BRATISLAVA - Vegyész és a Szlovák Tudományos Akadémia Polimer Intézetének igazgatója, Igor Lacík joggal tartozik a szlovák tudományos kapacitások közé. A cukorbetegség kezelésével kapcsolatos kutatásainak köszönhetően Szlovákia bekerülhet a kísérleti tudomány és az orvostudomány történetébe.

2016. január végén Igor Lacíkot, a polimer kémia szakértőjét elnyerték az orvostudomány és a tudomány kristályszárnyával. Hosszú ideje dolgozik az 1-es típusú cukorbetegség kezelésének kutatásán. Erőfeszítéseinek köszönhetően a szlovák tudományos csapat 2015-ben az elit Encapsulation Consortium Juvenile Diabetes Research Foundation tagja lett.

INTERJÚ A szlovákok legnagyobb tabuja egy szexológus szempontjából: A férfiak még mindig hisznek a téveszmében

Mennyire elterjedt a cukorbetegség Szlovákiában más európai országokkal összehasonlítva?

Az Országos Egészségügyi Információs Központ szerint 2014 végén körülbelül 350 000 cukorbeteg cukorbeteg volt Szlovákiában. A cukorbetegség előfordulása tehát az európai országok százalékos aránya. A közös az újonnan diagnosztizált betegek növekedése, mintegy 25 000 évente, ami járványos jelleget kölcsönöz a betegségnek. Az előrejelzések szerint 2035-ben a cukorbetegek száma a világon a jelenlegi mintegy 380 millióról 580 millióra nő, ami riasztó szám.

Hogyan képzelheti el egy laikus, milyen típusú kezelést folytat?

A cukorbeteg páciensnek mindig gondolnia kell a cukorszintjére. Ha ez az érték nem helyes, vagyis vagy az alacsony értékek (hipoglikémia) vagy a magas értékek (hiperglikémia) tartományába esik, lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy cukorszintje a fiziológiai koncentráció tartományába kerüljön. Az inzulinkezelésben részesülő cukorbetegek többségének elegendő a külső inzulinadagolás, bár nem mindig probléma nélkül. Egyes betegeknél azonban a cukorszint nem állítható be a jelenleg rendelkezésre álló inzulinadagolással, és továbbra is lehetőségeket keresnek a cukorszint jobb szabályozására. Az ilyen típusú betegek számára megoldást jelenthet a nem funkcionális inzulintermelő sejtek, ún hasnyálmirigy-szigetek, transzplantációjuk.

A transzplantáció szó ijesztően hangzik. Betegeinek nem kell aggódniuk?

A hasnyálmirigy-szigetek átültetése sokkal egyszerűbb eljárás, mint az egész hasnyálmirigy átültetése. Az elmúlt években a transzplantált szigetek túlélési statisztikái a teljes hasnyálmirigy-transzplantációval összehasonlítva a cukorbetegség kezelésében hasonlóak voltak. A transzplantáció mindkét típusánál problémát jelent az immunszuppresszánsok folyamatos beadásának szükségessége, hogy megvédjük a graftot az immunrendszer általi pusztulástól. Az immunszuppresszánsoknak nemkívánatos mellékhatásaik vannak, ezért kerülni kell őket.

Valahogy elkerülhetők?

Itt kezdődik az elvünk, amely jellemezhető a hasnyálmirigy-szigetek polimer védőbevonatának létrehozása (kapszulázás), amely megvédi ezeket a szigeteket az immunrendszer támadásától. Ezt követően az így védett szigetek a cukorbeteg befogadóba történő átültetés után képesek hosszú ideig szabályozni a cukorszintet, és nem szükséges immunszuppresszánsokat beadni a betegnek. Feladatunk olyan gömb alakú mikrokapszulák formájában kialakított polimer védőbevonat kialakítása és jellemzése, több száz mikrométer nagyságú, amely megfelel az átültetett szigetek hosszú távú védelméhez szükséges biológiai, fizikai és kémiai paramétereknek.

Már tesztelte az állatokon végzett kezelést?

Igen. Az állatkísérleteket előzetes kísérletek után hajtják végre annak kimutatására, hogy a kapszulázási folyamat nem rontja a szigetek életképességét vagy befolyásolja az inzulin szekrécióját a különböző glükózkoncentrációkkal történő stimulálás során. Az állatkísérletek fontosak az ún a mikrokapszulák biokompatibilitása olyan anyagként, amelyet az immunrendszer elsősorban nem ismer fel idegenként és ürül a szervezetből. Ma már vannak ismeretek az ilyen anyagok tervezéséről, de az immunrendszer megtévesztése rendkívül nehéz feladat. Még mindig nem teljesen világos, hogy mely paraméterek a legfontosabbak, és optimalizálni kell a jelenleg használt anyagokat, valamint újakat kell keresni. Az állatkísérletek szintén fontosak annak bemutatására, hogy a mikrokapszulákban (több hónapon át) átültetett szigetek hosszú távon túlélnek-e, és mennyire képesek cukorbetegséget szabályozni cukorbeteg állatmodellben.

Amit a tesztelés során megtudhatott?

Azok a mikrokapszulák, amelyeken dolgozunk, hosszú távú védelmet mutattak az átültetett szigeteken egerekben és főemlősökben. Jelenleg a Juvenile Diabetes Research Foundation Encapsulation Consortium projektjén dolgozunk, amelynek célja a kapszulázott szigetek életképességének és funkcionalitásának bemutatása preklinikai prímás modellben.

Mikor lehetne új típusú terápiát alkalmazni a gyakorlatban, és mit jelentene ez Önnek személyesen, és mit Szlovákiának?

Nagyon örülnék, ha meg tudnánk valósítani munkánk azon törekvéseit, hogy hozzájáruljunk a cukorbetegség kezeléséhez. Jelenleg azonban nem tudjuk megjósolni ennek az elvnek a gyakorlatba való átültetésének dátumát. Világszerte és más laboratóriumokban folyamatosan új ismeretek jelennek meg, amelyek véleményem szerint közelebb visznek megvalósítható megoldásokat. A cukorbetegséghez hasonlóan az átültetett szigetek kezelésének megtalálása globális probléma. Ezért egy kapszulázási konzorcium jött létre a jelenlegi ismeretek hatékony cseréje és felhasználása érdekében. Ha mi szlovákok hozzájárulnánk az említett probléma végleges megoldásához, az újabb példát jelentene arra, hogy hazánkban fontos dolgok történnek, fontosak a globális tudás szempontjából. Legfőbb hozzájárulásunknak azt a tényt tekintem, hogy sikerült hozzájárulnunk egy olyan megoldáshoz, amely a betegeknél több mint szükséges.

Igor Lacík a Kristályszárny ünnepélyes átvételén.

elitjében