját az AONE közzéteszi honlapján, ahol az Etikai Kódex aktuális változatát is közzéteszik.
X. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Ezt az etikai kódexet az Újságírói Etika Védelméért Egyesület (ZZ AONE) képviselő-testülete hagyta jóvá, amelynek tagjai az SSN, az AVT és az IAB Slovakia képviselői, 2017. június 17-i ülésén, és belép a jóváhagyást követő napon lép hatályba.
2. Az SSN Igazgatótanácsának az Újságírók Etikai Kódexének módosításának jóváhagyásáról szóló, 2017. június 8-i határozata az etikai kódexhez való csatlakozásnak tekintendő.
3. Az Etikai Kódex ezen szövege - az SSN hozzájárulásával - lejár, az eddig hatályos szöveget a 9. SSN Közgyűlés 2010. november 5-én hagyta jóvá, amely 2011. január 1-jétől hatályos volt.
4. Azok a szervezetek és személyek, akik az elmúlt években csatlakoztak a kódex jelenlegi szövegéhez, továbbra is a jelenlegi újságírói etikai kódex aláírt szervezetek.