Vérszegénység gyermekeknél
A "vérszegénység gyermekekben" egy előadás, amelyet az általános orvos ötödik és hatodik, valamint a fogorvos negyedik évfolyamos orvostanhallgatóknak szánnak. A vérszegénységet a hemoglobin szám, a hematokrit szint vagy az eritrocita szám rendellenes csökkenése határozza meg az életkorhoz igazodó egészséges gyermekeknél. Ez az előadás a gyermekkori vérszegénység klinikai osztályozására, differenciáldiagnosztikára, klinikai tünetekre, diagnosztizálására és kezelésére összpontosít.
Artériás hipertónia gyermekeknél és serdülőknél
Az artériás hipertónia gyermekeknél és serdülőknél egy előadás az orvostanhallgatók számára az általános orvoslás ötödik és hatodik, valamint a fogászat negyedik évében. Ez az előadás a normál vérnyomás és a magas vérnyomás meghatározására, a vérnyomás meghatározásának módszereire, valamint a gyermekek és serdülők vérnyomásértékeinek értékelésére, a differenciáldiagnosztikára és az artériás hipertónia kezelésére összpontosít.
A pubertás rendellenességei
A pubertás rendellenességek egy előadás, amelyet az általános orvoslás 5. és 6. évfolyamának hallgatóinak, valamint a fogászat 4. évfolyamának hallgatóinak tartanak. A bevezető a pubertás fiziológiai lefolyásával és a nemek közötti fejlődésbeli különbségekkel foglalkozik. A külön rész részletesen tárgyalja a korai és késleltetett pubertás okait, valamint az egyes betegségállapotok diagnosztizálásának és későbbi kezelésének lehetőségeit.
A gyermekkori duzzanat differenciáldiagnózisa
A szerző: Ľudmila Podracká, Kovács Lászlo
A szerzők átfogó tanulmányban foglalják össze a gyermekkori duzzanati állapotok patofiziológiai aspektusait, a leggyakoribb okait, diagnosztikai és terápiás kezelését. Különösen általánosított és lokális ödémát elemeznek, és bemutatják differenciáldiagnosztikai eljárásukat. A racionális diagnosztikai algoritmus első lépése egy részletes anamnéziás elemzés és egy gondos fizikális vizsgálat, amelyek kulcsfontosságú információkat nyújtanak a laboratóriumi vizsgálatok tervezéséhez és az okozati kezelés meghatározásához. Az esetek túlnyomó többségében jó a gyermekkori ödéma prognózisa, de ritkán lehet súlyos életveszélyes betegséget elrejteni az ödéma klinikai képe mögött.
Láz
A szerző: Ľudmila Podracká, Kovács Lászlo
A láz számos betegség nem specifikus megnyilvánulása. A fertőzések több mint 90% -a okozza, leggyakrabban vírusos vagy bakteriális. A testhőmérséklet 38 ° C feletti emelkedéseként meghatározva ez a gyermekkori betegségek egyik fontos tünete, és a gyermekorvos felkeresésének leggyakoribb oka.
Prebiotikumok és a gyermek egészséges fejlődése
A csecsemőkorban történő megfelelő táplálkozás jelentősen meghatározza a gyermek egészséges fejlődését és morbiditását. Az anyatej ideális táplálék egy csecsemő számára. A szoptatás a fertőző betegségek és az atópiák alacsonyabb előfordulásával jár. Általánosan elfogadott tény, hogy a szoptatott csecsemők bélflóraja megvédi a fertőzéseket, és fontos stimuláló tényező az immunrendszer megfelelő fejlődéséhez a posztnatális időszakban. Az anyatej oligoszacharidjai, amelyek "prebiotikus" tulajdonságokkal bírnak, kulcsszerepet játszanak a bifidobaktériumok túlsúlyában lévő kedvező bél mikroflóra kialakulásában. A prebiotikumok az étrend emészthetetlen alkotóelemei, amelyek kifejezetten stimulálják egy vagy kevés szimbiózisos vastagbélbaktérium növekedését és/vagy aktivitását. A galaktooligoszacharidokat és a fruktooligoszacharidokat 9: 1 arányban tartalmazó prebiotikus formuláknak hasonló prebiotikus hatásuk van, mint az anyatejnek.
CRP C-reaktív fehérje
CRP - a gyulladás fontos mutatója, amely megbízhatóan megkülönbözteti a bakteriális és vírusfertőzést, felismeri a krónikus és a szisztémás gyulladást. A CRP hasznos marker a betegség folyamatának és az ATB kezelésének nyomon követésére.
Vizsgálati eljárás proteinuriás gyermeknél
A szerző: Ľudmila Podracká, Kovács Lászlo
A proteinuria a gyakori vizelet-szindróma, amellyel a gyermekorvos naponta találkozik a klinikai gyakorlatban. A proteinuria lehet átmeneti vagy állandó, glomeruláris és/vagy tubuláris. A differenciáldiagnózisban fontos először meghatározni a proteinuria méretét és típusát, majd csak azután meg kell jelölni a célzott vizsgálatokat, amelyek segítenek meghatározni a kiváltó okot. A háziorvos és a serdülő orvos fő feladata megkülönböztetni, hogy a proteinuria olyan vesebetegség-e, amely szakmai nephrológiai vizsgálatot igényel. A korai döntés azért fontos, mert megelőzheti és/vagy megelőzheti a maradandó vesekárosodást.